Június 25-ig eldől, hogy mitől fél Románia

Az SZNT-elnök (képünkön) elmondta, azért tartja értelmetlennek Románia belépését a perbe, mert ha az általuk kezdeményezett szabályozás európai normává válna, azzal Románia is nyerne.

„A román kormánytól írásban kértem, hogy lépjen vissza, mert nincs szó érdekütközésről, a polgári kezdeményezésünk nem sérti az állam érdekeit, sőt: nemcsak a nemzeti kulturális sajátosságokkal rendelkező régiók számára előnyös, hanem azoknak az országoknak is, amelyeknek a területén találhatók. Bízom abban, hogy Románia kormánya végül a párbeszéd útját választja” – mondta marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján Izsák.

Hozzátette, azt várná el, hogy Románia támogassa az SZNT kezdeményezését, de szerinte ennek nincs politikai realitása, ezért az is eredmény lenne, ha a román kormány végül visszalépne. Továbbá elmondta, egyeztetett a felvidéki magyarok képviselőivel, hogy kérjék Szlovákia visszalépését. Az Európai Unió luxemburgi bírósága egyébként már elfogadta Románia belépési kérelmét a perbe.

Mint ismeretes, az SZNT képviselői, Izsák Balázs elnök és Dabis Attila külügyi titkár azért indítottak pert az Európai Bizottság (EB) ellen tavaly augusztusban, mert a testület elutasította a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című európai polgári kezdeményezésük bejegyzését.

Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.

Korábban Szlovákia, Görögország és Románia az Európai Bizottság oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán kérte beavatkozását. Időközben Kovászna megye is határozott arról, hogy a kezdeményezők oldalán belép a luxemburgi perbe.

Válasz az Európa Tanácstól

Választ kapott az Európa Tanácstól Gyergyószentmiklós önkormányzata, amely arról értesítette az uniós testületet, hogy egyetlen, önálló közigazgatási régióba akar tartozni, amelynek különleges jogállását sarkalatos törvény szabályozza, és ahol az állam nyelve mellett a magyar nyelv is hivatalos. A gyergyószéki település elsőként fogadta el a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által javasolt, a Székelyföld jogállására vonatkozó határozatot.

Izsák Balázs SZNT-elnök elmondta, az Európa Tanács válaszlevelében közölte: eljuttatják a gyergyószentmiklósi önkormányzat dokumentumát a szakbizottságokhoz. Izsák elmondta: arra számít, hogy az uniós intézmény további 152 székelyföldi település önkormányzatától fog hasonló levelet kapni a közeljövőben. Az SZNT által javasolt határozatot eddig Gyergyószentmiklós, Gyergyóújfalu, Gyergyószárhegy, Makfalva és Uzon önkormányzata fogadta el.