
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményében található Kalotaszegi írásos hímzéssel díszített textíliákból nyílt kiállítás csütörtökön, a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
2021. augusztus 20., 22:062021. augusztus 20., 22:06
2021. augusztus 20., 22:072021. augusztus 20., 22:07
Az Írta és varrta... című kiállítás a kalotaszegi népművészet egy igencsak népszerű és izgalmas szeletére, a varrottasokra, azaz a hímzett textíliákra koncentrál. A kiállításon az Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményében őrzött, főként a 19. század második feléből származó, kiemelkedő esztétikai és történeti értékkel bíró írásos technikával hímzett textíliák láthatók. A textíliák többsége a lakásbelsőkhöz kapcsolódik, de találunk néhány ruhadarabot is.
A kiállítás-megnyitó „kedvcsinálással” indult, Szilágyi Tóni és barátai játszottak jellegzetes kalotaszegi dallamokat. A felvezető után Tötszegi Tekla néprajzkutató, az intézmény aligazgatója beszélt a varrottasok hagyományáról. Elmesélte, hogy
Népszerűsítésében Gyarmathy Zsigánénak és Kónya Gyuláné Schéfer Teréznek is nagy szerepe volt. Utóbbiról, illetve az általa készített varrottasokról nemrég jelent meg egy átfogó kötet Újvári Dorottya és Sara J. Meaker szerzőpárostól.
Tötszegi Tekla azt is elmesélte, hogy ezeket a textíliákat háromféleképpen díszítették, írásos, szálán varrott és vagdalásos technikával.
– kezdetben az idős, tapasztalt asszonyok, majd az erre specializálódott népművészek.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az előrajzolás régen tejben feloldott korommal, majd kékítővel, később tintával történt, a festőanyagot egy hegyes tárgyal vagy szárnyas tollával vitték fel a textilre, mely lehetett durva házi vászon vagy finomabb gyári szövet is. A varrószál is lehetett gyapjú vagy pamut is, piros, fekete vagy kék színben, hurok és láncöltést használtak. Megkülönböztetik a nagy és kis írásos díszítést, melyek sokáig ugyanolyan népszerűségnek örvendtek, ám idővel a „nagyírásos” vált az elterjedté.
A szakértő elmesélte, hogy a varrottasok a 20. században népszerűek lettek Kalotaszeg határain túl is, ami elsősorban Gyarmathy Zsigáné és Kónya Gyuláné Schéfer Teréz népszerűsítő és háziiparszervező munkásságának köszönhető, illetve az ötvenes évektől már az olyan folyóiratok is népszerűsítették ezeket a kézimunkákat, mint a Dolgozó Nő.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A kiállítás igyekszik a kézimunkák teljes történetét bemutatni, így a száz évesnél régebbi értékes darabokon túl látunk a huszadik századra jellemző szobabelsőrészletet is, illetve a kiállítás igyekszik a munkafolyamatot is szemléltetni a még csak megrajzolt, félig hímzett textilek bemutatása által.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
Tizenöt évet kell fiatalkorúak számára fenntartott fogvatartási központban töltenie annak a fiúnak, aki részt vett a 15 éves Mario Berinde meggyilkolásában.
Lemondott marosvásárhelyi önkormányzati képviselői tisztségéről Csiki Zsolt, aki ellen orvvadászat gyanúja miatt indult vizsgálat.
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
szóljon hozzá!