
Fotó: Nagy D. István
A Székelyföld kell hogy legyen az RMDSZ nagy politikai projektje, hiszen a régió ügye a következő 8–10 évben Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben is fontos téma lesz annak ellenére, hogy „Bukarestben nem szeretik a magyarokat” – szögezte le lapunknak Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke a szövetség múlt hétvégi kongresszusát követően.
2015. április 21., 19:242015. április 21., 19:24
A politikus elmondta, a kongresszus jelszavaként választott „újratervezés\" szó miatt voltak nézeteltérések a szövetségen belül, de úgy véli, a szervezetnek „időnként újra kell gondolnia elképzeléseit, és ez az RMDSZ-re hangsúlyosan érvényes\".
Tamás Sándor kifejtette, az elmúlt 25 év alatt szép eredményeket tudott megvalósítani a szövetség, ám 2003 óta nincs előremozdulás a kisebbségi jogok érvényesítése tekintetében. „2003 után kellett volna ezeket a jogokat kiteljesíteni, gyakorlati alkalmazásukat megvalósítani, ám ez elmaradt, és ezzel is magyarázható, hogy erőteljesebb hangvételű magyar politikai pártok jelentek meg az erdélyi politikai prérin\" – mondta Tamás Sándor.
„Önkritikaként elmondható, hogy a szövetség politikusai eddig elsősorban a magyarokhoz szóltak, s szerintem ezentúl a románokhoz is el kell juttatni üzenetünket, és nemzetközi szinten is hallatni kell a hangunkat\" – fogalmazott a politikus. Meglátása szerint az autonómiára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni, amely eszköz lehet az életszínvonal javítására a térségben.
Az RMDSZ-kongresszusról beszélt keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is, aki szerint „nemzeti kérdésekben megkönnyítheti az együttműködést, ha a szövetség tényleg újratervezi a politikáját\".
„Mi továbbra is vállaljuk a felelős ellenzéki szerepet, s ha az RMDSZ-ben a józan ész, a közösség iránti elköteleződés jut érvényre, akkor ránk a továbbiakban is számíthatnak. Sokan, sokfélék vagyunk, az eszközeink is mások, de meg kell találni a közös cselekvés lehetőségét\" – fogalmazott Biró, aki – mint ismeretes – meghívottként beszédet mondott az RMDSZ kolozsvári kongresszusán.
Az MPP-elnök elmondta, pártja minden magyar politikai szervezettel partneri viszony kialakítására törekszik. Megjegyezte azonban, „az Erdélyi Magyar Néppártnak el kell döntenie végre, hogy az együttműködésre törekszik, vagy továbbra is a felelőtlen politizálást választja, és rombolni akar\".
Újságírói kérdésre Biró Zsolt elmondta, az RMDSZ-kongreszszuson nem esett szó az RMDSZ és az MPP közötti további együttműködésről, de ennek ott nem is volt helye, azt szerinte egy közös munkaülésen kell megtárgyalni. „Van amikor versenyre, máskor közös fellépésre van szükség\" – tette hozzá a pártelnök.
Himnuszéneklés: fellebbezne a prefektúra?
Valószínű, hogy fellebbezni fog a Kovászna megyei prefektúra az érvénytelenített himnuszbírság ügyében – jelentette ki Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke. Elmondta, még nem kapták meg a Kovászna megyei bíróság indoklását, hogy miért törölték el a prefektúra által a magyar himnusz éneklése miatt kirótt 5000 lejes büntetést.
Közben az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól (CNCD) kaptak egy átiratot, amelyből kiderül, hogy a testület kérésére a prefektúra közölte, ilyen büntetésre korábban nem volt precedens, bár 2013-ban a szolgálatos feljelentőként ismert Dan Tanasă beadvánnyal fordult a kormányhivatalhoz amiatt, hogy a június 4-ei trianoni megemlékezésen elhangzott a magyar himnusz Sepsiszentgyörgyön. Akkor nem léptek, egy évvel később azonban bírságoltak. Kulcsár Terza szerint a prefektúra kitart álláspontja mellett, ezért gondolják, hogy fellebbezni fognak.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
szóljon hozzá!