Jövő héttől naponta rendeznek rendkívüli tanácsülést székelyföldi önkormányzatok az Úzvölgyében

Krónika 2019. május 25., 22:06 utolsó módosítás: 2019. május 26., 08:36

A Székelyföldi Önkormányzati Tanács (SZÖT) szombati, Csíkszentmártonban hozott döntése értelmében a jövő héttől minden nap rendkívüli tanácsülést tartanak Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok az Úzvölgyében, azt üzenve, hogy nem fogadják el a kettős mércét.

Fotó: Gábos Albin

Az RMDSZ székelyföldi önkormányzati képviselőit, polgármestereit, megyei tanácsosait tömörítő testület vezetői annak a tiltakozásnak a keretében hozták döntésüket, amelyet az Úzvölgye kezdeményező bizottság hívására rendeztek szombat délután Csíkszentmárton központjában az úzvölgyi osztrák-magyar katonatemetőben végrehajtott illetéktelen beavatkozás, illetve Lászó Antal csíkszentmártoni alpolgármester hatósági meghurcolása ellen.

A SZÖT szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalása szerint az erdélyi magyarok mind Európának, mind pedig Romániának teljes jogú állampolgárai, és nem fogadják el, hogy másodrangúnak tekintsék őket a saját szülőföldjükön.

„Az úzvölgyi haditemető ügyének rendezése, a jogsértő magatartás befejezése és a bűnösök megbírságolása jogos követelésünk, amiből nem engedünk” – fogalmazott Antal Árpád, a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöke. Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott, az úzvölgyi temető ügye tisztán mutatja, a magyar emberek csak magukra számíthatnak Romániában. „Csak annyit tudunk elérni, amennyit magunkért képesek vagyunk tenni. Erőt és egységet kell felmutatnunk, nemcsak holnap, hanem hétfőn, kedden, szerdán és minden nap. Számunkra világos volt eddig is, de hogy ne felejtsük el, emlékeztetnek rá a mindennapos jogtiprások: csak együtt tudunk győzni. Biztosítok mindenkit: együtt győzni fogunk” – szögezte le.

A testület döntése értelmében a választás utáni héten, kedden elsőként a sepsiszentgyörgyi önkormányzat tart szimbolikus rendkívüli tanácsülést az Úzvölgyében. Az akcióról a SZÖT elnöksége nevében Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, továbbá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának és Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke határozott.

Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben, ahol félszáz betonkeresztet és egy emlékművet állított fel. Ezek felavatását a moldvai kisváros önkormányzata május 17-ére hirdette meg, de – miután a román hatóságok törvénytelennek nyilvánították az emlékműállításra kibocsátott építési engedélyt – Constantin Toma polgármester bejelentette, hogy elhalasztják az avatást. Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, amelynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést.

A román rendőrség csütörtökön házkutatásokat végzett Hargita és Bákó megyében az úzvölgyi katonatemető román parcellájának állítólagos meggyalázása és egy független román európai parlamenti képviselő megverése ügyében. A rendőrök négy személyt hallgattak ki a Hargita megyei rendőrségen, köztük László Antalt, Csíkszentmárton alpolgármesterét; az RMDSZ tiltakozott a hatósági intézkedések ellen. Kiderült, az alpolgármestert két férfi ütlegelésével, két mobiltelefon eltulajdonításával, illetve további egy készülék megrongálásával gyanúsítják az úzvölgyi konfliktus ügyében, amelyben George Simion független EP-képviselő azt állítja, hogy bántalmazták. 

A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székely kapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékező kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították. Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat