Leállíttatta a kitermelés-előkészítési munkálatokat a művelődési minisztérium Verespatak körzetében, miután egy tavaly év végi miniszteri rendelettel ismét országos jelentőségű, A kategóriás műemlékké nyilvánította a települést.
2016. január 14., 19:512016. január 14., 19:51
A Digi24 beszámolója szerint a színesfémbányászatáról híres Fehér megyei falu két kilométeres körzetben került fel az országos jelentőségű műemlékek listájára, akárcsak 1992-ben.
Vlad Alexandrescu művelődési miniszter a Facebook közösségi oldalon jelentette be, hogy 2015. december 30-án aláírta az erre vonatkozó miniszteri rendeletet. Ez, mint rámutatott, visszaállítja a település 2001/422-es törvény által garantált védettségét, melyet utólag módosítottak a bányászati tevékenység miatt.
„2001-től 2015. december 30-ig a műemlékek listáját rendszeresen megcsonkították a bányászati vállalat nyomására, hogy minél kevésbé zavarja a tervezett kitermelést” – mutatott rá a hírtelevíziónak Claudiu Apostol, az ARA egyesület tagja. Eugen David, az Alburnus Maior Egyesület elnöke, helyi lakos azon reményének adott hangot, hogy a hatóságok „végleg kiverték a fejükből a verespataki projekt gondolatát”, és a védettségre alapozva megváltoztatják a település fejlesztésére vonatkozó stratégiát.
Mint ismeretes, a római kori település épített öröksége egyedülálló az országban, több mint 50 műemlék épületet tartanak nyilván, így 1991-ben felkerült az országos listára. 2004-ben azonban a Răzvan Theodorescu vezette művelődési minisztérium módosította a lajstromot, és Verespatak elveszítette a település egészének védettséget biztosító státust.
2010-ben, Kelemen Hunor minisztersége idején újra felvállalta a település védetté nyilvánítását, amit a Krajnik-hegységbeli római és középkori tárnákra is kiterjesztett volna. Hovatovább azt szerette volna elérni, ha Verespatak felkerül az UNESCO Világörökség-listájára, azonban a helyi hatóságok ellenezték a tervet, szerintük ugyanis a térség számára a bányászat jelenti a jövőt.
Eugen Furdui polgármester most sem örül a védettségnek, és továbbra is a kitermelés mellett teszi le a voksát. „Egy ilyen törvényhez, rendelethez a helyi hatóságok és lakosok véleményét is kellett volna kérni, akiknek házaik vannak itt. Következetes voltam és az maradok, nálunk a bányászat a fő tevékenység, és felelős kitermelést akarunk” – nyilatkozta a Digi24-nek az elöljáró.
Verespatakot Kr. előtt 131-ben említették először Alburnus Maior néven. A településen már a rómaiak aranyat és ezüstöt bányásztak, a kitermelés a következő évszázadokban is folytatódott. A településen a kanadai–román vegyesvállalat, a Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) akart ciántechnológián alapuló külszíni fejtésbe kezdeni.
Az RMGC éveken óta próbálja megszerezni a kitermelési engedélyt az Erdélyi-érchegységben rejlő, 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt tartalmazó lelőhely kiaknázása érdekében. A terv Verespatak jelentős részének ledózerolását vonta volna maga után, a kanadaiak a helyi ingatlanok jelentős részét már felvásárolták.
Az RMGC részvényeinek 80 százalékát birtokló kanadai Gabriel Resources társaság a nyáron jelentette be, hogy nemzetközi választottbíróság elé vitte a Verespatakra tervezett bánya ügyét. Bár a cég nem közölte, mekkora kártérítést követel Romániától, becslések szerint a kárigény több milliárd dollárra rúghat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!