Járványszerű a császármetszés

Az ENSZ égisze alatt működő intézmény jelentésében első alkalommal foglalt egyértelműen állást a fölösleges császármetszések ellen: az ajánlás szerint a műtétet csak orvosilag indokolt esetben lenne szabad elvégezni.

Marleen Temmerman, a WHO reprodukciós orvoslással foglalkozó szakértője azzal magyarázza a császármetszések elterjedését, hogy így kényelmes az orvosoknak, hiszen előre be tudják ütemezni a szüléseket. A szervezet az elmúlt 30 évben megelégedett azzal az ajánlással, hogy a császármetszések aránya lehetőleg ne haladja meg a szülések 10–15 százalékát, ám ez az arány Európában elérte a 23 százalékot. Hazai szakorvosok szerint összetett okokra vezethető vissza, hogy Romániában egyre elterjedtebb a császármetszés.

Amerikában még súlyosabb, 35,6 százalékos értéket mértek, a műtéti beavatkozások aránya pedig csak Afrikában és Délkelet-Ázsiában maradt 10 százalék alatt. Egyes országokban valóságos kultusza alakult ki a császármetszésnek, Brazíliában például a csecsemőknek alig fele születik természetes úton – figyelmeztet a WHO. A világszervezet jelentése szerint számos tanulmány bizonyítja, hogy a császármetszések tíz százalék feletti aránya bizonyítottan nem jár együtt a szülés közbeni halálozási ráta csökkenésével – sem az anya, sem a gyerek esetében.

Nincsenek pontos adatok Romániában

Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház orvos igazgatója úgy véli: a császármetszések egyre nagyobb fokú elterjedésének összetett okai vannak. A szülés-nőgyógyász főorvos lapunknak elmondta: Romániában nincsenek pontos adatok arra vonatkozóan, hogy a csecsemők milyen arányban jönnek természetes úton a világra, a magánkórházak ugyanis gyakran nem küldenek statisztikát.

Antaltól azt is megtudtuk, hogy a törvény ugyan tiltja, hogy orvosi indok nélkül, az anya kérésére végezzenek császármetszést, azonban ha az állami kórház nem is tesz eleget a kérésnek, a magánintézményeknél ez nem probléma. „A császármetszés rutinműtétnek számít, egyre ritkábban fordulnak elő szövődmények. Ugyanakkor minél magasabb besorolású, jobban felszerelt egy kórház, annál magasabb a művi beavatkozások aránya, hiszen a problémás terhességek ide kerülnek” – magyarázta a szakember.

„Nem érdemes kísérletezni”

A sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórházban a csecsemőknek mintegy 30 százaléka mesterséges úton jön világra. Antal szerint „biztosan előfordul, hogy túlzott elővigyázatosságból végzik el a beavatkozást, de nem föltétlenül érdemes kipróbálni, hogy működik-e a szülés természetes úton”.

A szülész-nőgyógyász hozzátette: a korszerű berendezésekkel már pontosan figyelemmel kísérhetik a folyamatot, és ha a jelek arra utalnak, hogy gond lehet a babával vagy az anyával, „felesleges erőltetni a természetes szülést”. „Mindig az el nem végzett császármetszést kérik számon az orvoson” – fogalmazott Antal.

A sepsiszentgyörgyi kórház igazgatója felidézte azt az időszakot, amikor az orvosok valóban túl gyakran javasolták a műtéti beavatkozást, de szerinte ezen már túllépett a szakma, és már az sem jellemző, hogy a kismamák ragaszkodnak a császármetszéshez. „Vannak abszolút és relatív indikációk. Az első helyzetben nincs mérlegelési lehetőség, a második esetben azonban az orvos dönt arról, hogy mit vállal be” – fejtette ki a szakember.

Antal Álmos szerint a császármetszések arányának növekedése annak is betudható, hogy egyre inkább kitolódik a családtervezés, a gyermekvállalás időpontja, hiszen az emberi szervezet nem úgy van felépítve, hogy egy nő a negyvenhez közel vállalja az első gyermekét.

„A tendenciával mindenképpen számolni kell, az Egészségügyi Világszervezet is erre hívja fel a figyelmet. A természetes úton történő szülésnek nem szabad teljesen kiszorulnia, nem szabad fölöslegesen emelni a műtétekkel a heges méhvel élő nők számát, de az sem megoldás, hogy a biztonságot szavatoló eljárást teljesen sutba dobják” – vélekedett a szakember. Szerinte a kérdést nem lehet kimondottan a számok tükrében megítélni, ehelyett minden esetet egyénileg kell elbírálni.

Minden helyzetben az anyát támogatják

Nem kívánta kommentálni a WHO jelentését az Erdélyi Dúlák Egyesülete, amely csak annyit közölt: mindenkori álláspontjuk, hogy minden helyzetben a nőt, az anya döntését támogatják. Ennél részletesebben és konkrétabban beszéltek a témáról a Krónikának nyilatkozó édesanyák: egyikük úgy fogalmazott, „a baba biztonságát egyetlen anya sem kockáztatja”.

A hölgy császármetszéssel hozta világra gyermekét, mint felidézte: több mint húsz órán át vajúdott, de nem tágult megfelelően, így az orvos a baba biztonsága érdekében a császármetszést javasolta. „Ilyen esetben nem alkudozol, rábízod magad az orvosra” – mesélte.

Egy másik édesanya arról beszélt, hogy rövidlátó, és tudott róla, hogy ez javallat lehet a császármetszésre, ennek ellenére kilenc hónapig természetes szülésre készült. „Utolsó hónapban kért a nőgyógyászom véleményezést egy szemorvostól, ő pedig azt mondta, az ötös dioptria határeset, nem feltétlenül indokolt a császármetszés, de fennáll a retinaleválás veszélye. Ez nagyon komoly szövődmény, a látást veszélyezteti. A lányomnak egészséges anyára van szüksége, nem kockáztattunk” – magyarázta.

Az édesanya szintén úgy vélte, hogy ma már nem divat a műtéti beavatkozás, az anyukák többsége természetes szülésre készül, az orvosok pedig szükség esetén éjszaka is a helyszínre sietnek. 

Veszélyes lehet az Ibuprofen

Növeli a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát a fájdalomcsillapításra és gyulladáscsökkentésre használt Ibuprofen gyógyszer, amely ugyanakkor csak nagy adagokban veszélyes – figyelmeztet az Európai Gyógyszerügynökség. A hivatal kockázatfelmérő bizottsága hétfőn kiadott jelentése szerint azok a páciensek veszélyeztetettek, akik napi 2400 milligrammnál nagyobb adagú Ibuprofent szednek.
A szakemberek azt is megállapították, hogy a napi 1200 milligrammnál kisebb adag semmilyen veszélyt nem jelent az egészségre. A felnőttek által leggyakrabban használt tabletták egyébként 200 és 400 milligrammosak. A gyógyszerügynökség felhívta az orvosok figyelmét arra, hogy mielőtt nagy adagú Ibuprofent írnak fel, alaposan vizsgálják meg a pácienst.