HIRDETÉS

Ízekre szedett hagyomány: korlátozzák a székelyföldi vendéglátók lehetőségeit

2017. november 01., 15:50 utolsó módosítás: 2017. november 01., 15:52
HIRDETÉS

A hatályos élelmiszer-biztonsági előírások miatt a Székelyföldre látogató turisták ritkán találkozhatnak a hagyományos helyi ízekkel, pedig a szakértők egyetértenek abban, hogy az idegenforgalomnak bizony jót tenne, ha a vendéglátók helyi alapanyagokból előállított menüsorral várhatnák a látogatókat.

Fotó: Barabás Ákos

Nem segít ezen a helyzeten a kormány legújabb kezdeményezése sem, amely szerint úgynevezett helyi gasztronómiai pontokat alakítanának ki, ahol a hivatalosan bejegyzett családi vállalkozások családias, hagyományos ételeket főzhetnének a vendégeknek, a feltételek azonban meglehetősen szigorúak.

A helyi gasztronómiai pontokat családi vállalkozások, engedéllyel rendelkező magánszemélyek vagy cégek működtethetik. Sikó-Barabási Sándor háromszéki főállatorvos a Krónika érdeklődésére elmondta, a tervezet szerint az igazgatóságnál hivatalosan bejegyzett családi vállalkozás korlátozott menüsort szolgálhat fel – legtöbb kétfélét a levesből, főételből és desszertből –, ezeket a készítés napján el is kell fogyasztani.

HIRDETÉS

Az előírásban az is szerepel, hogy csak a vállalkozó, illetve a családtagjai főzhetnek, de rendszeres orvosi szűrővizsgálaton kell átesniük. Az alapanyagokat pedig csak hivatalosan engedélyezett egységektől szerezhetik be, hogy élelmiszer-biztonsági szempontból követhetők legyenek.

A főállatorvos hangsúlyozta, ez korlátozza az ételek hagyományos, „családias” jellegét, hiszen az alapanyagokat kénytelenek lesznek üzletből, bejegyzett, engedéllyel rendelkező farmokról, vágóhidakról megvenni, tehát tulajdonképpen a fűszerezésen kívül semmit nem tehetnek hozzá a családi portáról, sem az otthon felnevelt állatok húsát, vagy éppen a saját tojást.

„Az egyértelmű, hogy teljesen más íze van egy háztájon nevelt és levágott sertés húsának, mint amit a nagyáruházakban megvásárolunk” – szögezte le az igazgató, aki szerint köztes megoldást jelentene, ha kis vágóhidakat létesítenének, ahová a gazdák bevihetnék az állataikat, ott ellenőrzött körülmények között vágnák le, majd otthon, hagyományos módon feldolgoznák, ezt követően pedig feltálalnák a vendégeiknek.

Fotó: Barabás Ákos

Daragus Attila, az Országos Faluturisztikai Szövetség (ANTREC) Kovászna megyei elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, valóban vonzó lehetne a turistáknak, ha a háztájon megtermelt alapanyagokból készült fogásokkal vendégelik meg őket, ám meglátása szerint a biztonság ennél sokkal fontosabb.

Nem kockáztathatjuk a vendégeink egészségét, már a legkisebb megbetegedés esetén is azonnal az ellenőrizetlen forrásból származó élelmiszerre terelődik a gyanú. Ugyanakkor nyilván azt sem lehet ellenőrizni, hogy esetleg a nagyáruházban megvásárolt, leárazott terméket kínálják-e háztájiként”

– fogalmazta meg Daragus Attila, aki maga is vendéglátóipari egységet működtet Bálványosfürdőn. Daragus szerint a másik szempont az, hogy tisztességtelen versenyt jelenthet, ha valaki olyan alapanyagból főz, ami után nem fizet adót, így esetleg olcsóbban kínálhatja a terméket, mint aki kénytelen beszámolni az árba az adóvonzatot. Rámutatott, a panziókban most is megkínálják a vendégeket például házikenyérrel, mert veszélytelen, vagy a kertben termett friss zöldséggel, gyümölccsel.

A Kovászna megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szakemberei egyébként november végéig találkozókat szerveznek a térségben, ismertetik a helyi gasztronómiai pontok létesítésének és működtetésének feltételeit, ugyanakkor felmérik az igényeket, és a visszajelzések alapján módosításokat is javasolnak a jogszabálytervezethez.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS