Alpári hangnem, vádaskodás, karaktergyilkossági kísérlet, imázs-rombolás, mocskolódás is jellemzi a közbeszédet a kommentszekciókban
Fotó: Orbán Orsolya
Nagyon lesüllyedt a közösségi médiában a kommentszekcióban a stílus és a hangnem színvonala, vádaskodás, mocskolódás, rosszindulat és csúfolódás jellemzi az internetes közbeszédet. Cikkünkben azt igyekszünk körbejárni, hogy mit mond a közösségi médiában, a kommentszekciókban tapasztalható gyűlöletbeszédről a romániai jog, milyen lélektani mechanizmusok állhatnak a jelenség mögött, és mivel fenyeget, ha ez az állapot normává válik a társadalomban, a közbeszédben.
2026. július 06., 13:552026. július 06., 13:55
2026. július 06., 14:232026. július 06., 14:23
Elég végigolvasni egy tetszőleges, akár teljesen ártalmatlan témában induló Facebook-vita kommentszekcióját ahhoz, hogy lássuk: a magyar nyelvű közösségi médiában – legyen szó erdélyi vagy magyarországi felületekről – a normális eszmecsere egyre inkább kivétel, nem szabály.
A kommentszekciók agresszivitásának egyik oka a „láthatatlanság”: a másik nem látja az arcunkat, mi sem az övét
Fotó: Deák Szidónia
Elég, ha csak arra gondolunk, hogy amikor Ákos Kossuth-díjas énekes a múlt héten bejelentette, daganatos betegséggel küzd, az anyaországi portálok kommentszekcióiban parttalanul elindult a gyűlöletbeszéd: rengetegen írtak mocskolódó, rosszindulatú megjegyzéseket.
Az álnév mögé bújás biztonságérzete, a büntetlenség tapasztalata és a platformok logikája miatt olyanná válik a kommentszekció, ahol éjjel-nappal folyik az „iszapbirkózás”.
Cikkünkben több szempontból járjuk körbe a jelenséget:
Kommentszekció, ahol az emberek nemcsak másképp vélekednek, hanem érzelmileg is ellenségnek kezdik tekinteni a másik oldalt
Fotó: Pinti Attila
Mit mond a román jog a gyűlöletbeszédről – és mikor büntethető ténylegesen?
Romániában a fő eszköz a büntető törvénykönyv 369. cikkelye, amely az erőszakra, gyűlöletre vagy megkülönböztetésre való nyilvános izgatást bünteti. A 2023-as módosítás szerint büntetendő, aki bármilyen eszközzel nyilvánosan izgat egy csoport vagy egy, ahhoz tartozása miatt kiválasztott személy ellen –
A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés (részletek).
A baj ott kezdődik, amikor a kamaszkori lelki nehézségekhez hozzáadódik a közösségi média nyomása, a kortársak véleménye, esetleg egy át nem gondolt megjegyzés a környezettől.
Nem kell tényleges erőszaknak történnie ahhoz, hogy valaki felelősségre vonható legyen, elég a nyilvános izgatás. Zárt, privát üzenetváltás nem feltétlenül esik a törvény hatálya alá – a „nyilvánosság” attól függ, hány embert érhet el a tartalom.
Az Alkotmánybíróság szerint büntetőjogi felelősség csak „kellő intenzitású és súlyú társadalmi veszély” esetén áll fenn, egyébként a CNCD eljárása az irányadó.
A legtöbbet idézett magyarázat John Suler 2004-es elmélete, az online gátlástalanodási hatás. Az amerikai pszichológus 2004-es elmélete szerint több tényező hat együtt arra, hogy az emberek online másképp – gyakran szabadabban, sok esetben durvábban – viselkedjenek, mint szemtől szemben:
Lélektani szempontból az is lényeges, hogy az online tér olyan, „mintha nem számítana igazán”
Fotó: Orbán Orsolya
Suler ugyanakkor különbséget tesz „jóindulatú” és „toxikus” gátlástalanodás között: az előbbi lehetővé teszi, hogy valaki megnyíljon vagy őszintén megosszon dolgokat, az utóbbi viszont trollkodáshoz, zaklatáshoz vezet. Egy kísérlet szerint nem is elsősorban az anonimitás,
Egy újzélandi kutatás szerint „sötét személyiségjegyekkel” (nárcizmus, machiavellizmus, pszichopátia) rendelkező kamaszoknál a hatás különösen erősen csap át agresszióba – a jelenség tehát a már meglévő hajlamokat erősíti fel.
A platformok felépítése jutalmazza is a durva hangnemet
A durva hangnem nem csak az egyéni gátlások feloldódásából fakad – a platformok felépítése jutalmazza is azt. A Yale kutatói, Molly Crockett és William Brady 12,7 millió bejegyzést elemeztek: akiknek a felháborodást kifejező posztjai több lájkot kaptak, egyre gyakrabban fejezték ki ugyanezt később
Crockett szerint a mérsékelt véleményűek erre különösen érzékenyek, ami idővel radikalizálódáshoz vezethet.
