2010. szeptember 15., 09:032010. szeptember 15., 09:03
Leszögezte: a gazdasági válság leküzdésének elengedhetetlen feltétele, hogy Románia véghezvigye az Unió strukturális alapjaiból finanszírozott beruházásokat, de mindez még kevés ahhoz, hogy az ország kilábaljon a recesszióból.
„Románia állam- és gazdaságstruktúrája van válságban, az ország bevételeinek csak 30 százaléka származik exportból, ebből pedig az következik, hogy a belső keresletet kellene elsősorban ösztönözni, mert ezen alapszik a gazdaság” – értékelte az igazgató.
Coşier álláspontja alátámasztására kifejtette: mivel az Unió strukturális alapjaiból támogatott beruházásokat utólag finanszírozzák, korábban elsősorban a kis- és középvállalkozások vettek fel hitelt, hogy gyorsabban be tudják fejezni a munkálatokat. Ezek azonban jelenleg nem kapnak kölcsönt, csak a tehetősebb üzletemberek, akik egy nagyvállalat helyett több kis- és középvállalkozást indítanak be. Így sokszor az uniós pályázati pénzek nem a megfelelő helyre kerülnek.
A gazdasági válság negatív következménye, hogy hitel nélkül a tervek gyakorlatba ültetése lényegesebben lassabban halad. Coşier szerint ugyanakkor mindennek pozitív következményei is vannak, a kis- és középvállalkozások így olyan beruházásokra pályáznak, amelyek a legjövedelmezőbbek és a lehető legrövidebb idő alatt megtérülnek, és nem kockáztatnak bizonytalan kimenetelű befektetéseket.
Az északnyugati fejlesztési ügynökség igazgatója ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós források lehívása is pénzbe kerül, hiszen az Unió a beruházások 85 százalékára ad pénzt, 13 százalékot Romániának kell kifizetnie. „Az ország államháztartási hiánya idén várhatóan 3,5 milliárd euró lesz, a strukturális alapok lehívásához azonban a költségvetésnek biztosítania kell az ország önrészét, ezzel együtt 3,8 milliárd euróra rúg az államháztartás hiánya” – mutatott rá az uniós támogatásokkal együtt járó pluszköltségekre Coşier.
Az igazgató ugyanakkor elmondta: a legtöbb pályázati kiírás esetén túligénylést regisztráltak, bőven rendelkeznek tartalékprojektekkel arra az esetre, ha a nyertes pályázók közül valaki anyagi vagy más okokból visszalépne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Huszadik éve lépi át a magyar–román határt a Debreceni Virágkarnevál négy kocsija, melyek augusztus 21–22-én Nagyváradon, a dél-bihari szórvány több településén és Nagyszalontán lesznek láthatók.
Jó hír a Székelyföldön élők számára is: újabb járatokkal bővül a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér külföldi járatainak a száma.
Tizenegy évvel ezelőtt még emberéletet mentett az a férfi, aki kedden este halálra gázolt két embert Brassóban.
Két személy életét vesztette kedd este, miután egy személygépkocsi járdán tartózkodó gyalogosokba hajtott Brassóban – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Radu Miruță a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasútvonal felújítására irányuló beruházással kapcsolatban kijelentette: tárgyalások folynak az EB képviselőivel arról, hogy egyes szakaszokon egy ideig dízelmozdonyok közlekedjenek villamosmozdonyok helyett.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” (fekete mentőautó) témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
Befogtak egy anyamedvét és két bocsot kedd hajnalban Brassóban. Az állatokat a zernyesti Libearty medvemenhelyre szállították – közölte a brassói polgármesteri hivatal.
Közel hatszáz programmal várja a közönséget augusztus 16. és 23. között a 17. Kolozsvári Magyar Napok. Az idei, minden eddiginél gazdagabb programkínálat komoly anyagi kihívások elé állítja a szervezőket.
Újabb sárga, vagyis elsőfokú hőségiasztást adott ki Románia több mint felére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés szerda reggelig érvényes.
Látogatottsági adatok