Jogi akadályok miatt leáll a temesvári épületfelújítás

A Digi 24 hírtelevízió beszámolója szerint a városban található a legtöbb műemlék épület az országban, szám szerint 14 500, ugyanakkor országos szinten ezek vannak a legroszszabb állapotban is.

Bár a városvezetőség kidolgozott egy tervet az ingatlanok megmentésére, a polgármesteri hivatal jogászai leállították ennek gyakorlatba ültetését. A városvezetőség azt tervezte, hogy saját erőből újítja fel a legsürgősebb beavatkozásokra szoruló ingatlanok homlokzatát, a tulajdonosok pedig tíz év alatt törlesztik a kölcsönt.

Az ingatlanok birtokosai a legtöbb esetben nem képesek önerőből renoválni az impozáns palotákat, bérházakat. Ezek többsége ugyanis kisnyugdíjas, ők a 90-es években vásárolták meg az államosított ingatlanok egy-egy lakrészét. Néhány esetben magáncégek segítségével sikerült korszerűsíteni 17–19. századi ingatlanokat, többek között a szerb ortodox püspöki palotát. Jelenleg ez az egyik legjobb állapotban lévő műemlék épület a városban.

Vlad Gaivoronschi építész siralmasnak nevezte a temesvári épített örökség állapotát. „Abban a pillanatban, hogy tudatosítod ezt, és rájössz az épített örökség fontosságára, elrendeled a jogszabálymódosítást, hogy ez az elöljáróknak kedvezzen, és közpénzből lehessen restaurálni azt, amit közpénzből kellene restaurálni” – fogalmazott a hírtelevíziónak a szakember.

„Gondunk van a törvénnyel. Egyes jogászaink arra figyelmeztettek, hogy a jogszabályok nem egyértelműek, ezért a jövőben azzal vádolhatnak, hogy meghiteleztük a tulajdonosokat, miközben nincs jogunk kölcsönt biztosítani. Tisztázni akarjuk a szabályozást, nehogy arra ébredjünk, hogy pár év múlva jön a számvevőszék, és azt állítja, nem a törvény szerint jártunk el” – jelentette ki Nicolae Robu polgármester.

Egyébként a nagyváradi önkormányzat szintén hitellel próbálja rávenni a tulajdonosokat a leromlott állagú műemlék épületek renoválásra, immár a második központbeli palota felújítására bólintottak rá. Elsőként a Bémer téri Poynár-ház korszerűsítésében vállalt részt a városvezetőség, vállalva, hogy a teljes felújítás 20 százalékát a város büdzséjéből állják, míg a fennmaradó részhez kamat nélküli hitelt kínáltak ötéves lefutási idővel.

A Poynár-házhoz hasonlóan, kamat nélküli hitelből tervezik felújítani a sétálóutcán található Stern-palotát is. Egyébként a váradi önkormányzat egy korábbi, a műemlék épületek felújítására vonatkozó tervezetét felfüggesztette a közigazgatási bíróság, később a kormány is hasonló szabályzatot fogadott el, így ennek alapján dolgozták ki a mostani stratégiát.