Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményében található Kalotaszegi írásos hímzéssel díszített textíliákból nyílt kiállítás csütörtökön, a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
2021. augusztus 20., 22:062021. augusztus 20., 22:06
2021. augusztus 20., 22:072021. augusztus 20., 22:07
Az Írta és varrta... című kiállítás a kalotaszegi népművészet egy igencsak népszerű és izgalmas szeletére, a varrottasokra, azaz a hímzett textíliákra koncentrál. A kiállításon az Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményében őrzött, főként a 19. század második feléből származó, kiemelkedő esztétikai és történeti értékkel bíró írásos technikával hímzett textíliák láthatók. A textíliák többsége a lakásbelsőkhöz kapcsolódik, de találunk néhány ruhadarabot is.
A kiállítás-megnyitó „kedvcsinálással” indult, Szilágyi Tóni és barátai játszottak jellegzetes kalotaszegi dallamokat. A felvezető után Tötszegi Tekla néprajzkutató, az intézmény aligazgatója beszélt a varrottasok hagyományáról. Elmesélte, hogy
Népszerűsítésében Gyarmathy Zsigánénak és Kónya Gyuláné Schéfer Teréznek is nagy szerepe volt. Utóbbiról, illetve az általa készített varrottasokról nemrég jelent meg egy átfogó kötet Újvári Dorottya és Sara J. Meaker szerzőpárostól.
Tötszegi Tekla azt is elmesélte, hogy ezeket a textíliákat háromféleképpen díszítették, írásos, szálán varrott és vagdalásos technikával.
– kezdetben az idős, tapasztalt asszonyok, majd az erre specializálódott népművészek.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az előrajzolás régen tejben feloldott korommal, majd kékítővel, később tintával történt, a festőanyagot egy hegyes tárgyal vagy szárnyas tollával vitték fel a textilre, mely lehetett durva házi vászon vagy finomabb gyári szövet is. A varrószál is lehetett gyapjú vagy pamut is, piros, fekete vagy kék színben, hurok és láncöltést használtak. Megkülönböztetik a nagy és kis írásos díszítést, melyek sokáig ugyanolyan népszerűségnek örvendtek, ám idővel a „nagyírásos” vált az elterjedté.
A szakértő elmesélte, hogy a varrottasok a 20. században népszerűek lettek Kalotaszeg határain túl is, ami elsősorban Gyarmathy Zsigáné és Kónya Gyuláné Schéfer Teréz népszerűsítő és háziiparszervező munkásságának köszönhető, illetve az ötvenes évektől már az olyan folyóiratok is népszerűsítették ezeket a kézimunkákat, mint a Dolgozó Nő.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A kiállítás igyekszik a kézimunkák teljes történetét bemutatni, így a száz évesnél régebbi értékes darabokon túl látunk a huszadik századra jellemző szobabelsőrészletet is, illetve a kiállítás igyekszik a munkafolyamatot is szemléltetni a még csak megrajzolt, félig hímzett textilek bemutatása által.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!