Több mint 20 ezer lakos maradt fűtés és meleg víz nélkül Déván a hőerőmű leállása miatt
Fotó: Wikipédia/Déva
Végleg bezárják a marosnémeti hőerőművet, ami nem csupán szociális problémát okoz Hunyad megyében, hanem a leállás miatt több mint húszezer lakos, továbbá számos közintézmény, köztük iskola maradt fűtés és meleg víz nélkül. Pogocsán Ferdinánd Zoltán, a megyeszékhely alpolgármestere lapunknak elmondta, az önkormányzat azon dolgozik, hogy az iskolákat őszig gázfűtésre kapcsolják, emellett a lakosságot arra ösztönzik, hogy próbáljanak meg minél hamarabb saját gázkazánokat vásárolni.
2021. április 08., 12:042021. április 08., 12:04
Többszöri leállás után minden bizonnyal nem fogják újraindítani a marosnémeti hőerőművet, aminek következtében távfűtés és meleg víz nélkül marad csaknem 4000 lakás és közintézmény Déván. Pogocsán Ferdinánd Zoltánt, a hunyadi megyeszékhely RMDSZ-es alpolgármesterét arról faggattuk, mi vezetett a hőerőmű végleges leállításához, és hogy miként reagál az önkormányzat a jelentős problémára. Az alpolgármester felidézte, közel egy hónappal ezelőtt bejelentették, hogy
„Tudomásunk szerint nincs is sok esély arra, hogy beinduljon a hőerőmű. Mert nem tudják a szén előállítását, annak szállítását fedezni, és nincs meg a környezetvédelmi engedélyük sem. Én is ott dolgoztam, és nagyon jól tudom, hogy ha egyszer leállították, akkor nem lehet újraindítani” – közölte Pogocsán Ferdinánd Zoltán. Egyébként így vélekedett Florin Oancea liberális polgármester is, aki kijelentette:
A leálláshoz elsősorban az vezetett, hogy a meglévő szén minősége nagyon gyenge. Pogocsán Ferdinánd Zoltán elmondása szerint az erőműnek naponta 1700 tonna szénre lenne szüksége, ami körülbelül 33-34 vasúti kocsit jelenthet, ám ezt a hőerőmű nem tudta biztosítani. Így megszakadt a villanyáram- és a távfűtés-szolgáltatás is.
A dévai polgármesteri hivatalban most azon dolgoznak, hogy az iskolákat őszig gázfűtésre kapcsolják. Emellett a lakosságot arra ösztönzik, hogy próbáljanak meg minél hamarabb saját gázkazánokat vásárolni. Határozatot készülnek előterjeszteni a városi tanácsban, hogy a rászoruló családokat 2500 lej értékű utalványok formájában tudják segíteni – így kerülnék el, hogy jövő télen fűtés és meleg víz nélkül maradjon Déva lakossága.
Az alpolgármester arról is beszámolt, hogy a hőerőműben dolgozó 700 alkalmazottnak körülbelül a fele dévai lakos. A fizetésüket jelenleg állami támogatásból fedezik három hónapig. Illetve ha ezeknek az embereknek ebben a fázisban megszüntetik a munkaviszonyukat, akkor végkielégítést kapnak. Körülbelül 3500–4000 lakást érint a hőerőmű által szolgáltatott fűtés levágása, emellett 10 iskolát, amelyek közül kettő helyzete már megoldódott. Emellett még számos közintézményt érintett, beleértve a megyei kórházat is, de utóbbi abban a szerencsés helyzetben van, hogy gázfűtésű kazánnal is rendelkeznek. „Ott nem volt nagy probléma, csak rákapcsolódtak a gázkazánra. Ebben a vírushelyzetben volt olyan szerencséjük, hogy nem maradtak fűtés- és melegvíz-ellátás nélkül. Ezt évekkel ezelőtt megoldották már” – számolt be Pogocsán Ferdinánd Zoltán.
Fotó: Wikipédia/Oguszt
Az alpolgármester egyébként az egyetlen magyar helyi tanácsos a 21 fős dévai önkormányzatban, ám a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) ápolt jó helyi és megyei viszonynak hála, az RMDSZ a tavalyi választások után is alpolgármestert adhatott. Pogocsán Ferdinánd Zoltánt arról is faggattuk, melyek a helyi magyar közösség legégetőbb problémái, milyen célok megvalósítása érhető el az alpolgármesteri tisztség révén. Kifejtette, 2018 óta tölti be a tisztséget, és véleménye szerint a dévai lakosok legnagyobb érdeke az, hogy a magyarok és románok egyforma bánásmódban részesüljenek.
„Ha templomot javítanak, akkor a magyaroknál is legyen javítva, ha temetőt rendeznek, úgyszintén” – fejtette ki az alpolgármester. Hozzátette, hogy az egyik legfontosabb prioritásuk a magyar nyelvű iskola volt, a Téglás Gábor Gimnázium, melyet 2018 óta sokat fejlesztettek. „Prioritások maradnak továbbra is a magyarok számára az egyházak és a magyar nyelvű iskolák” – összegzett Pogocsán Ferdinánd Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!