Nem és nem. Benkő Erika (bal felső sarokban) az egyik parlamenti bizottság online ülésén
Fotó: Facebook/Benkő Erika
Futótűzként terjedt át a bukaresti parlamentre a Klaus Iohannis által felkorbácsolt magyarellenesség: egyetlen román politikai alakulat sem meri felvállalni, hogy bármilyen módon együttműködjön az RMDSZ-szel. Közben a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az államfő Nagy Károly-díjának visszavonását kéri.
2020. május 26., 16:212020. május 26., 16:21
2020. május 26., 16:232020. május 26., 16:23
Tiltakozását fejezte ki a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az Aachen városi Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány vezetőségéhez címzett levelében az ellen, hogy a magyarellenes Klaus Iohannis államelnöknek adják a kitüntetést. Benkő Erika, a jogvédelmi szolgálat vezetője keddi online sajtótájékoztatóján elmondta,
Miközben tudatában volt annak, hogy nyilatkozata hosszú távon a közösség marginalizálódásához vezet, felerősíti a xenofób támadásokat. A szolgálat vezetője hangsúlyozta, a rangos díj kitüntetettjei munkásságának azokat az európai értékeket kell tükröznie, melyek bátorítják a sokszínűséget, a toleranciát.
„Klaus Iohannis minősíthetetlen, hamis nyilatkozata azokat a sötét időket hozza vissza, melyek az etnikai feszültség szításáról, a közösségek megfélemlítéséről szóltak. Durva, nacionalista kirohanása a székelyföldi autonómiatervezet hallgatólagos elfogadása kapcsán a magyar közösség, nyelv és kultúra elleni támadás, amely évtizedekkel vetette vissza a magyar–román politikai párbeszéd lehetőségét” – fogalmazott a parlamenti képviselőként is tevékenykedő Benkő Erika.
Benkő Erika szerint a román parlamentben rendszeresen szembesülnek az államfő uszításának következményével.
„Beláthatatlan következményei vannak, hogy Klaus Iohannis kinyitotta a magyarellenesség Pandóra-szelencéjét, minden magyarügy pestisesnek számít” – mondta a háromszéki politikus. Amióta az államfő nyilatkozata elhangzott, minden héten elővesznek egy RMDSZ által benyújtott tervezetet és leszavazzák.
Benkő Erika rámutatott, a képviselőház szerdán szavaz az RMDSZ által még 2017-ben benyújtott tervezetről, amely március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánítaná Romániában. A tatároknak, a romáknak is van hivatalos ünnepük az országban, ám Marius Pașcan, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) politikusa azért javasolta az RMDSZ tervezetének napirendre tűzését, hogy azt döntő kamaraként elutasítsák.
Kérdésünkre Benkő Erika kifejtette, ha egyénileg tudnak is tárgyalni a román politikusokkal, amikor szavazni kell, mindig ellenük voksolnak. Egyértelműen el akarják szigetelni az RMDSZ-t, hideg fejjel kell ezt semlegesíteni, hiszen a szövetségnek jó közpolitikai javaslatai vannak, amit eddig át tudott vinni a parlamentben; emellett fontos, hogy a magyar közösség jogkörét bővíteni tudják, szögezte le Benkő Erika.
A képviselőház művelődési bizottsága további három, az RMDSZ által beterjesztett törvénytervezetet javasolt visszautasításra – számolt be lapunknak Márton Árpád, a bizottság tagja. Kifejtette, valószínűleg a testület elnöke „feladatba kapta”, hogy elővegye az RMDSZ törvényjavaslatait, így a 2003-ban beterjesztett közlevéltári törvényt, az egyházi és magánlevéltárak teljes körű visszaszolgáltatásáról szóló javaslatot, illetve a művelődési intézmények menedzsmentjéről szóló törvénymódosítást is elutasításra javasolta a bizottság. Márton Árpád elmondta, a levéltári törvény a decentralizációt szorgalmazza, a magán- és egyházi levéltárak pedig a visszaszolgáltatás után is közlevéltárként működhetnek. A művelődési intézmények esetében azt javasolták, hogy azokon a településeken, ahol meghaladja a 20 százalékot a kisebbség aránya, a versenyvizsgákra jelentkezők ismerjék a kisebbség nyelvét is.
