Jövő évtől lép érvénybe az országos egészségügyi kártya, amelyet a biztosítással rendelkező pácienseknek minden egyes orvosi ellenőrzés, illetve kivizsgálás esetén kötelező módon fel kell mutatniuk – jelentette be Cristian Buşoi, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) vezetője.
2014. február 06., 17:102014. február 06., 17:10
Mint rámutatott: gőzerővel zajlik az állampolgárok személyes és egészségügyi adatait tartalmazó kártyák nyomtatása, amelyekből az állami nyomda és az útlevelekért felelős hatóság már naponta 55 ezret bocsát ki, így havonta – az eddigi egymillióhoz képest – több mint másfél millió kártya készül el.
Buşoi elmondása szerint, ha a munka ebben az ütemben folytatódik, szeptember végére az ország mindegyik állampolgára számára elkészítik, és szét is osztják az egészségügyi kártyákat. „A tervek szerint így 2014 utolsó negyedévében már csak az új rendszer gyakorlatba ültetésével kell foglalkoznunk, 2015 január elsejétől pedig bármilyen egészségügyi szolgáltatás csakis a kártya felmutatásával lesz elérhető” – tette hozzá a CNAS igazgatója.
Nyilvánossá tennék az orvosok támogatását
A gyógyszergyáraktól, valamint az orvosi berendezéseket előállító cégektől kapott anyagi vagy más jellegű támogatás bevallására kötelezné az orvosokat és a betegeket tömörítő szervezeteket a kormány. Az erre vonatkozó tervezetet az egészségügyi minisztérium az áprilistól hatályba lépő egészségügyi reformcsomagba építené be. A szaktárca ugyanakkor a gyártók és a romániai forgalmazók számára is kötelezővé tenné a finanszírozások nyilvánossá tételét. A rendelet-tervezetet február 26-ig bocsátotta közvitára a minisztérium.
Cristian Buşoi ugyanakkor felhívta mind az állami, mind a magántulajdonban lévő – az egészségbiztosítási pénztárakkal szerződéses kapcsolatban levő – kórházak, klinikák, illetve más egészségügyi intézmények vezetői, valamint a háziorvosok figyelmét, hogy minél előbb szerezzék be a kártyák leolvasásához szükséges berendezéseket.
Az eszközöket minden szolgáltatónak saját költségvetéséből kell megvásárolnia, a legolcsóbb leolvasók 30–50 euróba kerülnek. A CNAS a projekt érvénybe lépése előtt kísérleti program keretében 10 ezer dialízises kezelésen résztvevő páciens bevonásával tesztelné a kártyák működését. A kártyákat 2012-ben Aradon is tesztelték.
Az egészségügyi kártyák bevezetéséről egyébként a kormány már 2010 szeptemberében döntött, a tervek szerint pedig ezeket 2011 januárjától kezdték volna gyártani, és havonta egymillió darab készült volna el, így mintegy 18–19 hónap alatt mind a 18,5 millió biztosítással rendelkező polgárhoz eljutott volna. Az illetékes hatóságok ezzel szemben minden évben halasztották a program elindítását.
Pénzelvonás a kórházaktól
Tíz kórház finanszírozását csökkenti ideiglenesen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS), mivel az intézmények nem tartották be a hatósággal kötött szerződés előírásait – nyilatkozta Cristian Buşoi, a CNAS igazgatója. Az ügyben az erdélyi intézmények közül a marosvásárhelyi és a nagyszebeni megyei sürgősségi kórház érintett. A pénztár a havi támogatás egy százalékát vonja meg egytől három hónapig terjedő időszakra, a tíz kórház ugyanakkor összesen másfél millió lejtől fog elesni. Buşoi elmondta: a legsúlyosabb probléma továbbra is az, hogy egyes beutalt betegeknek maguknak kell megvásárolniuk a gyógyszereket, de ez remélhetőleg áprilistól, az új egészségügyi reformcsomag bevezetésével megoldódik.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!