Sándor Krisztina ügyvezető elnök és Tiboldi László székelyföldi régióért felelős alelnök szerint irodahálózatuk stratégiai partnerégben dolgozik a magyar kormánnyal
Fotó: Rostás Szabolcs
A régi megszokott ütemben működik februártól az EMNT demokráciaközpont-hálózata, amelynek tevékenysége számos ügyintézéssel kibővült. A nemzeti tanács illetékesei szerint irodahálózatuk 260 ezer erdélyi magyar honosítási dossziéját állította össze az elmúlt tíz évben.
2021. február 02., 14:252021. február 02., 14:25
2021. február 02., 16:492021. február 02., 16:49
„Beváltak a demokráciaközpont-hálózattal kapcsolatos remények, több százezer erdélyi magyarnak segítettünk a magyar állampolgárság megszerzésében az elmúlt tíz évben, és arra biztatunk mindenkit, forduljanak bátran irodáinkhoz, továbbra is segítünk az állampolgársággal kapcsolatos ügyek intézésében” – jelentette ki keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján Sándor Krisztina. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke mindenekelőtt annak apropóján állt a sajtó elé, hogy
Az EMNT tavaly novemberben jelentette be, hogy anyagi gondok miatt, illetve a járványhelyzetre tekintettel decembertől takaréklángon működteti irodáit. Sándor Krisztina kérdésünkre elmondta, időközben eldőlt, hogy változatlan a magyar állam részéről érkező támogatás, ennek köszönhetően ugyanúgy tudják folytatni, mint az elmúlt tíz év során. Az EMNT ügyvezetője elmondta, az Erdély valamennyi megyéjében jelen lévő, a Székelyföldön több irodát is működtető hálózat tevékenysége jó ideje immár nem csak a honosítási dossziék összeállítására szorítkozik, mivel a magyar állampolgárságot szerzett erdélyi magyaroknak kötelezettségeik is vannak (az új adatokat közölni kell az anyaországi hatóságokkal), például anyakönyvezési munkálatokat is végeznek.
„Változatlan és folyamatos a honosítás és az ezzel kapcsolatos ügyintézés iránti érdeklődés, ami nem véletlen, hiszen még mindig van tartalék, sok erdélyi magyarnak még nincs magyar állampolgársága. Mi egyfajta erdélyi kormányablakként próbáljuk kiszolgálni az erdélyi magyar állampolgárokat és a honosítás előtt állókat” – jelentette ki Sándor Krisztina, hozzátéve: kiszállásokat terveznek, több hónapos szünet után pedig a kolozsvári és csíkszeredai főkonzulátus is újraindítani készül a konzuli napokat.
Tiboldi László, az EMNT székelyföldi régióért felelős alelnöke a sajtótájékoztatón ismertette: az elmúlt tíz évben több mint 260 ezer erdélyi magyar dossziéját állította össze a demokráciaközpont-hálózat, ami a nagyvilágban honosított 1,1 millió magyar 24 százalékát jelenti. Az Erdélyben állampolgárságot szerzettek 56 százalékát (150 ezer) Székelyföld adja, Közép-Erdély és a Partium a honosítottak 44 százalékát. A legtöbben a székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, csíkszeredai, valamint szatmárnémeti és kolozsvári iroda közreműködésével honosultak.
Tiboldi beszámolója szerint az elmúlt években áttevődött a hangsúly az állampolgársággal kapcsolatos egyéb ügyintézésekre is, útlevélkérelmek, e-személyi kiállítására, babakötvény igénylésére. „Több mint 113 ezer anyakönyvi kivonat, közel 22 ezer útlevélkérelem esetében jártunk el az elmúlt öt évben. Örvendetes ugyanakkor, hogy egyre többen igénylik a magyarországi babakötvényt és anyasági támogatást, az elmúlt két évben több mint 8500 ilyen dossziét állítottunk össze, továbbá több mint 6700-an kérvényeztek magyarországi személyi igazolványt irodáinkon keresztül” – ismertette az EMNT illetékese. Lapunk kérdésére a nemzeti tanács képviselői elmondták, a Kárpátokon túli megyékben élő magyarokat Magyarország bukaresti nagykövetsége igyekszik „megszerezni” a honosítás számára, főleg a történelmi magyar egyházakon keresztül; korábban az EMNT a csángómagyarok állampolgárság-szerzését segítette.
Az EMNT egyébként albumban készül összefoglalni az elmúlt évtized honosítási tevékenységét, a reprezentatív gyűjteményben helyet kapnak többek között állampolgárságot szerzett erdélyi magyarok ritka dokumentumai is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!