Hirdetés

Gyalázkodás névvel vagy álnévvel: mélyre süllyedt a közbeszéd hangneme a kommentszekciókban

kommentszekció

Alpári hangnem, vádaskodás, karaktergyilkossági kísérlet, imázs-rombolás, mocskolódás is jellemzi a közbeszédet a kommentszekciókban

Fotó: Orbán Orsolya

Nagyon lesüllyedt a közösségi médiában a kommentszekcióban a stílus és a hangnem színvonala, vádaskodás, mocskolódás, rosszindulat és csúfolódás jellemzi az internetes közbeszédet. Cikkünkben azt igyekszünk körbejárni, hogy mit mond a közösségi médiában, a kommentszekciókban tapasztalható gyűlöletbeszédről a romániai jog, milyen lélektani mechanizmusok állhatnak a jelenség mögött, és mivel fenyeget, ha ez az állapot normává válik a társadalomban, a közbeszédben.

Krónika

2026. július 06., 13:552026. július 06., 13:55

2026. július 06., 14:232026. július 06., 14:23

Elég végigolvasni egy tetszőleges, akár teljesen ártalmatlan témában induló Facebook-vita kommentszekcióját ahhoz, hogy lássuk: a magyar nyelvű közösségi médiában – legyen szó erdélyi vagy magyarországi felületekről – a normális eszmecsere egyre inkább kivétel, nem szabály.

Alpári hangnem, vádaskodás, karaktergyilkossági kísérlet, imázsrombolás, mocskolódás megy gyakran olyan témákban is, amelyeknek semmi közük nem lenne tulajdonképpen a gyűlölködéshez.

Hirdetés
kommentszekció Galéria

A kommentszekciók agresszivitásának egyik oka a „láthatatlanság”: a másik nem látja az arcunkat, mi sem az övét

Fotó: Deák Szidónia

Elég, ha csak arra gondolunk, hogy amikor Ákos Kossuth-díjas énekes a múlt héten bejelentette, daganatos betegséggel küzd, az anyaországi portálok kommentszekcióiban parttalanul elindult a gyűlöletbeszéd: rengetegen írtak mocskolódó, rosszindulatú megjegyzéseket.

Az álnév mögé bújás biztonságérzete, a büntetlenség tapasztalata és a platformok logikája miatt olyanná válik a kommentszekció, ahol éjjel-nappal folyik az „iszapbirkózás”.

Cikkünkben több szempontból járjuk körbe a jelenséget:

  • mit mond róla a romániai jog,
  • milyen lélektani mechanizmusok állhatnak mögötte,
  • és mivel fenyeget, ha ez az állapot normává válik a társadalomban, a közbeszédben.
kommentszekció Galéria

Kommentszekció, ahol az emberek nemcsak másképp vélekednek, hanem érzelmileg is ellenségnek kezdik tekinteni a másik oldalt

Fotó: Pinti Attila

Mit mond a román jog a gyűlöletbeszédről – és mikor büntethető ténylegesen?

Romániában a fő eszköz a büntető törvénykönyv 369. cikkelye, amely az erőszakra, gyűlöletre vagy megkülönböztetésre való nyilvános izgatást bünteti. A 2023-as módosítás szerint büntetendő, aki bármilyen eszközzel nyilvánosan izgat egy csoport vagy egy, ahhoz tartozása miatt kiválasztott személy ellen –

  • faji,
  • etnikai,
  • nyelvi,
  • vallási,
  • nemi,
  • szexuális irányultsági,
  • politikai,
  • vagyoni,
  • származási,
  • életkori,
  • fogyatékossági
  • vagy egészségi alapon.

A büntetés hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés (részletek).

korábban írtuk

Ne a közösségi média legyen a legfőbb „tükör” – Vitus-Bulbuk Emese pszichológus a testkép- és evészavarról
Ne a közösségi média legyen a legfőbb „tükör” – Vitus-Bulbuk Emese pszichológus a testkép- és evészavarról

A baj ott kezdődik, amikor a kamaszkori lelki nehézségekhez hozzáadódik a közösségi média nyomása, a kortársak véleménye, esetleg egy át nem gondolt megjegyzés a környezettől.

Nem kell tényleges erőszaknak történnie ahhoz, hogy valaki felelősségre vonható legyen, elég a nyilvános izgatás. Zárt, privát üzenetváltás nem feltétlenül esik a törvény hatálya alá – a „nyilvánosság” attól függ, hány embert érhet el a tartalom.

Ha a cselekmény nem éri el a büntetőjogi küszöböt, a diszkriminációellenes törvény (OG 137/2000) közigazgatási szabálysértésként szankcionálhatja – ez a CNCD (Consiliul Național pentru Combaterea Discriminării, Országos Diszkriminációellenes Tanács) hatásköre.

Az Alkotmánybíróság szerint büntetőjogi felelősség csak „kellő intenzitású és súlyú társadalmi veszély” esetén áll fenn, egyébként a CNCD eljárása az irányadó.

