A juhosgazdák legnagyobb problémája jelenleg nem az értékesítés, hanem a szükséges munkaerő biztosítása a gazdaságban
Fotó: Makkay József
A Maros megyében azonosított juh- és kecskehimlő, illetve a kiskérődzők pestisének megjelenése ismét ráirányította a figyelmet a romániai juhágazatra. Miközben az állategészségügyi hatóság a járvány megfékezésén dolgozik, a tét jóval nagyobb, mint egyetlen megye problémája: Románia az Európai Unió legnagyobb élőjuh-exportőreként olyan ágazat jövőjét igyekszik megvédeni, amely több százmillió eurós bevételt termel évente.
2026. június 18., 17:132026. június 18., 17:13
2026. június 18., 17:342026. június 18., 17:34
A román állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság (ANSVSA) szerint az exportkorlátozások súlyos gazdasági következményekkel járhatnak. A hivatal adatai szerint 2025 első tíz hónapjában az élő juhok kivitele meghaladta a 210 millió eurót, miközben 2026 első felében már több mint egymillió állat került külföldre, és az év végére legalább 40 százalékos növekedést várnak.
A hét elején Konstancán tartott találkozón Alexandru Nicolae Bociu, az intézmény elnöke három fő intézkedési irányt ismertetett. Az első a regionalizáció elvének elfogadtatása az Európai Bizottsággal. A román fél azt próbálja bizonyítani Brüsszelben, hogy a járványügyi kockázat helyi jellegű, a Maros megyében azonosított gócot sikerült elszigetelni, ezért indokolatlan lenne az egész országot érintő exporttilalom. A cél az, hogy a betegségtől mentes megyékből továbbra is zavartalanul lehessen állatokat exportálni.
Meghosszabbította az exporttilalmat az Európai Bizottság, Tánczos szerint aránytalan a lépés
Az Európai Bizottság év végéig teljes exporttilalmat rendelt el Romániából a juhokra és kecskékre, kiegészítve a már eddig is érvényes tiltást, ami a tagállamokba való szállításokra vonatkozott – jelentette be csütörtökön Tánczos Barna. Az ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a döntést a kiskérődző-pestis Maros megyei megjelenésével indokolták, mivel a Bizottság szerint a betegség terjedésének kockázata továbbra is magas. „Az intézkedés rendkívül aránytalan a jelenlegi járványügyi helyzethez és a romániai juhágazatra gyakorolt jelentős gazdasági hatásához képest. A korlátozás az ország teljes területére vonatkozik, noha a járványgóc lokalizált és ellenőrzés alatt áll, miközben más, hasonló helyzetben lévő tagállamokat nem sújtanak ilyen arányú intézkedésekkel” – írta közösségi oldalán az RMDSZ-es tárcavezető. Emlékeztetett, hogy Románia az EU legnagyobb juhexportőrévé vált, 2026-ban rekordmennyiségű szerződéssel és exporttal az Unión kívüli piacokra, továbbá a juhágazat kiemelkedő szerepet játszik a vidéki gazdaságban. Tánczos szerint a betegség elleni intézkedéseknek hatékonynak, ugyanakkor arányosnak kell lenniük, hogy megóvják az állatok egészségét anélkül, hogy indokolatlanul rontanák a gazdák versenyképességét és Románia pozícióját a nemzetközi piacokon. „Az állategészségügyi hatóságnak (ANSVSA) haladéktalanul be kell mutatnia a kormánynak és az Európai Bizottságnak egy hatékony, átfogó és hiteles cselekvési tervet, amely bizonyítja a hatóságok képességét a betegség terjedésének megfékezésére, hogy a korlátozások kizárólag az érintett területekre vonatkozzanak, és az export a lehető legrövidebb időn belül újraindulhasson” – közölte az ügyvivő agrárminiszter.
Az állategészségügyi szakemberek jelenleg annak műszaki és járványügyi feltételeit vizsgálják, miként lehetne a vakcinázást az európai tárgyalások során a védekezés egyik kulcselemeként bemutatni. Mint ismeretes, az Európai Bizottság több állategészségügyi oltás bevezetéséhez is komoly fenntartásokkal viszonyul.
