
Kivárás. A felújított borosjenői műemléket pontosan 25 évvel a bezárása után, jövő nyáron nyitnák meg a látogatók előtt
Fotó: Facebook/Pineuar Călin Ilie Abrudan
Restaurálják a borosjenői várkastély eddigi felújítása során talált értékes leletegyüttest, ennek érdekében ősszel újabb munka kezdődik a partiumi erődített kastélyban – közölte kedden Călin Abrudan, az Arad megyei város polgármestere.
2024. augusztus 13., 20:062024. augusztus 13., 20:06
Az Aradtól mintegy 50 kilométerre található Borosjenő várkastélya a térség egyik legértékesebb műemlék épülete. Az évtizedek óta üresen álló épületegyüttes helyreállítására és biztonságossá tételére 2019-ben írták alá a finanszírozási szerződést 18,9 millió lej értékben. A kivitelezés az engedélyek késése miatt csak 2022 júliusában kezdődött el.
Călin Abrudan polgármester az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a helyreállítási munka első szakasza még tart, 90 százaléka van készen. Ennek befejeztével még nem nyitják meg a kastélyt a közönség előtt, mert ősztől újabb munka kezdődik, egyebek között a felújítás során eddig talált értékes épületdarabokat restaurálják.
Ennek keretében liftet szerelnek fel az udvarban, és az utolsó beltéri munkálatokra is sor kerül. Ezekkel nyolc hónap alatt kell elkészülni, így a felújított várat pontosan 25 évvel a bezárása után, jövő nyáron nyitnák meg a látogatók előtt – mondta az elöljáró. Hozzátette: a külső falakat nem vakolják be, csupán védőlakkal vonják be, hogy látható maradjon a tégla vöröses színe. A felújított várban múzeum, könyvtár, több konferencia- és rendezvényterem is lesz.
Fotó: Facebook/Pineuar Călin Ilie Abrudan
Borosjenő várkastélyában előbb 2016-ban, majd 2019 őszén a Rómer Flóris-terv finanszírozásában találták meg a településhez közel állt egykori rendház, Dénesmonostora kőmaradványait. A borosjenői vár falaiból előkerült, 12. századi leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese a régióban – közölte akkor az MTI-vel a Teleki László Alapítvány.
A dénesmonostorai kolostorból korábban egyetlen lelet volt ismert: egy szirént ábrázoló faragott kő, amelyet ugyancsak a borosjenői vár falában találtak meg az épület legutóbbi, 1870-es évekbeli felújításakor. Ez Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. Közel 150 évvel később a „társait” is megtalálták a szakemberek:
A kiváltott kőfaragványok az aradi múzeumba kerültek. Több olyan értékes faragványt is azonosítottak, amelyeket a felújítás során nem lehetett kiváltani, például az északnyugati torony pincéjében két korabeli festett kőlapot. A korábban közölt tervek szerint a leletegyüttes végső kiállítási helye a felújított borosjenői várkastély lenne.
Borosjenő várának első említése a 13. századból való castri Jeneu alakban. A szabályos alaprajzú, négy sarokbástyás várkastélyt a 16. század végén, a reneszánsz jegyében kezdték el építeni. Török és osztrák kézen is volt, katonai jellege 1746-ban szűnt meg, amikor Mária Terézia parancsára a jenői helyőrséget az aradi várba rendelték. 1901-ig honvédlaktanyaként működött.
A kommunizmus idején kisegítő iskola és árvaház működött benne, ez 1998-ban költözött el. Ezután került az önkormányzat tulajdonába, amely uniós alapokból igyekszik helyreállítani és turisztikai látványosságként hasznosítani.

Csaknem megkétszereződik a borosjenői vár felújítására szánt, több millió eurót kitevő összeg, miután a munkálatok során az idők folyamán föld alá került értékes épületrészekre bukkantak, amelyeket szintén restaurálnának.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
szóljon hozzá!