Feloldódnak a gátlások a kommentszekcióban, elszabadul a pokol

A legtöbbet idézett magyarázat John Suler 2004-es elmélete, az online gátlástalanodási hatás. Az amerikai pszichológus 2004-es elmélete szerint több tényező hat együtt arra, hogy az emberek online másképp – gyakran szabadabban, sok esetben durvábban – viselkedjenek, mint szemtől szemben:

  • az anonimitás,
  • a láthatatlanság (a másik nem látja az arcunkat, mi sem az övét),
  • az aszinkron kommunikáció (nem kell azonnal szembesülni a reakcióval),
  • a „szolipszista bevezetődés” (mintha csak a saját fejünkben zajlana a beszélgetés),
  • a „disszociatív képzelet" (az online tér mintha nem „számítana igazán”)
  • és a tekintély minimalizálódása (a hierarchiák, amelyek offline visszafognak minket, online eltűnnek).
kommentszekció Galéria

Lélektani szempontból az is lényeges, hogy az online tér olyan, „mintha nem számítana igazán”

Fotó: Orbán Orsolya

Suler ugyanakkor különbséget tesz „jóindulatú” és „toxikus” gátlástalanodás között: az előbbi lehetővé teszi, hogy valaki megnyíljon vagy őszintén megosszon dolgokat, az utóbbi viszont trollkodáshoz, zaklatáshoz vezet. Egy kísérlet szerint nem is elsősorban az anonimitás,

hanem a szemkontaktus hiánya ösztönzi, erősíti fel az ellenséges megnyilvánulásokat.

Egy újzélandi kutatás szerint „sötét személyiségjegyekkel” (nárcizmus, machiavellizmus, pszichopátia) rendelkező kamaszoknál a hatás különösen erősen csap át agresszióba – a jelenség tehát a már meglévő hajlamokat erősíti fel.

A platformok felépítése jutalmazza is a durva hangnemet

A durva hangnem nem csak az egyéni gátlások feloldódásából fakad – a platformok felépítése jutalmazza is azt. A Yale kutatói, Molly Crockett és William Brady 12,7 millió bejegyzést elemeztek: akiknek a felháborodást kifejező posztjai több lájkot kaptak, egyre gyakrabban fejezték ki ugyanezt később

– a megerősítő visszacsatolás megtanítja az embereket dühösebben kommunikálni.

Crockett szerint a mérsékelt véleményűek erre különösen érzékenyek, ami idővel radikalizálódáshoz vezethet.

Ehhez kapcsolódik a „morális ragály” jelensége: az érzelmileg intenzív posztok azért terjednek gyorsabban, mert a hirdetésalapú algoritmusok az elköteleződést jutalmazzák, így felülreprezentálva az indulatos tartalmakat. Az online udvariatlanság emellett negatívabb érzelmeket társít a vitapartnerhez, és kevésbé racionálisnak tünteti fel az érveit – ez mélyíti, nem oldja a szakadékot.

Mi történik a társadalommal, ha ez a fajta közbeszéd normává válik?

A legtöbbet vizsgált következmény az affektív polarizáció mélyülése: az emberek nemcsak másképp vélekednek, hanem érzelmileg is ellenségnek kezdik tekinteni a másik oldalt. Az NYU Stern kutatóközpontja szerint ennek mérhető ára van: csökken a bizalom a polgártársak és intézmények iránt, gyengülnek a demokratikus normák, háttérbe szorul a közös tényalap – szélsőséges esetben politikai erőszakhoz is vezethet (az erről írt tanulmány itt található). A közösségi média valószínűleg nem elsődleges oka a megosztottságnak, de felerősíti és felgyorsítja azt.

kommentszekció Galéria

Több tényező okozza, hogy az emberek online másképp – gyakran szabadabban, sok esetben durvábban – viselkednek, mint szemtől szemben

Fotó: Orbán Orsolya

Egy tágabb kutatási irány szerint

a folyamatos indulatgerjesztés kimeríti azt a társadalmi „immunrendszert”, amely normál esetben a szélsőséges hangokat perifériára szorítaná:

ha a gyalázkodás mindennapossá válik, egyre kevésbé tűnik kirívónak – a norma maga tolódik el.

kommentszekció Galéria

A kommentszekcióban parttalanul elindul a gyűlöletbeszéd: rengetegen írnak vádaskodó, mocskolódó, rosszindulatú megjegyzéseket

Fotó: Orbán Orsolya

A jogi szabályozás, a lélektani kutatások és a platformok logikája konzisztens képet ad: a törvény Romániában elméletileg világos, de érvényesítése akadozik;

a gátlástalanná válás nem a „rossz emberek” miatt van, hanem pszichológiai mechanizmus, amelyet az anonimitás és a szemkontaktus hiánya szinte bárkiben aktiválhat; a platformok üzleti modellje pedig kifejezetten jutalmazza az indulatot.

