
Fotó: Nagy D. István
A Székelyföld kell hogy legyen az RMDSZ nagy politikai projektje, hiszen a régió ügye a következő 8–10 évben Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben is fontos téma lesz annak ellenére, hogy „Bukarestben nem szeretik a magyarokat” – szögezte le lapunknak Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke a szövetség múlt hétvégi kongresszusát követően.
2015. április 21., 19:242015. április 21., 19:24
A politikus elmondta, a kongresszus jelszavaként választott „újratervezés\" szó miatt voltak nézeteltérések a szövetségen belül, de úgy véli, a szervezetnek „időnként újra kell gondolnia elképzeléseit, és ez az RMDSZ-re hangsúlyosan érvényes\".
Tamás Sándor kifejtette, az elmúlt 25 év alatt szép eredményeket tudott megvalósítani a szövetség, ám 2003 óta nincs előremozdulás a kisebbségi jogok érvényesítése tekintetében. „2003 után kellett volna ezeket a jogokat kiteljesíteni, gyakorlati alkalmazásukat megvalósítani, ám ez elmaradt, és ezzel is magyarázható, hogy erőteljesebb hangvételű magyar politikai pártok jelentek meg az erdélyi politikai prérin\" – mondta Tamás Sándor.
„Önkritikaként elmondható, hogy a szövetség politikusai eddig elsősorban a magyarokhoz szóltak, s szerintem ezentúl a románokhoz is el kell juttatni üzenetünket, és nemzetközi szinten is hallatni kell a hangunkat\" – fogalmazott a politikus. Meglátása szerint az autonómiára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni, amely eszköz lehet az életszínvonal javítására a térségben.
Az RMDSZ-kongresszusról beszélt keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is, aki szerint „nemzeti kérdésekben megkönnyítheti az együttműködést, ha a szövetség tényleg újratervezi a politikáját\".
„Mi továbbra is vállaljuk a felelős ellenzéki szerepet, s ha az RMDSZ-ben a józan ész, a közösség iránti elköteleződés jut érvényre, akkor ránk a továbbiakban is számíthatnak. Sokan, sokfélék vagyunk, az eszközeink is mások, de meg kell találni a közös cselekvés lehetőségét\" – fogalmazott Biró, aki – mint ismeretes – meghívottként beszédet mondott az RMDSZ kolozsvári kongresszusán.
Az MPP-elnök elmondta, pártja minden magyar politikai szervezettel partneri viszony kialakítására törekszik. Megjegyezte azonban, „az Erdélyi Magyar Néppártnak el kell döntenie végre, hogy az együttműködésre törekszik, vagy továbbra is a felelőtlen politizálást választja, és rombolni akar\".
Újságírói kérdésre Biró Zsolt elmondta, az RMDSZ-kongreszszuson nem esett szó az RMDSZ és az MPP közötti további együttműködésről, de ennek ott nem is volt helye, azt szerinte egy közös munkaülésen kell megtárgyalni. „Van amikor versenyre, máskor közös fellépésre van szükség\" – tette hozzá a pártelnök.
Himnuszéneklés: fellebbezne a prefektúra?
Valószínű, hogy fellebbezni fog a Kovászna megyei prefektúra az érvénytelenített himnuszbírság ügyében – jelentette ki Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke. Elmondta, még nem kapták meg a Kovászna megyei bíróság indoklását, hogy miért törölték el a prefektúra által a magyar himnusz éneklése miatt kirótt 5000 lejes büntetést.
Közben az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól (CNCD) kaptak egy átiratot, amelyből kiderül, hogy a testület kérésére a prefektúra közölte, ilyen büntetésre korábban nem volt precedens, bár 2013-ban a szolgálatos feljelentőként ismert Dan Tanasă beadvánnyal fordult a kormányhivatalhoz amiatt, hogy a június 4-ei trianoni megemlékezésen elhangzott a magyar himnusz Sepsiszentgyörgyön. Akkor nem léptek, egy évvel később azonban bírságoltak. Kulcsár Terza szerint a prefektúra kitart álláspontja mellett, ezért gondolják, hogy fellebbezni fognak.
Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.
Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
A brassói városháza arra kéri a lakosokat, hogy ne etessék többé a kóbor állatokat, mert az utcán hagyott étel vonzza a medvéket – számolt be a BZB helyi portál.
Kiköltözött az MCC a kolozsvári Belvedere Szállodából, és megszűnt a diákoknak ingyenes lakhatást biztosító kollégium is – erősítette meg a Krónikának Talpas Botond, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi igazgatója.
szóljon hozzá!