Ehhez kapcsolódik a „morális ragály” jelensége: az érzelmileg intenzív posztok azért terjednek gyorsabban, mert a hirdetésalapú algoritmusok az elköteleződést jutalmazzák, így felülreprezentálva az indulatos tartalmakat. Az online udvariatlanság emellett negatívabb érzelmeket társít a vitapartnerhez, és kevésbé racionálisnak tünteti fel az érveit – ez mélyíti, nem oldja a szakadékot.
A legtöbbet vizsgált következmény az affektív polarizáció mélyülése: az emberek nemcsak másképp vélekednek, hanem érzelmileg is ellenségnek kezdik tekinteni a másik oldalt. Az NYU Stern kutatóközpontja szerint ennek mérhető ára van: csökken a bizalom a polgártársak és intézmények iránt, gyengülnek a demokratikus normák, háttérbe szorul a közös tényalap – szélsőséges esetben politikai erőszakhoz is vezethet (az erről írt tanulmány itt található). A közösségi média valószínűleg nem elsődleges oka a megosztottságnak, de felerősíti és felgyorsítja azt.
Több tényező okozza, hogy az emberek online másképp – gyakran szabadabban, sok esetben durvábban – viselkednek, mint szemtől szemben
Fotó: Orbán Orsolya
Egy tágabb kutatási irány szerint
ha a gyalázkodás mindennapossá válik, egyre kevésbé tűnik kirívónak – a norma maga tolódik el.
A kommentszekcióban parttalanul elindul a gyűlöletbeszéd: rengetegen írnak vádaskodó, mocskolódó, rosszindulatú megjegyzéseket
Fotó: Orbán Orsolya
A jogi szabályozás, a lélektani kutatások és a platformok logikája konzisztens képet ad: a törvény Romániában elméletileg világos, de érvényesítése akadozik;
A következmény a társadalmi bizalom és a demokratikus normák fokozatos kopása – ez jogalkotási, platform-felelősségi és egyéni felelősségi kérdés is egyben: hogy leülünk-e, és a „send” gomb előtt meggondoljuk-e magunkat, végső soron egyéni döntés marad.
Arctalanul könnyű vádaskodni az online térben
Fotó: Orbán Orsolya
Valóságos kommentcunamit indított el Nicușor Dan államfő vasárnapi döntése, amellyel Eugen Tomac helyett Adrian Veșteát jelölte miniszterelnöknek. A Facebookon megjelent hozzászólások alapján a felháborodás elsősorban a jobboldali szavazók körében erős.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig néhány nappal azután, hogy beszámoltunk a Secuiana vezetéséhez köthető személyeket is érintő, 9,2 millió lejes sikkasztási és pénzmosási büntetőügyről, újabb fejlemény látott napvilágot a nagy múltú kézdivásárhelyi ruhagyártó körül.
Jelentős repedés és süllyedés keletkezett az A10-es autópálya Szászsebes és Torda közötti szakaszán, Torda közelében. A közösségi médiában közzétett felvételek alapján az útpálya két forgalmi sávját is érinti a károsodás.
Egy 11 éves nősténymedvét lőttek ki Brassóban, miután az állat nem reagált az elriasztási kísérletekre, és továbbra is a lakott területek közelében maradt. Egy másik, három bocsát vezető nősténymedve ugyanakkor visszahúzódott az erdőbe.
Mint arról korábban beszámoltunk, Kolozsváron az év elején indult el az az úttörő kezdeményezés, amelynek keretében a járványkórház orvosai a gyógyszerek mellett kulturális recepteket is felírhattak pácienseiknek. A kísérleti projekt sikeres volt.
A jövő hét második felében az ország legtöbb régiójában viharossá válik az időjárás, a hőmérsékleti értékek pedig kissé elmaradnak a sokéves átlagtól – közölte szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A magyar nyolcadikosok gyenge románvizsga-eredményei ismét vitákat váltottak ki. Ferencz-Salamon Alpár, az RMPSZ vezetője a Krónikának elmondta, milyen reformokra van szükség, és indokolt-e a románoktatást a diákok nyelvi környezetéhez igazítani.
Románia legfőbb ügyésze pénteken leszögezte, hogy egy jogállamban az ügyészek nem a közvéleménynek, a politikai érdekeknek vagy a médiakampányoknak tartoznak felelősséggel, hanem kizárólag a törvényeknek.
A kalotaszentkirályi Ady Endre Szakiskola szervezte meg 24. alkalommal a Gyarmathy Zsigáné Alkotó- és Helyismereti Tábort. A rendezvényt június 29. és július 3. között tartották.
Tizenhetedik századi értékes fatemplom égett le péntek hajnalban a Máramaros megyei Pusztafentős (Posta) településen. A tűzben senki sem sérült meg, de a kár jelentős – közölte pénteken a román kulturális minisztérium.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) marosvásárhelyi ügyészei vádat emeltek nagy kockázatú kábítószerrel való kereskedelem miatt a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő Cristian Pomohaci népdalénekes ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!