A következmény a társadalmi bizalom és a demokratikus normák fokozatos kopása – ez jogalkotási, platform-felelősségi és egyéni felelősségi kérdés is egyben: hogy leülünk-e, és a „send” gomb előtt meggondoljuk-e magunkat, végső soron egyéni döntés marad.

kommentszekció Galéria

Arctalanul könnyű vádaskodni az online térben

Fotó: Orbán Orsolya

korábban írtuk

„Gyorsabban csalódtunk benned, mint Iohannisban” – Dühödt kommentáradat zúdult Nicușor Danra
„Gyorsabban csalódtunk benned, mint Iohannisban” – Dühödt kommentáradat zúdult Nicușor Danra

Valóságos kommentcunamit indított el Nicușor Dan államfő vasárnapi döntése, amellyel Eugen Tomac helyett Adrian Veșteát jelölte miniszterelnöknek. A Facebookon megjelent hozzászólások alapján a felháborodás elsősorban a jobboldali szavazók körében erős.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 14., kedd

A magyar diákoknak kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét

A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.

A magyar diákoknak kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Szigorít a rendőrség: célkeresztbe kerültek a kerékpárosok

A Román Rendőrség szigorított a kerékpárosok ellenőrzésén. Miközben a kerékpárosok által elkövetett szabályszegések a közúti balesetek egyik leggyakoribb kiváltó okai közé tartoznak, a rendőrség korábban csak ritkán tartott átfogó ellenőrzéseket.

Szigorít a rendőrség: célkeresztbe kerültek a kerékpárosok
2026. július 13., hétfő

Hat medve bukkant fel kilenc turista közelében a Székelyföldön

Kilenc turista közelében bukkant fel a medve egy Hargita megyei túraútvonalon.

Hat medve bukkant fel kilenc turista közelében a Székelyföldön
2026. július 13., hétfő

Elkezdődött a felvételi a BBTE-n, több új, kettős szakra is lehet jelentkezni

Elkezdődött a felvételi időszak a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az alapképzésre, valamint a mesteri képzésre jelentkezők számára.

Elkezdődött a felvételi a BBTE-n, több új, kettős szakra is lehet jelentkezni
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Újabb fordulat az Emil Gânj-ügyben: meggyalázták a meggyilkolt fiatal nő sírját

Egy évvel a gyilkosság után meggyalázták Emil Gânj áldozatának sírját – az áldozat nővére szerint a szökevény is állhat a történtek mögött.

Újabb fordulat az Emil Gânj-ügyben: meggyalázták a meggyilkolt fiatal nő sírját
2026. július 13., hétfő

Megvan az engedély, beveszik az autópálya-építők Hargita megyét

Több száz munkás és munkagép vonul Székelyföldre, hogy nekifogjanak az első Hargita megyei autópálya-szakasznak, miután kiadták az építési engedélyt az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as sztráda Gyergyóalfalu és Ditró közötti részének megvalósítására.

Megvan az engedély, beveszik az autópálya-építők Hargita megyét
2026. július 13., hétfő

Ettől a héttől megváltozik a látogatási rendszer a Szent Anna-tónál

Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a turisták napijegyet válthatnak, amely magában foglalja a látogatóközpontba szóló belépőt és három óra ingyenes parkolást, a Mohos-tőzegláp pedig kötelező vezetés nélkül, önállóan is bejárható lesz.

Ettől a héttől megváltozik a látogatási rendszer a Szent Anna-tónál
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Feloldották a kényszerintézkedéseket a Bihar megyei illegális otthonok ügyében

A bukaresti ítélőtábla feloldotta hétfőn a Bihar megyei illegális otthonok ügyében Viorel Pașca és négy családtagja ellen elrendelt hatósági felügyeletet.

Feloldották a kényszerintézkedéseket a Bihar megyei illegális otthonok ügyében
2026. július 12., vasárnap

Népviseleti mustra Bánffyhunyadon, így vonultak a cifra kalotaszegi magyarok

Több száz, hagyományos viseletbe öltözött résztvevő vonult fel vasárnap a bánffyhunyadi református templomtól a Barcsay-kertig. Az esemény a hétvégén lezajlott Kalotaszegi Magyar Napok fénypontja volt.

Népviseleti mustra Bánffyhunyadon, így vonultak a cifra kalotaszegi magyarok
2026. július 12., vasárnap

Ne Magyarországra menjünk, hanem ők jöjjenek ide – vallják a régió legnagyobb élményfürdőjének tervezői

A Bánság legnagyobb élményfürdője épül fel a Temes megyei Nagyszentmiklóson, a beruházás értéke 40 millió euró – jelentette be Alfred Simonis, a Temes Megyei Tanács elnöke.

Ne Magyarországra menjünk, hanem ők jöjjenek ide – vallják a régió legnagyobb élményfürdőjének tervezői
Hirdetés
Hirdetés