2012. augusztus 14., 09:402012. augusztus 14., 09:40
„Míg tavaly 3-4 hetente történt a környéken súlyos szerencsétlenség, idén már 3-4 naponta érkeznek hozzánk sebesültek. Különösen aggasztó a helyzet, főleg az esetek súlyosságát tekintve” – magyarázta a szakember. Mint mondta, a jelenség elsődleges oka, hogy a megyei utakat folyamatosan javítják, így a javuló körülmények miatt a sofőrök gyorsabban közlekednek, többen pedig ittas állapotban ülnek volán mögé, így nemcsak az autóval, hanem a kerékpárral, szekérrel vagy traktorral közlekedők balesetezése is emelkedett. Dr. Demeter Ferenc, a csíkszeredai kórház ügyvezetője hozzátette, az is problémát okoz, hogy jelentős mértékben megnőtt a sűrített levegős berendezés kihasználtsága, a szerkezet a baleseten átesett sérültek légzését segíti.
Amint arról korábban beszámoltunk, a megyei egészségügyi igazgatóság (DSP) felméréséből nemrég kiderült, hogy több Hargita megyei kórház súlyos orvoshiánnyal küszködik az egészségügyi minisztérium által befagyasztott állások miatt. A DSP adatai szerint a munkaerőhiány a csíkszeredai megyei kórházban a legnagyobb, itt az állások közel felét, 47 százalékát befagyasztották, így jelenleg 92 orvosra lenne még szüksége az intézménynek a megfelelő működéshez.
Demeter ezzel kapcsolatban akkor úgy nyilatkozott, elsősorban a sürgősségi, fertőző és intenzív osztályon, valamint a kardiológián van sürgősen szükség szakemberekre. Mint mondta, a befagyasztások miatt a fiatal orvosok többsége külföldön próbál boldogulni, így a szakképzett munkaerő évről évre csökken, az országban maradt doktorok pedig kénytelenek számos pluszmunkát vállalni, ez leginkább az állandó kórházi ügyelet megszervezésénél jelent problémát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Látogatottsági adatok