
Több mint 20 ezer lakos maradt fűtés és meleg víz nélkül Déván a hőerőmű leállása miatt
Fotó: Wikipédia/Déva
Végleg bezárják a marosnémeti hőerőművet, ami nem csupán szociális problémát okoz Hunyad megyében, hanem a leállás miatt több mint húszezer lakos, továbbá számos közintézmény, köztük iskola maradt fűtés és meleg víz nélkül. Pogocsán Ferdinánd Zoltán, a megyeszékhely alpolgármestere lapunknak elmondta, az önkormányzat azon dolgozik, hogy az iskolákat őszig gázfűtésre kapcsolják, emellett a lakosságot arra ösztönzik, hogy próbáljanak meg minél hamarabb saját gázkazánokat vásárolni.
2021. április 08., 12:042021. április 08., 12:04
Többszöri leállás után minden bizonnyal nem fogják újraindítani a marosnémeti hőerőművet, aminek következtében távfűtés és meleg víz nélkül marad csaknem 4000 lakás és közintézmény Déván. Pogocsán Ferdinánd Zoltánt, a hunyadi megyeszékhely RMDSZ-es alpolgármesterét arról faggattuk, mi vezetett a hőerőmű végleges leállításához, és hogy miként reagál az önkormányzat a jelentős problémára. Az alpolgármester felidézte, közel egy hónappal ezelőtt bejelentették, hogy
„Tudomásunk szerint nincs is sok esély arra, hogy beinduljon a hőerőmű. Mert nem tudják a szén előállítását, annak szállítását fedezni, és nincs meg a környezetvédelmi engedélyük sem. Én is ott dolgoztam, és nagyon jól tudom, hogy ha egyszer leállították, akkor nem lehet újraindítani” – közölte Pogocsán Ferdinánd Zoltán. Egyébként így vélekedett Florin Oancea liberális polgármester is, aki kijelentette:
A leálláshoz elsősorban az vezetett, hogy a meglévő szén minősége nagyon gyenge. Pogocsán Ferdinánd Zoltán elmondása szerint az erőműnek naponta 1700 tonna szénre lenne szüksége, ami körülbelül 33-34 vasúti kocsit jelenthet, ám ezt a hőerőmű nem tudta biztosítani. Így megszakadt a villanyáram- és a távfűtés-szolgáltatás is.
A dévai polgármesteri hivatalban most azon dolgoznak, hogy az iskolákat őszig gázfűtésre kapcsolják. Emellett a lakosságot arra ösztönzik, hogy próbáljanak meg minél hamarabb saját gázkazánokat vásárolni. Határozatot készülnek előterjeszteni a városi tanácsban, hogy a rászoruló családokat 2500 lej értékű utalványok formájában tudják segíteni – így kerülnék el, hogy jövő télen fűtés és meleg víz nélkül maradjon Déva lakossága.
Az alpolgármester arról is beszámolt, hogy a hőerőműben dolgozó 700 alkalmazottnak körülbelül a fele dévai lakos. A fizetésüket jelenleg állami támogatásból fedezik három hónapig. Illetve ha ezeknek az embereknek ebben a fázisban megszüntetik a munkaviszonyukat, akkor végkielégítést kapnak. Körülbelül 3500–4000 lakást érint a hőerőmű által szolgáltatott fűtés levágása, emellett 10 iskolát, amelyek közül kettő helyzete már megoldódott. Emellett még számos közintézményt érintett, beleértve a megyei kórházat is, de utóbbi abban a szerencsés helyzetben van, hogy gázfűtésű kazánnal is rendelkeznek. „Ott nem volt nagy probléma, csak rákapcsolódtak a gázkazánra. Ebben a vírushelyzetben volt olyan szerencséjük, hogy nem maradtak fűtés- és melegvíz-ellátás nélkül. Ezt évekkel ezelőtt megoldották már” – számolt be Pogocsán Ferdinánd Zoltán.
Fotó: Wikipédia/Oguszt
Az alpolgármester egyébként az egyetlen magyar helyi tanácsos a 21 fős dévai önkormányzatban, ám a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) ápolt jó helyi és megyei viszonynak hála, az RMDSZ a tavalyi választások után is alpolgármestert adhatott. Pogocsán Ferdinánd Zoltánt arról is faggattuk, melyek a helyi magyar közösség legégetőbb problémái, milyen célok megvalósítása érhető el az alpolgármesteri tisztség révén. Kifejtette, 2018 óta tölti be a tisztséget, és véleménye szerint a dévai lakosok legnagyobb érdeke az, hogy a magyarok és románok egyforma bánásmódban részesüljenek.
„Ha templomot javítanak, akkor a magyaroknál is legyen javítva, ha temetőt rendeznek, úgyszintén” – fejtette ki az alpolgármester. Hozzátette, hogy az egyik legfontosabb prioritásuk a magyar nyelvű iskola volt, a Téglás Gábor Gimnázium, melyet 2018 óta sokat fejlesztettek. „Prioritások maradnak továbbra is a magyarok számára az egyházak és a magyar nyelvű iskolák” – összegzett Pogocsán Ferdinánd Zoltán.
Hamarosan teljesen elkészül a Mária-út félezer kilométeres szakaszának kijelzése, előkészítése, – mondta el a Krónika megkeresésére Péterfi Attila Csongor, a Romániai Mária Út Egyesület vezetője.
Felmelegedés várható az egész országban a következő két hétben, a nappali hőmérséklet egyes térségekben eléri a 28 Celsius-fokot, az éjszakai minimumok helyenként 12-13 fokig emelkednek, május 6. után pedig szinte naponta lehet záporokra számítani.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári magyar tagozatos közgazdász hallgatói egy győzelemmel és egy második hellyel zárták idén a Kárpát-medence legrangosabb magyar nyelvű esettanulmány-versenyét, az Országos Esettanulmány Versenyt (OEV).
Drónt vet be az engedély nélküli építkezések és az illegális hulladéklerakások visszaszorítására a kolozsvári önkormányzat. Az ultramodern eszköz továbbá a forgalmi torlódások és a tűzesetek megfigyelésében is kulcsszerepet kapna.
Kolozsvár polgármestere, Emil Boc a Jobboldali Alternatíva Pártnak adott válaszában bejelentette, hogy nem szándékozik megváltoztatni a Radu Gyr utca nevét mindaddig, amíg nem születik jogerős ítélet az ügyben – írja a Cluj24.ro helyi portál.
Ro-Alert riasztást adtak ki Brassóban hétfő reggel, amelyben egy medve jelenlétére hívta fel a figyelmet a város központi részén – írja a Brașov.net.
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
szóljon hozzá!