Alpári hangnem, vádaskodás, karaktergyilkossági kísérlet, imázs-rombolás, mocskolódás is jellemzi a közbeszédet a kommentszekciókban
Fotó: Orbán Orsolya
Nagyon lesüllyedt a közösségi médiában a kommentszekcióban a stílus és a hangnem színvonala, vádaskodás, mocskolódás, rosszindulat és csúfolódás jellemzi az internetes közbeszédet. Cikkünkben azt igyekszünk körbejárni, hogy mit mond a közösségi médiában, a kommentszekciókban tapasztalható gyűlöletbeszédről a romániai jog, milyen lélektani mechanizmusok állhatnak a jelenség mögött, és mivel fenyeget, ha ez az állapot normává válik a társadalomban, a közbeszédben.
2026. július 06., 13:552026. július 06., 13:55
2026. július 06., 14:232026. július 06., 14:23
Elég végigolvasni egy tetszőleges, akár teljesen ártalmatlan témában induló Facebook-vita kommentszekcióját ahhoz, hogy lássuk: a magyar nyelvű közösségi médiában – legyen szó erdélyi vagy magyarországi felületekről – a normális eszmecsere egyre inkább kivétel, nem szabály.
A kommentszekciók agresszivitásának egyik oka a „láthatatlanság”: a másik nem látja az arcunkat, mi sem az övét
Fotó: Deák Szidónia
Elég, ha csak arra gondolunk, hogy amikor Ákos Kossuth-díjas énekes a múlt héten bejelentette, daganatos betegséggel küzd, az anyaországi portálok kommentszekcióiban parttalanul elindult a gyűlöletbeszéd: rengetegen írtak mocskolódó, rosszindulatú megjegyzéseket.
Az álnév mögé bújás biztonságérzete, a büntetlenség tapasztalata és a platformok logikája miatt olyanná válik a kommentszekció, ahol éjjel-nappal folyik az „iszapbirkózás”.
Cikkünkben több szempontból járjuk körbe a jelenséget:
Kommentszekció, ahol az emberek nemcsak másképp vélekednek, hanem érzelmileg is ellenségnek kezdik tekinteni a másik oldalt
Fotó: Pinti Attila
Mit mond a román jog a gyűlöletbeszédről – és mikor büntethető ténylegesen?
Romániában a fő eszköz a büntető törvénykönyv 369. cikkelye, amely az erőszakra, gyűlöletre vagy megkülönböztetésre való nyilvános izgatást bünteti. A 2023-as módosítás szerint büntetendő, aki bármilyen eszközzel nyilvánosan izgat egy csoport vagy egy, ahhoz tartozása miatt kiválasztott személy ellen –
A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés (részletek).
A baj ott kezdődik, amikor a kamaszkori lelki nehézségekhez hozzáadódik a közösségi média nyomása, a kortársak véleménye, esetleg egy át nem gondolt megjegyzés a környezettől.
Nem kell tényleges erőszaknak történnie ahhoz, hogy valaki felelősségre vonható legyen, elég a nyilvános izgatás. Zárt, privát üzenetváltás nem feltétlenül esik a törvény hatálya alá – a „nyilvánosság” attól függ, hány embert érhet el a tartalom.
Az Alkotmánybíróság szerint büntetőjogi felelősség csak „kellő intenzitású és súlyú társadalmi veszély” esetén áll fenn, egyébként a CNCD eljárása az irányadó.
A legtöbbet idézett magyarázat John Suler 2004-es elmélete, az online gátlástalanodási hatás. Az amerikai pszichológus 2004-es elmélete szerint több tényező hat együtt arra, hogy az emberek online másképp – gyakran szabadabban, sok esetben durvábban – viselkedjenek, mint szemtől szemben:
Lélektani szempontból az is lényeges, hogy az online tér olyan, „mintha nem számítana igazán”
Fotó: Orbán Orsolya
Suler ugyanakkor különbséget tesz „jóindulatú” és „toxikus” gátlástalanodás között: az előbbi lehetővé teszi, hogy valaki megnyíljon vagy őszintén megosszon dolgokat, az utóbbi viszont trollkodáshoz, zaklatáshoz vezet. Egy kísérlet szerint nem is elsősorban az anonimitás,
Egy újzélandi kutatás szerint „sötét személyiségjegyekkel” (nárcizmus, machiavellizmus, pszichopátia) rendelkező kamaszoknál a hatás különösen erősen csap át agresszióba – a jelenség tehát a már meglévő hajlamokat erősíti fel.
A platformok felépítése jutalmazza is a durva hangnemet
A durva hangnem nem csak az egyéni gátlások feloldódásából fakad – a platformok felépítése jutalmazza is azt. A Yale kutatói, Molly Crockett és William Brady 12,7 millió bejegyzést elemeztek: akiknek a felháborodást kifejező posztjai több lájkot kaptak, egyre gyakrabban fejezték ki ugyanezt később
Crockett szerint a mérsékelt véleményűek erre különösen érzékenyek, ami idővel radikalizálódáshoz vezethet.
Ehhez kapcsolódik a „morális ragály” jelensége: az érzelmileg intenzív posztok azért terjednek gyorsabban, mert a hirdetésalapú algoritmusok az elköteleződést jutalmazzák, így felülreprezentálva az indulatos tartalmakat. Az online udvariatlanság emellett negatívabb érzelmeket társít a vitapartnerhez, és kevésbé racionálisnak tünteti fel az érveit – ez mélyíti, nem oldja a szakadékot.
A legtöbbet vizsgált következmény az affektív polarizáció mélyülése: az emberek nemcsak másképp vélekednek, hanem érzelmileg is ellenségnek kezdik tekinteni a másik oldalt. Az NYU Stern kutatóközpontja szerint ennek mérhető ára van: csökken a bizalom a polgártársak és intézmények iránt, gyengülnek a demokratikus normák, háttérbe szorul a közös tényalap – szélsőséges esetben politikai erőszakhoz is vezethet (az erről írt tanulmány itt található). A közösségi média valószínűleg nem elsődleges oka a megosztottságnak, de felerősíti és felgyorsítja azt.
Több tényező okozza, hogy az emberek online másképp – gyakran szabadabban, sok esetben durvábban – viselkednek, mint szemtől szemben
Fotó: Orbán Orsolya
Egy tágabb kutatási irány szerint
ha a gyalázkodás mindennapossá válik, egyre kevésbé tűnik kirívónak – a norma maga tolódik el.
A kommentszekcióban parttalanul elindul a gyűlöletbeszéd: rengetegen írnak vádaskodó, mocskolódó, rosszindulatú megjegyzéseket
Fotó: Orbán Orsolya
A jogi szabályozás, a lélektani kutatások és a platformok logikája konzisztens képet ad: a törvény Romániában elméletileg világos, de érvényesítése akadozik;
A következmény a társadalmi bizalom és a demokratikus normák fokozatos kopása – ez jogalkotási, platform-felelősségi és egyéni felelősségi kérdés is egyben: hogy leülünk-e, és a „send” gomb előtt meggondoljuk-e magunkat, végső soron egyéni döntés marad.
Arctalanul könnyű vádaskodni az online térben
Fotó: Orbán Orsolya
Valóságos kommentcunamit indított el Nicușor Dan államfő vasárnapi döntése, amellyel Eugen Tomac helyett Adrian Veșteát jelölte miniszterelnöknek. A Facebookon megjelent hozzászólások alapján a felháborodás elsősorban a jobboldali szavazók körében erős.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!