A harmadik intézkedés a járvány által érintett gazdák kártalanításának felgyorsítása. A hatóság azt ígéri, hogy a helyszíni felmérések lezárása után minél hamarabb a kormány elé kerülnek a kifizetésekhez szükséges dokumentumok.
A román juhágazat exportja jelenleg szinte teljes egészében az Európai Unión kívüli piacokra irányul. Az elmúlt években az ANSVSA és a külkereskedelmi szereplők több jelentős piacot nyitottak meg. Kiemelkedik Algéria, amellyel egymillió állat exportjáról szóló szerződés született. Emellett újraindult a kivitel Szaúd-Arábiába, és továbbra is fontos felvevőpiac Jordánia, Marokkó, Kína, Azerbajdzsán és Albánia.
A konstancai találkozón az exportőrök és a gyűjtőközpontok üzemeltetői egyhangúlag támogatták az ANSVSA stratégiáját.
A hatóság ugyanakkor figyelmeztetett: minden illegális állatszállítás vagy be nem jelentett állatmozgás gyengíti azokat az érveket, amelyekkel Románia Brüsszelben az export fenntartásáért küzd.
Aranyosszéki juhász: egyre kevesebben vállalják a juhnyájak őrzését
Fotó: Orbán Orsolya
Miközben a hatóságok az exportpiacok és a járványhelyzet kezelésére összpontosítanak, a gazdák mindennapjait más gondok határozzák meg. Balázsi Tünde állattenyésztési mérnök, Hargita megyei falugazdász szerint a jelenlegi korlátozások hatása egyelőre kevésbé érzékelhető Székelyföldön, mivel a tavaszi értékesítési szezon már lezárult.
„Valószínűleg ősszel lesz súlyosabb következménye, ha addig fennmarad a helyzet, mert akkor kerülnek vissza az állatok a legelőkről, és akkor szokták a legtöbb bárányt értékesíteni” – fogalmazott a Krónikának a székelyföldi állattenyésztési szakember.
Lecseng a kis kérődzők vírusos betegsége, a juh- és kecskepestis. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság magyar alelnöke a Krónikának elmondta, hogy egy hónapon belül felszámolják az állatkereskedelemben hozott megszorító intézkedéseket.
Balázsi szerint a juhtartók többsége továbbra is az exportpiacokra termel.
„Egyben eladják az állatot, gyorsabban pénzhez jutnak, és nem kell azon gondolkodniuk, hogy melyik vágóhídra vigyék” – magyarázta.
Hargita megyében az exportot lebonyolító felvásárlók és a gazdák között az évek során bizalmi kapcsolat alakult ki.
A gazdák jellemzően néhány jól ismert felvásárlóval dolgoznak együtt, akik rendszeresen és megbízhatóan fizetnek.
Bár az elmúlt években jelentősen javultak a felvásárlási árak, Balázsi Tünde szerint ez önmagában nem oldja meg az ágazat problémáit. „A legnagyobb gond az emberhiány. Egyre több juhász hagy fel a juhokkal, és tér át húsmarhára.
– mutatott rá.
A munkaerőhiány a tejhasznú juhászat visszaszorulásában is megmutatkozik. Egyre kevesebb gazda fej juhot, mert egyszerűen nincs, aki elvégezze ezt a munkát. Pedig a juhtejből készült termékek iránt továbbra is jelentős kereslet mutatkozik.
„A juhtúrót és a juhsajtot ma is keresik, főleg ha jó minőségű termékről van szó” – hangsúlyozta a falugazdász.
A romániai birkák túlnyomó többségét exportra értékesítik a gazdák
Fotó: Borbély Fanni
A munkaerőhiány mellett a ragadozók jelenléte is komoly problémát jelent. A medvék és farkasok által okozott károk sokakat visszatartanak attól, hogy juhászattal foglalkozzanak. A szakember szerint ugyanakkor a legnagyobb kérdés az utánpótlás hiánya. A fiatalok jelentős része külföldön vállal munkát, miközben egyre kevesebben választják a pásztoréletet.
– mondta sommásan a falugazdász.
Hatszáz fős juh- és kecskeállományával a csegezi Szilágyi Dezső Aranyosszék elismert állattartója. Videós riportunkban a húsvéti élőállat-értékesítéssel is foglalkozó termelőt arról faggattuk, hogy a tavalyi mélypont után miként talált magára a juhászat.
Balázsi Tünde saját családi gazdaságuk példáját is említette: náluk is jelentősen csökkent a juhállomány, és egyelőre bizonytalan, hogy a következő generáció továbbviszi-e a hagyományt.
A szakember összegzése nem túl biztató. Szerinte a hagyományos székelyföldi juhászat jövője egyre bizonytalanabb. Az őszi bárányexportért fizetett felvásárlói árak az utóbbi években valóban növekedtek, de nem olyan mértékben, hogy ellensúlyozni tudják a juhágazat számos más problémáját, elsősorban a krónikus munkaerőhiányt.
A Maros megyei járvány rövid távon az exportpiacokat veszélyezteti, hosszabb távon azonban a romániai juhágazat jövőjét valószínűleg nem a betegségek, hanem a munkaerőhiány, az elöregedés és a gazdaságok generációváltásának nehézségei határozzák meg. Ha ezekre nem sikerül megoldást találni, a jelenlegi exporteredmények ellenére a hagyományos juhászat fokozatos visszaszorulása várható Székelyföldön és Románia más hegyvidéki térségeiben is.
Országszerte a vége felé tart az arab országokba irányuló élőbárány-export: a felvásárlók élősúlykilogrammonként 15 lejt kínálnak, amivel elégedettek a gazdák. Szakemberek szerint a romániai juhászat jövője a közel-keleti és észak-afrikai kiviteltől függ.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új korszak kezdődhet a romániai egészségügyi rendszerben – persze ha minden a tervek szerint halad. Már ezen a nyáron elindulhat az „e-SănătateaMea” (az én e-egészségem) elnevezésű országos digitális platform.
Az elhajtására összehívott csapat két tagjára támadt egy medve szerdán este a székelyföldi Kászonújfaluban, ahol két nappal korábban is volt egy kettős medvetámadás. A szerda esti újabb támadásban a vadász és segédje sérült meg.
A magyar nyelv használata és a kétnyelvű feliratok ellen ágált egy videóban Lucian Mușat, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Szilágy megyei parlamenti képviselője, a megyei pártszervezet elnöke.
Lebénult a tömegközlekedés Gyulafehérváron, ahol csütörtökön már harmadik napja sztrájkolnak a buszsofőrök.
Úthasználati díjat vezettek be a városon áthaladó nehézgépjármű-forgalomra Nyárádszeredában az A8-as autópálya közelében zajló útépítési munkálatok miatt – jelentette be a Maros megyei város önkormányzata.
A legtöbb fiatal húsmarhatartó gazda ma inkább az Angus vagy a Limousin szarvasmarhafajtát választja Erdélyben, Kis Lehel azonban más utat jár. Magyar szürkemarha-állományával olyan családi gazdaságot épít, ami őrzi a hagyományokat és keresi a jövőt.
Századik születésnapját ünnepli Kolozsváron a hétvégén az 1926-ban alapított Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület (FIKE). A református egyetemisták közösségének jelenlegi és egykori vezetőjét, valamint egy jelenlegi tagját kérdeztük.
Büntetőeljárás indult azt követően, hogy egy Srí Lanka-i ételfutárt állítása szerint bántalmazott egy biztonsági őr az aradi kórház udvarán. A futár felesége szerint a rendőrök megpróbálták lebeszélni a sértettet arról, hogy feljelentést tegyen.
Nem volt előre jelezhető a muzsnai erődtemplom várfalának részleges leomlása az eddig rendelkezésre álló adatok alapján – közölte az evangélikus egyház a szakértői vizsgálatok első eredményeire hivatkozva.
Jól haladnak a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal Egeres és Kolozsvár közötti szakaszán a felújítással, a munkálatok több mint 70 százaléka elkészült – közölte Horațiu Cosma közlekedési államtitkár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!