Japánsztrájkot hirdetett a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium tanári kara, így tiltakozva az ellen, hogy az iskolaigazgatóknak heti tizennégy órát kell majd tanítaniuk a korábbi négy helyett.
2014. március 04., 17:262014. március 04., 17:26
Bejan András igazgató szerint rá szeretnék irányítani a közvélemény és a hatóságok figyelmét a visszás helyzetre. Az iskolában egész héten fehér karszalagot viselnek a tanárok, ám az oktatás zavartalanul zajlik, a próbaérettségit is megtartják.
Mint arról beszámoltunk, az idei költségvetési törvény előírja, hogy azokban a tanintézetekben, ahol a fejkvóta alapján kiszámolt keret nem fedezi a bérköltségeket, az igazgatóknak pluszórákat kell tartaniuk. Bejan András szerint a rendelkezés ellehetetleníti a menedzseri munkát, ennek következtében pedig működési zavarok lépnek majd fel az iskolákban.
„Ha heti tizennégy órát tanítunk, ezekre fel is kell készülni, tehát gyakorlatilag semmi időnk nem marad a hatékony menedzsmentre. Ha nem változtatnak rajta, az intézkedés negatív hatással lesz az oktatás minőségére. Ugyanakkor diszkriminatív azokra az iskolákra nézve, ahol nem tudják száz százalékban biztosítani a béralapot” – szögezte le Bejan András.
Emlékeztetett, hogy néhány héttel ezelőtt a Kovászna megyei iskolaigazgatók petíciót nyújtottak be az oktatási minisztériumhoz, amire még nem kaptak választ. Háromszéken sok az elégedetlen igazgató, néhányan azzal is fenyegettek, hogy lemondanak tisztségükről, ha arra kényszerítik őket, hogy pluszórákat tartsanak, mutatott rá Keresztély Irma főtanfelügyelő is.
Mint arról beszámoltunk, a kézdivásárhelyi óvónők és szülők is petíciót nyújtottak be a helyi önkormányzathoz és a megyei tanfelügyelőségre, attól tartva, hogy a fejkvóta által rájuk kényszerített megszorítások miatt szeptembertől több tucat állás szűnik meg a térségben.
A fejkvóta a bajok gyökere
Ahhoz, hogy a tanintézetek beleférjenek a bérkeretbe, megyei szinten az a döntés született, hogy szeptembertől egy óvodai csoportba az eddigi legtöbb 20 gyerek helyett 25-öt vesznek fel – ezzel Felső-Háromszéken 50–60 óvónői állás szűnhet meg. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő szerint minden probléma a fejkvótarendszerre vezethető vissza: a standard fejkvóta egy diákra 2.492 lej, ebből kellene biztosítani a béreket.
A Kovászna megyei tanfelügyelőség egy korábbi számítása szerint a fejkvótának legalább 500 lejjel többnek, tehát 2900 lejnek kellene lennie ahhoz, hogy fedezze a költségeket. A tanfelügyelőség ezt két iskolában modellezte le, amely ezer feletti létszámmal működik, és kiderült, hogy esetükben sem elég a fejkvóta, holott a tanügyi törvény szerint már 300 diák esetében elégséges kellene legyen. Kovászna megyében azonban mindössze 12 tanintézetben elegendő a pénz a bérekre, az esetek többségében csupán a fizetések 60–80 százalékát tudják biztosítani belőle.
„A tanfelügyelőség túl jó katona”
A tanfelügyelőség túl jó katona, a miniszter pedig túl engedékeny, reagált a kialakult helyzetre Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármester. Emlékezetett, hogy Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel együtt már Remus Pricopie oktatási miniszterrel is tárgyaltak az ügyben, aki megígérte, hogy az év végéig minden pedagógus megkapja a bérét, nem kell átszervezni a rendszert.
„A törvény szerint egy óvodai csoportban nem lehet több húsz gyereknél, a kézdivásárhelyi óvodák 90 százalékában a létszám előírásos, így nem kellene annyi óvónői állást megszüntetni, mint amennyit a beiskolázási terv alapján terveznek. A kézdivásárhelyi óvodákban és napközikben jelenleg 56 pedagógus dolgozik, a 2014/2015-ös tanévre az elképzelés szerint 43-an maradnának” – nyilatkozta a helyi Profi rádiónak Bokor Tibor.
Az elöljáró szerint az önkormányzat nem tehet mást, csak elfogadja és végrehajtja a tanfelügyelőség döntését, ám arra bíztatta a pedagógusokat és szülőket, hogy védjék meg érdekeiket, és emeljék fel szavukat az oktatási rendszer szétrombolásához vezető döntések ellen.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!