2012. január 18., 08:492012. január 18., 08:49
A Kovászna megyei főtanfelügyelő tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, egy gyerek után évi 264 lejt kap az iskola, ez az érték 20 százalékkal nagyobb Beszterce-Naszód, Hunyad, Suceava, Kovászna, Hargita és Máramaros megyében, amelyeket a hatodik hőmérsékleti zónába soroltak, ahol a hideg miatt nagyobbak a költségek.
A számítások szerint ugyanakkor Kovászna megyében augusztus végéig egyetlen iskolában sem lesznek anyagi gondok, lesz elég pénz a fizetések és az egyéb kiadások fedezésére, az év második felére azonban megoldásokat kell találni, kiegészítő finanszírozást biztosítani a kisebb létszámú tanintézetek. Keresztély Irma szerint a fejkvóta-rendszer alapján a belvárosi nagy iskolák, ahol sok a gyerek, néhány év alatt teljesen meggazdagodnak, megvásárolják a legkorszerűbb tanfelszerelést, míg a 200-as létszám alatti iskolák léte veszélybe kerülhet. A főtanfelügyelő elmondta, a törvény háromlépcsős kiegészítő finanszírozásra biztosít lehetőséget: az önkormányzatok átirányíthatnak pénzeket a hozzájuk tartozó tanintézetek között, a megyei pénzügyi hivatalok a települések között egyenlíthetik ki az iskolák költségvetését, utolsó lépésben pedig az oktatási minisztérium utalhat ki pénzt.
Keresztély arról is beszélt, hogy az iskoláknak ki kell dolgozniuk a belső szabályzatot, bevonva a helyi elöljárókat, a szülőket és a diákokat. „Az iskola jövendőbeli arculata függ attól, hogy milyen házirendet alakít ki, ám annak mindenképpen alkalmazhatónak, ellenőrizhetőnek kell lennie, le kell szögezni, milyen következményekkel jár a megszegése” – fogalmazta meg Keresztély Irma, aki szerint javallott az iskola területén a maroktelefon használatának teljes betiltása, a megfelelő öltözet, esetleg az egyenruha kötelezővé tétele.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
Látogatottsági adatok