Van jövője a német kisebbségnek Romániában, amely a közösség Németországba emigrált részével együtt hídszerepet tölt be a német-román kapcsolatokban – jelentette ki Klaus Johannis román államfő abban a interjúban, amelyet a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Romániai Németek Demokrata Fóruma (DFDR) volt elnökeként adott a román közszolgálati televízió (TVR) Akzente című, német kisebbségi műsorának.
2015. március 06., 15:462015. március 06., 15:46
A kisebbségi szervezet negyedszázados fennállása alatt Klaus Johannis akkori nagyszebeni polgármester állt a leghosszabb ideig a DFDR élén, 2002 és 2013 között.
A csaknem félórás interjú Johannis pályafutásán keresztül mutatta be, hogyan ismétlődött meg országos szinten a „nagyszebeni csoda\", vagyis az, hogy a többségi románság a német közösség képviselőjére bízta a közügyek vezetését.
Johannis elmondta: 1990-ben azért lépett be a DFDR-be, mert fontosnak tartotta, hogy német közösségnek politikai képviselete lehet, de csak a 90-es évek végétől kezdődően vállalt szerepet a fórum vezetésében. Mint mondta, a kisebbségi érdekképviselet mindössze mandátumokat akart szerezni Nagyszeben városi tanácsában, amikor 2000-ben az ő személyében polgármester-jelöltet is indított: számukra is meglepetés volt, hogy a román lakosság rájuk bízta a városvezetést.
Johannis már polgármesterként került a DFDR élére. Kifejtette, a fórum a német közösség szükségleteire összpontosít: az oktatásra, az anyanyelv ápolására, a népszokások megőrzésére, a közösség idős tagjainak gondozására, az Oroszországba deportáltak ügyére, ugyanakkor fontosnak tartják a közösség gazdasági erejének növelését.
Arra kérdésre, hogyan látja most államfőként a német fórum párttá alakulásának dilemmáját, amely a látványos választási sikerek nyomán merült fel a DFDR-ben, Johannis azt mondta: értéknek tekinti Románia kisebbségi szervezeteit, amelyekről nem kell lemondani. Elmondta: azért ellenezte a fórum pártosodását, mert szerinte az ellehetetlenítené a társadalmi szerepvállalást, az idősgondozást, a gazdasági tevékenységet.
Megjegyezte: Európában nem mindenütt létezik olyan – törvénybe foglalt – pozitív diszkrimináció, mint Romániában, amely parlamenti képviseletet biztosít a kisebbségeknek, illetve lehetővé teszi, hogy szervezeteik részt vehessenek az önkormányzati választásokon.
Johannis szerint a Romániában maradt németek töltenek be hídszerepet a német–román kapcsolatokban. Rámutatott: a kivándorolt bánsági svábok és erdélyi szászok mellett Németországban egyre nagyobb és elismertebb közösségekbe tömörülnek az ott dolgozó románok is, akik szintén hozzájárulnak a két ország közeledéséhez.
Arra a kérdésre, hogy államfőként tudja segíteni a romániai német közösséget, Johannis azt mondta: nem alkalmazhat diszkriminációt mások rovására, de annak is megvan a jelentősége, hogy államfőként nyíltan a német kisebbség tagjának vallja magát, és szívesen részt vesz a német közösség olyan fontos eseményein, mint a német fórum negyedszázados jubileuma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!