Bevezethetik Szatmárnémetiben a 40 lejnél kisebb összegű adóhátralékok jóváírását, amennyiben a helyi adóhatóság megfelelőképpen alátámasztja az erre vonatkozó javaslatát.
2014. augusztus 03., 21:042014. augusztus 03., 21:04
A tervezetet az önkormányzati képviselő-testület múlt heti ülésén tárgyalta, a döntést azonban elhalasztották, mivel úgy vélték, nem jutottak hozzá a szükséges adatokhoz. A jogszabály-módosítást egyébként a helyi adóhivatal kezdeményezte az állami számvevőszék ez irányú javaslatára hivatkozva.
Azzal érveltek, hogy a kis összegű tartozások esetén jóval többe kerülne a kényszervégrehajtás, mint amekkora összeghez a város hozzájuthat. E téren egyébként kérdések merültek fel, több tanácsos szerint ugyanis a végrehajtással kapcsolatos költségek, illetve ezek egy része is kifizettethető az adóssal.
A tisztánlátás végett részletes tájékoztatást kértek a tanácsosok, azonban Dan Mirel, a hatóság egyik vezetője kifejtette: egyelőre nem tudnak pontos adatokkal szolgálni, mivel az informatikusuk szabadságon van. Annyit azonban elárult, jelen pillanatban a városnak körülbelül 49 ezer lejes kinnlevősége van a 40 lej alatti tartozásokból, ezek behajtása pedig több mint 2 millió lejükbe kerülne. A testület végül a döntés elnapolása mellett döntött.
Maskulik Csaba képviselő kifejtette, elviekben nincs kifogásuk a kis összegű tartozások eltörlése ellen, azonban szeretnének alaposabban tájékozódni ez ügyben. Mint elmondta, elsősorban azt akarnák elkerülni, hogy lehetőséget teremtsenek a trükközésre a tartozások részleges befizetése révén, azaz hogy például egy 100 lejes tartozást az adós megússzon 65 lej befizetésével annak tudatában, hogy a megmaradó 35 lejes adósságot úgyis eltörlik. A tervek szerint a határozatot hamarosan ismét napirendre tűzik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!