Takarítás az „oroszlános” sírnál

„Az idén kísérleteztük ki, hogy nem osztályok jönnek egyszerre, hanem kisebb csoportok: munkanaplót, fényképeket, videókat készítenek, ezt és természetesen az összmunkájukat vesszük figyelembe, mert ez verseny” – magyarázza Gergelyné Tőkés Erzsébet.

A báthorys fiúcsapat lelkes, elhivatott és a munkát láthatóan komolyan vevő tagjai ottjártunkkor a 2009-ben tragikus körülmények közt elhunyt Jancsó Noémi költő, valamint iskolájuk nemrég elhunyt igazgatója, Tőkés Elek sírját indultak letakarítani.

„A Báthoryból mentem nyugdíjba fizikatanárként. Volt egy kezelhetetlen hetedikes osztályom, amelyet kihoztam egyszer az „oroszlános” sírokhoz, és a gyerekek csodálatosan viselkedtek, kihúztak minden gazt lelkesen, így indult a kegyeleti munka. A hetedikesek a Kendeffy-sírt gondozták (gróf Kendeffy Ádám erdélyi magyar főnemes [1795–1834] – szerk. megj.), aztán kitaláltuk, hogy leveleket írnak Kendeffy Mária grófnőnek, aki „válaszolt” a leveleikre, bűbájos szövegeket, verseket írtak hozzá. Én is fellelkesültem, elkezdtem idehívni, elhozni a többi báthorys osztályokat, aztán más iskolákból is gyerekeket” – mesélte a Házsongárd Alapítvány igazgatója.

Kendeffy Ádám sírja sok kegyeleti munkát végző diák kedvence: négy síró kőoroszlán látható a monumentális síremléknél, amelyet nemrég brassais diákok takarítottak ki.
Gergelyné Tőkés Erzsébet elmondta, a kegyeleti tevékenység tulajdonképpen osztályfőnöki munkából nőtt ki ezelőtt 25 évvel, és nyugdíjazása után is folytatódott, folytatódik, ő mozgósítja, vonja be a magyar iskolák történelemtanárait és a diákokat. Bár, mint mondja, nem mindig könnyű sok gyerekkel együtt dolgozni úgy, hogy az számukra élményszerű is legyen, ugyanakkor hasznos is. Három éve segíti a kezdeményezést Magyarország kolozsvári főkonzulátusa, a gyerekek méltatását, a díjkiosztást ott tartják. A kincses város öt magyar iskolája több-kevesebb rendszerességgel évek óta részt vesz a munkában, a tanárok közül többek közt Pócsai Sándor, Váradi Éva, Wolf Ágnes, Vajnár János, Korodi Alpár is bekapcsolódik.

Átalakítani a helyzeti energiát

„Óriási a lelkesedés és persze a lehetőség is. Fizikatanárként úgy is fogalmazhatok: nagy a helyzeti energia, csak át kell alakítani mozgási energiává, ehhez pedig ember kell.

Biró Dániel, a Báthory tizenegyedikes diákja sírgondozás közben meséli, hogy fizikatanárnője, Káptalan Erna biztatására kapcsolódott be a projektbe, és nagyon szívesen vesz részt a munkában. Hasonlóképpen nyilatkozik Gál-Sémer Bálint és Lázár Emánuel is, akárcsak az éppen érkező apáczais csapat tagjai. A diákok elmondják, Gergely Erzsébettől megkapták a temető térképét, ezt használják, hiszen a Házsongárd tulajdonképpen labirintus, de persze azért el lehet igazodni. A történelem iránt érdeklődő fiatalok havonta egyszer-kétszer látogatnak ki a panteonba, vakációban és iskolaidőben is, letakarítják a sírokról a száraz leveleket, gazt, elviszik a szemetet, levágják a száraz ágakat, növényeket.

Szántó Dénes tizenegyedikes apáczais diák például nem a tanáraitól, hanem barátaitól értesült a kegyeleti munkáról, és önként kapcsolódott be, azért, hogy jobban megismerje Kolozsvárt és a múltat. „Ha lehet ilyet mondani, nekem a kedvencem iskolánk névadójának, Apáczai Csere Jánosnak a sírja. Egyébként a tanárnő azt mondta, bármelyik sírt gondozhatjuk, így elég sokat szoktunk sorra látogatni” – mondja Szántó Dénes. A fiatalok a Jósika-kriptából vették ki a szerszámokat, mint mondták, Erzsébet tanárnő átadta nekik a kulcsot, így amikor idejük van, eljönnek dolgozni. Nevetve hozzáteszik: kissé furcsa, de felemelő érzés belépni egy kriptába, de mivel nem este jönnek, nem félnek.

„A mi szégyenünk, ha nem gondozzuk a sírokat”

A Brassai Sámuel Elméleti Líceum lelkes csapatával a temető bejáratánál találkozunk, ők már az ősszel többször dolgoztak a Házsongárdban, az iskola névadójának síremlékén kívül a Jósika-kriptát, a Bethlen-kriptát, Jósika Miklós síremlékét is gyönyörűen kitakarították, nagyon tevékenyek és lelkesek tanárnőjükkel, Szász Enikővel együtt. Kiss Krisztina, a Brassai kilencedikes diákja elárulja, nagyon tetszik neki és csapatának az önkénteskedés, szeretnének segíteni, olyasmit tenni, ami jót tesz a lelküknek is.

A nemrég szépen felújított Biasini-kriptánál a János Zsigmond Unitárius Kollégium csapata szorgoskodik.

Gergelyné Tőkés Erzsébettől megtudjuk, bár nem kizárólagos szabály, azért odafigyelnek arra is, hogy az unitárius iskola diákjai unitárius püspökök, személyiségek sírját, a református iskola csapatai református személyiségekét, az apáczaisok és a brassaisok iskolájuk névadója sírjának a gondozását is vállalják, de ugyanígy odafigyelnek 1848-as hősök, költők, színészek, közéleti személyiségek, színészek nyughelyére is.