– szögezte le Márton Árpád. A képviselő hangsúlyozta, nem lehet tudni, ezek a tervezetek mikor kerülnek a plénum elé, hiszen legalább 500 visszautasításra javasolt tervezet hever az alsóházban, miközben jelenleg 8-10 törvénykezdeményezést tudnak tárgyalni az online üléseken. A politikus hangsúlyozta, a kezdeményezéseiket újra és újra be fogják terjeszteni, akár módosító javaslatként is a román pártok vagy a kormány tervezeteihez. Márton Árpád rámutatott, a parlament jelenleg a kormány „butaságait” javítgatja, de jobb is, ha a választások előtti időszakban nem szavaznak egyébről, mert csak populista intézkedések születnének.
Trianon-nap: gyors aláírást várnak a román történészek Iohannistól
A trianoni döntés napját ünneppé nyilvánító jogaszabály mielőbbi aláírását, kihirdetését várja Klaus Iohannis államfőtől a Romániai Történészek Országos Bizottasága (CNIR), amely közleményben üdvözölte a törvény parlamenti elfogadását. „Míg 1918 december elseje a román nemzet egyesülésének kinyilvánítását jelenti, addig a Trianonban 1920. június 4-én aláírt szerződés ennek az akaratnak a nemzetközi szintű elismerését jelenti” – fogalmaznak a történészek. A CNIR tagiai azzal érvelnek a gyors államfői aláírás mellett, hogy a törvény minél előbb „hatékony legyen”, annál is inkább, mert Románián kívül több más közép-európai ország is megemlékezik a trianoni szerződésről.
A bizottság egyik legismertebb tagja, Ioan Aurel Pop történész, a Román Akadémia elnöke korábban a következőképpen foglalta össze a szerződés lényegét román szempontból: „Magyarország, a nagy háborúban legyőzött ország visszatért az etnikai határai közzé, vagyis – a szövetséges és társult hatalmak (Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok, Olaszország, Japán és sok más) nyomására – elismerte, hogy volt történelmi tartományainak nagy része, melyeknek magyartól eltérő többségeik voltak, a következőkben Horvátországhoz, Csehszlovákiához, Romániához, Ausztriához fog tartozni". A kolozsvári Babeș-Bolyai egyetem korábbi rektora szerint az 1920. június 4-ei trianoni szerződés, mint ahogy különben az 1919–1920-as párizsi szerződések egész rendszere, nem tett egyebet, mint elismerte a románok által meghozott saját döntéseik jogosságát. „Trianon Románia számára nyugati irányban a szinte természetes etnikai határunk elismerését jelentette” – fogalmazott egy korábbi interjúban Pop. (Pataky István)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobor melletti robbantás után mentették fel.
Egymásnak ellentmondó hatósági nyilatkozatok überelik az évek óta fékező bürokráciát és a sorozatosan be nem igazolódó politikusi reményeket a marosvásárhelyi terelőút ügyében. Amelynek kálváriája 2014 óta húzódik.
Elutasította az ozsdolai Láros Közbirtokosság óvását a román államot képviselő pénzügyminisztérium által indított perben a Kovászna Megyei Törvényszék.
Új, ingyenes felkészítő tesztgyűjtemény jelent meg a magyar nyolcadikosok számára – közölte az RMDSZ.
Egy 68 éves aradi férfit rongálás és uzsora gyanújával vizsgálnak, miután a rendőrök házkutatást tartottak a lakásán, és jelentős készpénzösszegeket foglaltak le.
Egyre több fiatal próbál szerencsét a tőzsdén és a kriptovilágban, gyakran mindössze néhány tíz lejjel és egyetlen mobilalkalmazás segítségével.
A Kolozs megyei prefektúra tájékoztatása szerint Récekeresztúr község bölényfarmján összesen 214 oszlófélben levő bölény-, bivaly-, szarvas- és őztetemre bukkantak.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kezdeményezésére egyeztető megbeszélést tartottak az RMDSZ, az EMNT, az SZNT, az MPE és az EMSZ tisztségviselői csütörtökön Kolozsváron.
Csütörtöki ülésén a kormány jóváhagyta a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét – tájékoztatott az RMDSZ sajtóirodája.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás