
2009. szeptember 02., 09:052009. szeptember 02., 09:05
Az Erdélyi Magyar Szövetség megalakítását javasolja Fodor Imre. A Marosszéki Székely Tanács tiszteletbeli elnöke szerint itt az ideje, hogy a romániai magyar közösség végre felismerje, hogy az autonómiatörekvések Európa-szerte csak ott voltak eredményesek, ahol az érdekelt közösség öszszefogott. Példaként a dél-tiroli osztrákokat, olaszokat és ladinokat, Katalóniában a katalánokat, spanyolokat és galíciaiakat, Szardíniában a szárdokat, az Egyesült Királyságban a skótokat és walesieket, valamint a finnországi svédeket említette.
Mint mondta, a felsorolt közösségeknek sem sikerült egyik napról a másikra kiharcolniuk az önrendelkezést, de küzdelmüket lényegesen megkönnyítette a teljes körű összefogásuk.
Kérdésünkre, hogy miután valahogy létrejött az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, miért van szükség egy újabb szövetségre, Fodor kifejtette: véleménye szerint az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. „Éppen ezért azt javaslom, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Szövetségben azon testületek tömörüljenek, melyek eddig a Magyar Nemzeti Tanácshoz tartoztak, az EMNT, SZNT, Magyar Polgári Párt, Magyar Polgári Egyesület, Magyar Ifjúsági Tanács és Erdélyi Magyar Ifjak, de ugyanakkor csatlakozzék az RMDSZ is, valamint az egyházak és a civil szervezetek. Ha pedig valamelyik most nem óhajt belépni a szövetségbe, akkor az nélküle jönne létre” – vázolta elképzelését a Marosszéki Székely Tanács elnöke,
Marosvásárhely egykori polgármestere. Fodor Imrének már arról is van elképzelése, hogy kit kellene a leendő szövetség élére javasolni: Tőkés László EP-képviselőt tartja a megfelelő személynek, azzal a kitétellel, hogy a volt püspök által vezetett EMNT azonnal válasszon más elnököt a testület élére.
Fodor Imre javaslata „házon belül”, a Székely Nemzeti Tanács keretében nem aratott osztatlan sikert. Az elképzelés legfőbb ellenzője éppen Fodor utódja, Izsák Balázs. Az SZNT jelenlegi elnöke a Krónikának leszögezte: az általa irányított szervezet semmiként nem akar sem tagja, sem része lenni egy nagyobb szövetségnek. „Kétoldali együttműködést el tudunk képzelni, sőt partneri kapcsolatok kialakítását is, de nem kívánunk egyetlen integráló szervezetnek sem a tagja lenni” – szögezte le Izsák Balázs. Szerinte Fodor egy olyan elképzelést próbál népszerűsíteni, ami nincs átgondolva. Izsák azzal érvelt álláspontja mellett, hogy a Székelyföld jövőjéről annak lakói, és nem pedig Erdély különböző civil, egyházi vagy politikai szervezetei kell hogy döntsenek.
„Ha egy ilyen jellegű szervezetnek hatvan tagja lesz, akkor azt jelentené, hogy az SZNT a szavazatok egyhatvanadával rendelkezne. Ennyi beleszólásunk lenne a Székelyföld autonómiájába?” – kérdezett vissza Izsák Balázs. Fodor Imre szerint azonban nem kell az SZNT vagy bármely más tagszervezet „bedarálásától” tartani. Elképzelésében minden szervezet megőrizné arculatát és cselekvési függetlenségét. Ugyanakkor stratégiai kérdésekben egyeztetnének, de döntéseket csak konszenzusos alapon hoznának. A viták csírájában való elfojtása végett a jogi keretek kidolgozására Fodor Imre egy semleges szakemberekből álló nemzetközi bizottság felkérését javasolja.
Fodor Imre, aki az SZNT szeptember 26-i gyergyócsomafalvi küldöttgyűlésen is elő szeretné terjeszteni elképzelését, bizakodónak mutatkozik a teljes összefogás megvalósítását illetően. „Elvileg minden erdélyi magyar az összefogást szorgalmazza. Tudom, hogy a székely tanácsokban egyesek vacillálnak Tőkés László miatt, úgy érezvén, hogy elárulta az SZNT-t, de ez még nem ok a széles körű összefogás megtagadására” – fejtette ki lapunknak Fodor Imre. Felvetésünkre, miszerint az erdélyi magyarság jelentős részét amúgy is átölelő RMDSZ érdekelt-e egy ilyen szövetségben részt venni, Fodor szintén derűlátónak bizonyult. „Ha felméri a kérdés fontosságát, az RMDSZ is csatlakozna a szövetséghez. De csak akkor tegye, ha kötelezi magát, hogy az autonómia-kérdést nem csupán deklaratív módon vállalja” – hangsúlyozta Fodor Imre.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.