Jegenyére helyeznék át Tisztit

„Elég gondja van az egyháznak máshol, mégis egy virágzó, gyarapodó közösség papját kívánja elmozdítani, ráadásul úgy, hogy vakvágányra helyezi. Jegenyén is szükség van papra, ezt senki nem vitatja, de Tiszti húszéves munkája a bizonyíték rá: ez az ember többre képes. Az általa kiépített diakóniai tevékenység, a Lazarus és a Fodor Ház, a Csibész Alapítvány nem működtethető háromszáz kilométer távolságból” – sorolja a döntés ellenérveit dr. Soós Szabó Klára Tiszti maradásáért kezdeményezett internetes aláírásgyűjtés egyik szervezője. Tegnap estig több mint nyolcszázan írták alá a Gyulafehérvári Érsekséghez címzett kérésüket: „Tiszti maradjon a helyén”. Az aláírásgyűjtés pedig nemcsak interneten folyik, az egyházkörzet tanácsosai is gyűjtenek aláírást, gyakorlatilag egész Csík- és Gyergyószéken, de Kovászna megyében is indítottak támogató listát.

„A plébániához tartozó fíliákban kápolnákat, Csíkcsomortánban 1988– 89-ben templomot építtetett. Lelkipásztori teendőinek kulcsa a fiatalok pasztorációja volt. Egyik kezdeményezője és szervezője a több ezer fiatalt vonzó Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóknak, a diktatúra éveiben illegálisan is megszervezett CSIT-nek. A kilencvenes évek elején szorgalmazta az Ezer Székely Leány találkozók hagyományának felújítását. Lelkes támogatója a moldvai csángók ügyének, vallja, hogy vissza kell vezetnünk őket magyarságukhoz. 1992-ben megalapította az árvaházból kinőtt fiatalokat segítő Csibész Alapítványt. Azóta több mint 200 fiatalnak segítettek a munkahely- és lakáskeresésben, a társadalomba való beilleszkedésben” – sorolja a felhívás az érveket Tiszti maradása mellett. Az érsekséghez címzett kérésben továbbá a Gergely István létesítette családi típusú gyermekotthonokat, az 1996-ban szintén az általa Csíkszeredában létrehozott, szociális tevékenységet folytató Lázár Alapítványt említik meg. Gergely Istvánnak köszönhető – írják a továbbiakban –, hogy a csíksomlyói búcsúk több százezer zarándokot befogadó helyszínén, a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben felépült a Hármashalom-oltár.

Az érsekség döntésébe a hívek jogszerűen nem szólhatnak bele. Soós Szabó Klára szerint azonban a spontánul szerveződő támogatók között már olyan hangok is elhangzottak, hogy bezárkóznak a templomba a plébánossal együtt, és nem engedik elmenni, vagy a költöztető autó elé állnak. „Sértő lenne, ha az egyházi főhatóság figyelmen kívül hagyná a közösség véleményét. Volt már rá példa Csíkszéken, hogy a hívek kérése ellenére elhelyezték a papot, aztán az új sem találta meg a helyét, az elhelyezett plébános pedig belebetegedett az áthelyezésbe. A hívek jártak persze a legrosszabbul” – mondta Soós Szabó Klára.