Sándor Krisztina ügyvezető elnök és Tiboldi László székelyföldi régióért felelős alelnök szerint irodahálózatuk stratégiai partnerégben dolgozik a magyar kormánnyal
Fotó: Rostás Szabolcs
A régi megszokott ütemben működik februártól az EMNT demokráciaközpont-hálózata, amelynek tevékenysége számos ügyintézéssel kibővült. A nemzeti tanács illetékesei szerint irodahálózatuk 260 ezer erdélyi magyar honosítási dossziéját állította össze az elmúlt tíz évben.
2021. február 02., 14:252021. február 02., 14:25
2021. február 02., 16:492021. február 02., 16:49
„Beváltak a demokráciaközpont-hálózattal kapcsolatos remények, több százezer erdélyi magyarnak segítettünk a magyar állampolgárság megszerzésében az elmúlt tíz évben, és arra biztatunk mindenkit, forduljanak bátran irodáinkhoz, továbbra is segítünk az állampolgársággal kapcsolatos ügyek intézésében” – jelentette ki keddi kolozsvári sajtótájékoztatóján Sándor Krisztina. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke mindenekelőtt annak apropóján állt a sajtó elé, hogy
Az EMNT tavaly novemberben jelentette be, hogy anyagi gondok miatt, illetve a járványhelyzetre tekintettel decembertől takaréklángon működteti irodáit. Sándor Krisztina kérdésünkre elmondta, időközben eldőlt, hogy változatlan a magyar állam részéről érkező támogatás, ennek köszönhetően ugyanúgy tudják folytatni, mint az elmúlt tíz év során. Az EMNT ügyvezetője elmondta, az Erdély valamennyi megyéjében jelen lévő, a Székelyföldön több irodát is működtető hálózat tevékenysége jó ideje immár nem csak a honosítási dossziék összeállítására szorítkozik, mivel a magyar állampolgárságot szerzett erdélyi magyaroknak kötelezettségeik is vannak (az új adatokat közölni kell az anyaországi hatóságokkal), például anyakönyvezési munkálatokat is végeznek.
„Változatlan és folyamatos a honosítás és az ezzel kapcsolatos ügyintézés iránti érdeklődés, ami nem véletlen, hiszen még mindig van tartalék, sok erdélyi magyarnak még nincs magyar állampolgársága. Mi egyfajta erdélyi kormányablakként próbáljuk kiszolgálni az erdélyi magyar állampolgárokat és a honosítás előtt állókat” – jelentette ki Sándor Krisztina, hozzátéve: kiszállásokat terveznek, több hónapos szünet után pedig a kolozsvári és csíkszeredai főkonzulátus is újraindítani készül a konzuli napokat.
Tiboldi László, az EMNT székelyföldi régióért felelős alelnöke a sajtótájékoztatón ismertette: az elmúlt tíz évben több mint 260 ezer erdélyi magyar dossziéját állította össze a demokráciaközpont-hálózat, ami a nagyvilágban honosított 1,1 millió magyar 24 százalékát jelenti. Az Erdélyben állampolgárságot szerzettek 56 százalékát (150 ezer) Székelyföld adja, Közép-Erdély és a Partium a honosítottak 44 százalékát. A legtöbben a székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, csíkszeredai, valamint szatmárnémeti és kolozsvári iroda közreműködésével honosultak.
Tiboldi beszámolója szerint az elmúlt években áttevődött a hangsúly az állampolgársággal kapcsolatos egyéb ügyintézésekre is, útlevélkérelmek, e-személyi kiállítására, babakötvény igénylésére. „Több mint 113 ezer anyakönyvi kivonat, közel 22 ezer útlevélkérelem esetében jártunk el az elmúlt öt évben. Örvendetes ugyanakkor, hogy egyre többen igénylik a magyarországi babakötvényt és anyasági támogatást, az elmúlt két évben több mint 8500 ilyen dossziét állítottunk össze, továbbá több mint 6700-an kérvényeztek magyarországi személyi igazolványt irodáinkon keresztül” – ismertette az EMNT illetékese. Lapunk kérdésére a nemzeti tanács képviselői elmondták, a Kárpátokon túli megyékben élő magyarokat Magyarország bukaresti nagykövetsége igyekszik „megszerezni” a honosítás számára, főleg a történelmi magyar egyházakon keresztül; korábban az EMNT a csángómagyarok állampolgárság-szerzését segítette.
Az EMNT egyébként albumban készül összefoglalni az elmúlt évtized honosítási tevékenységét, a reprezentatív gyűjteményben helyet kapnak többek között állampolgárságot szerzett erdélyi magyarok ritka dokumentumai is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!