Még mindig nem oldották meg teljes egészében az erdélyi városokban a levegőben vezetett kábelek lefektetését, holott a városképet elcsúfító jelenség már évek óta problémát okoz az önkormányzatok számára.
2015. március 18., 19:402015. március 18., 19:40
2015. március 18., 19:412015. március 18., 19:41
A huzalok eltüntetése ráadásul azért is fontos lenne, mert ezek egy része már elavult, régóta használatlan, így teljesen funkcióját vesztette. Az önkormányzatok kis lépésekben próbálják megoldani a helyzetet.
Nem használják a kábelek nagy részét
Sepsiszentgyörgy belvárosából már évekkel ezelőtt sikerült eltüntetni a kábeleket, de az egész városra kiterjedő munkálatok lassabban haladnak. Az önkormányzat még 2007-ben elfogadott egy határozatot, amely ötéves határidőt szabott a kábeltulajdonosoknak, hogy a megyeszékhely teljes területén rejtsék el a levegőben lógó huzalokat, azonban ez túl optimista elvárásnak bizonyult.
Czimbalmos Kozma Csaba városmenedzser lapunknak elmondta: türelemmel próbálják rábírni a tulajdonosokat az együttműködésre, hiszen ha egyszerűen levágják a kábeleket, a fogyasztókat büntetnék, ők maradnának televízió, internet vagy vezetékes telefon nélkül.
Gondot jelent az is, hogy a kábelek nagy részét nem használják, akad olyan utca, ahol a 18 huzalból mindössze három működőképes, a többi a technológiai fejlődés nyomán feleslegessé vált. Sok huzalnak gazdája sincs, hiszen időközben megszűnt több kábeltévé-szolgáltató, a most működő cégek pedig a pluszköltségek miatt nem vállalják ezek eltüntetését.
A sepsiszentgyörgyi városvezetés két fronton harcol a huzalok ellen: egyrészt már több éve nem engedélyezik újabbak kifeszítését, ezzel legalább a drótok sokasodását sikerült megakadályozni. Ugyanakkor, ha valamelyik utcában korszerűsítési, csatornázási munkálatokat végeznek, felszólítják a szolgáltatókat, hogy a munkálatokkal párhuzamosan rejtsék föld alá a kábeleket.
A cégek általában partnerek ebben, hiszen költségtakarékosabb a város finanszírozta munkálatok során elásni a huzalokat, a hátránya azonban ennek az, hogy így a kábelfektetés nem haladhat gyorsabban, mint a felújítás.
Nagyváradon tavaly kezdték el kialakítani a kábelek és vezetékek föld alá költöztetéséhez szükséges 150 kilométernyi csatornahálózat kiépítését. Ennek kivitelezését az RCS&RDS vállalat nyerte el: a cég két sikertelennek nyilvánított közbeszerzési eljáráson egyedül pályázott, végül közvetlen tárgyalás útján kötött szerződést a polgármesteri hivatallal.
A kábelszolgáltató negyven évre kapta koncesszióba a munkálatok kivitelezéséhez szükséges 100 ezer négyzetméteres közterületet, ahol két éven belül kell elvégeznie a 9,5 millió euróra becsült beruházást. Ezt követően az RCS&RDS-nek évi 60 ezer eurós használati díjat kell fizetnie az önkormányzatnak, cserébe a saját belátása szerint szabhat ki díjat a hálózatot használó többi szolgáltatónak.
A lakók tettek feljelentést
A szatmárnémeti önkormányzat ezzel szemben nem fektet túl nagy hangsúlyt a vezetékek föld alá helyezésére: az ügy legutóbb pár hónappal ezelőtt, egy utcaszélesítési munkálat ürügyén került terítékre, de a hivatal eleinte nem látta fontosnak, hogy a huzalokkal bajlódjék. A polgármesteri hivatal kezdetben elutasította a föld alatti csatorna kialakításának ötletét, ehelyett új villanyoszlopsort építtetett volna. A tervhez azonban nem adott engedélyt a környezetvédelmi ügynökség, az elképzelés miatt ráadásul a környéken lakók feljelentést tettek, így a hivatal elállt az ötlettől.
„Az Európai Unió 2009-től tette kötelezővé a romániai városok számára a vezetékek föld alá helyezését, azonban szatmárnémetiben az erre vonatkozó javaslataink eddig süket fülekre találtak\" – magyarázta lapunknak Nits János, a városi önkormányzat városrendezési bizottságának elnöke. Úgy vélte: az úgynevezett szervizcsatornák kialakítását a helyi önkormányzatnak kellene magára vállalnia, a cseppet sem egyszerű műveletet pedig össze kellene hangolni a szolgáltató cégek fejlesztési terveivel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!