2012. január 18., 08:492012. január 18., 08:49
A Kovászna megyei főtanfelügyelő tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, egy gyerek után évi 264 lejt kap az iskola, ez az érték 20 százalékkal nagyobb Beszterce-Naszód, Hunyad, Suceava, Kovászna, Hargita és Máramaros megyében, amelyeket a hatodik hőmérsékleti zónába soroltak, ahol a hideg miatt nagyobbak a költségek.
A számítások szerint ugyanakkor Kovászna megyében augusztus végéig egyetlen iskolában sem lesznek anyagi gondok, lesz elég pénz a fizetések és az egyéb kiadások fedezésére, az év második felére azonban megoldásokat kell találni, kiegészítő finanszírozást biztosítani a kisebb létszámú tanintézetek. Keresztély Irma szerint a fejkvóta-rendszer alapján a belvárosi nagy iskolák, ahol sok a gyerek, néhány év alatt teljesen meggazdagodnak, megvásárolják a legkorszerűbb tanfelszerelést, míg a 200-as létszám alatti iskolák léte veszélybe kerülhet. A főtanfelügyelő elmondta, a törvény háromlépcsős kiegészítő finanszírozásra biztosít lehetőséget: az önkormányzatok átirányíthatnak pénzeket a hozzájuk tartozó tanintézetek között, a megyei pénzügyi hivatalok a települések között egyenlíthetik ki az iskolák költségvetését, utolsó lépésben pedig az oktatási minisztérium utalhat ki pénzt.
Keresztély arról is beszélt, hogy az iskoláknak ki kell dolgozniuk a belső szabályzatot, bevonva a helyi elöljárókat, a szülőket és a diákokat. „Az iskola jövendőbeli arculata függ attól, hogy milyen házirendet alakít ki, ám annak mindenképpen alkalmazhatónak, ellenőrizhetőnek kell lennie, le kell szögezni, milyen következményekkel jár a megszegése” – fogalmazta meg Keresztély Irma, aki szerint javallott az iskola területén a maroktelefon használatának teljes betiltása, a megfelelő öltözet, esetleg az egyenruha kötelezővé tétele.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.