Jelenbe költözött a múlt Vásárhelyen

Az Öregdiákok Baráti Köre által készíttetett táblák a múlt század elején leleplezett, a kommunizmus idején eltávolított emlékmûvek mintájára készültek, mindkettõn az eredeti szöveg olvasható. „Álljon az épület és terjessze a világosságot és a magyar haza iránti szeretetet a nemzeti nevelésügy fölvirágoztatására és a magyar kálvinista anyaszentegyház hitének erõsbítésére idõtlen idõkig!” – áll az egyik fekete márványlapon.

A másikon az iskola néhai tanárai és diákjai Istennek, hazának és tudománynak mondanak hálát, mivel a 20. század elején sikerült átadni az amúgy több száz éves marosvásárhelyi református kollégium ezen új hajlékát I. Ferencz József, Magyarország királyának uralkodása alatt. „Az igazságot nem lehet a falnak fordítani” – hangoztatta a leleplezésen az iskola egykori diákja, Csáky Károly nyugalmazott lelkész.

Az eredeti emlékmûvek a kommunizmus legdurvább korszakát egy lépcsõ alatt befalazva vészelték át. Megmentõjük, Imreh Ferenc, az iskola egykori asztalosmestere csak évtizedek múltán, jóval a ’89-es fordulat után szólt a rejtegetett táblákról. „Az egyik román kollégám, aki tudomásom szerint a rendszer beépített embere volt, de valamilyen okból kifolyólag megbízott bennem, egyszer elszólta magát, hogy a kócerájban heverõ két márványtáblát elviteti a Maros partjára, ahol diákjaival zavartalanul apróra törheti, majd a Marosba dobhatja – mesélte lapunknak a „mentési akcióról” Imreh Ferenc. – Azonnal jelentettem az akkori igazgatónõnknek, Madaras Piroskának, akivel úgy egyeztünk, hogy idõsebb Albertini Zoltán néhai katedrafõnök tudtával mindkét táblát beépítjük a falba. Egy kisebb terembõl úgynevezett munkavédelmi kabinetet hoztunk létre, s az egyik beépített márvány elé fogast, a másik elé meg egy pannót készítettem.”

A tanintézet vezetõsége néhány évvel ezelõtt visszaállította az elpusztultnak hitt márványlapokat, azonban nem a több mint száz évvel ezelõtt belevésett szövegekkel, hanem a demokrácia elsõ éveiben „felújított” hátlapjukkal, melyekre új felirat került. A hétfőn kitett márványtáblák a történelmi igazságtalanságot hivatottak helyretenni – állítják az egykori diákok.

A hétfői ünnepség keretében két új festménnyel bõvült az iskola arcképcsarnoka. A Bolyai valamikori testnevelõtanára, az Amerikai Egyesült Államokban élõ, festõi tehetséggel megáldott Márkos Ferenc Nagy Endrének és Nemes Károlynak állított emléket. Szintén ez alkalommal nyitották újra az immár gazdagabb tárlattal jelentkezõ iskolamúzeumot. A tornacsarnok falán lévõ emléktáblák pedig újabb országos bajnokok nevével gyarapodtak.

„Mindezzel a múlt költözött a jelenbe, ami példamutató a maiak számára” – fogalmazott Bálint István, a Bolyai igazgatója, akinek kollégája, a Református Kollégiumot irányító Benedek Zsolt az öregdiákoknak mondott köszönetet, mivel továbbviszik az iskola szellemiségét, és emlékeztetnek arra, hogy milyennek kell lennie ennek a tanintézménynek.