Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményében található Kalotaszegi írásos hímzéssel díszített textíliákból nyílt kiállítás csütörtökön, a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
2021. augusztus 20., 22:062021. augusztus 20., 22:06
2021. augusztus 20., 22:072021. augusztus 20., 22:07
Az Írta és varrta... című kiállítás a kalotaszegi népművészet egy igencsak népszerű és izgalmas szeletére, a varrottasokra, azaz a hímzett textíliákra koncentrál. A kiállításon az Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményében őrzött, főként a 19. század második feléből származó, kiemelkedő esztétikai és történeti értékkel bíró írásos technikával hímzett textíliák láthatók. A textíliák többsége a lakásbelsőkhöz kapcsolódik, de találunk néhány ruhadarabot is.
A kiállítás-megnyitó „kedvcsinálással” indult, Szilágyi Tóni és barátai játszottak jellegzetes kalotaszegi dallamokat. A felvezető után Tötszegi Tekla néprajzkutató, az intézmény aligazgatója beszélt a varrottasok hagyományáról. Elmesélte, hogy
Népszerűsítésében Gyarmathy Zsigánénak és Kónya Gyuláné Schéfer Teréznek is nagy szerepe volt. Utóbbiról, illetve az általa készített varrottasokról nemrég jelent meg egy átfogó kötet Újvári Dorottya és Sara J. Meaker szerzőpárostól.
Tötszegi Tekla azt is elmesélte, hogy ezeket a textíliákat háromféleképpen díszítették, írásos, szálán varrott és vagdalásos technikával.
– kezdetben az idős, tapasztalt asszonyok, majd az erre specializálódott népművészek.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az előrajzolás régen tejben feloldott korommal, majd kékítővel, később tintával történt, a festőanyagot egy hegyes tárgyal vagy szárnyas tollával vitték fel a textilre, mely lehetett durva házi vászon vagy finomabb gyári szövet is. A varrószál is lehetett gyapjú vagy pamut is, piros, fekete vagy kék színben, hurok és láncöltést használtak. Megkülönböztetik a nagy és kis írásos díszítést, melyek sokáig ugyanolyan népszerűségnek örvendtek, ám idővel a „nagyírásos” vált az elterjedté.
A szakértő elmesélte, hogy a varrottasok a 20. században népszerűek lettek Kalotaszeg határain túl is, ami elsősorban Gyarmathy Zsigáné és Kónya Gyuláné Schéfer Teréz népszerűsítő és háziiparszervező munkásságának köszönhető, illetve az ötvenes évektől már az olyan folyóiratok is népszerűsítették ezeket a kézimunkákat, mint a Dolgozó Nő.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A kiállítás igyekszik a kézimunkák teljes történetét bemutatni, így a száz évesnél régebbi értékes darabokon túl látunk a huszadik századra jellemző szobabelsőrészletet is, illetve a kiállítás igyekszik a munkafolyamatot is szemléltetni a még csak megrajzolt, félig hímzett textilek bemutatása által.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!