2012. június 26., 07:382012. június 26., 07:38
Füzes a NewsIn hírügynökségnek adott interjúban úgy fogalmazott, az autonómia a szeparatizmus ellentéte, és az egyetlen kompromisszumos megoldás Románia szuverenitásának tiszteletben tartása és a magyarok önrendelkezési joga között. Hozzátette: éppen ezért abszolút ellenzi a magyar revansizmust és területi követeléseket. Úgy vélte, a Székelyföld számára területi, a többi magyar számára pedig kulturális vagy személyi elvű autonómia szükséges. Füzes ugyanakkor leszögezte: bizonyos abban, hogy a magyarok kivívják az autonómiát.
A magyar nagykövet által mondottakra durva hangnemben reagált Bodgan Diaconu, a PSD vezető bukaresti politikusa. Diaconu szerint nem autonómiára van szükség, hanem az etnikumok közötti jó együttélésre, valamint azon akciók ellehetetlenítésére, amelyek szerinte az autonómia örve alatt – ő ezt enklavizálódásként és szeparatizmusként értékeli – a román állam szétdarabolását célozzák.
A szélsőséges politikus szerint a romániai magyaroknak nincs szükségük kompromisszumokra, mivel több joguk van, mint más európai kisebbségeknek. Szerinte Füzes és más, „Budapestről irányított politikusok” nem önrendelkezést akarnak a magyarok számára, hanem a szavazataikat, hogy aztán „az a szélsőséges és románellenes magyar kormány irányíthassa és manipulálhassa őket, amely nem képes állampolgárainak semmit sem nyújtani az etnikai szeparatizmus aberráns fantomján kívül, abban a reményben, hogy hatalmon tartják őket”.
Diaconu személyesen is sértegeti Füzest, amikor „nem excellenciásként” emlegeti. Mint arról beszámoltunk, Diaconu korábban a magyarságot, Magyarországot és a magyar címert is gyalázta, amikor a nemzeti jelképet horogkereszthez hasonlította.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.