Nem és nem. Benkő Erika (bal felső sarokban) az egyik parlamenti bizottság online ülésén
Fotó: Facebook/Benkő Erika
Futótűzként terjedt át a bukaresti parlamentre a Klaus Iohannis által felkorbácsolt magyarellenesség: egyetlen román politikai alakulat sem meri felvállalni, hogy bármilyen módon együttműködjön az RMDSZ-szel. Közben a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az államfő Nagy Károly-díjának visszavonását kéri.
2020. május 26., 16:212020. május 26., 16:21
2020. május 26., 16:232020. május 26., 16:23
Tiltakozását fejezte ki a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az Aachen városi Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány vezetőségéhez címzett levelében az ellen, hogy a magyarellenes Klaus Iohannis államelnöknek adják a kitüntetést. Benkő Erika, a jogvédelmi szolgálat vezetője keddi online sajtótájékoztatóján elmondta,
Miközben tudatában volt annak, hogy nyilatkozata hosszú távon a közösség marginalizálódásához vezet, felerősíti a xenofób támadásokat. A szolgálat vezetője hangsúlyozta, a rangos díj kitüntetettjei munkásságának azokat az európai értékeket kell tükröznie, melyek bátorítják a sokszínűséget, a toleranciát.
„Klaus Iohannis minősíthetetlen, hamis nyilatkozata azokat a sötét időket hozza vissza, melyek az etnikai feszültség szításáról, a közösségek megfélemlítéséről szóltak. Durva, nacionalista kirohanása a székelyföldi autonómiatervezet hallgatólagos elfogadása kapcsán a magyar közösség, nyelv és kultúra elleni támadás, amely évtizedekkel vetette vissza a magyar–román politikai párbeszéd lehetőségét” – fogalmazott a parlamenti képviselőként is tevékenykedő Benkő Erika.
Benkő Erika szerint a román parlamentben rendszeresen szembesülnek az államfő uszításának következményével.
„Beláthatatlan következményei vannak, hogy Klaus Iohannis kinyitotta a magyarellenesség Pandóra-szelencéjét, minden magyarügy pestisesnek számít” – mondta a háromszéki politikus. Amióta az államfő nyilatkozata elhangzott, minden héten elővesznek egy RMDSZ által benyújtott tervezetet és leszavazzák.
Benkő Erika rámutatott, a képviselőház szerdán szavaz az RMDSZ által még 2017-ben benyújtott tervezetről, amely március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánítaná Romániában. A tatároknak, a romáknak is van hivatalos ünnepük az országban, ám Marius Pașcan, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) politikusa azért javasolta az RMDSZ tervezetének napirendre tűzését, hogy azt döntő kamaraként elutasítsák.
Kérdésünkre Benkő Erika kifejtette, ha egyénileg tudnak is tárgyalni a román politikusokkal, amikor szavazni kell, mindig ellenük voksolnak. Egyértelműen el akarják szigetelni az RMDSZ-t, hideg fejjel kell ezt semlegesíteni, hiszen a szövetségnek jó közpolitikai javaslatai vannak, amit eddig át tudott vinni a parlamentben; emellett fontos, hogy a magyar közösség jogkörét bővíteni tudják, szögezte le Benkő Erika.
A képviselőház művelődési bizottsága további három, az RMDSZ által beterjesztett törvénytervezetet javasolt visszautasításra – számolt be lapunknak Márton Árpád, a bizottság tagja. Kifejtette, valószínűleg a testület elnöke „feladatba kapta”, hogy elővegye az RMDSZ törvényjavaslatait, így a 2003-ban beterjesztett közlevéltári törvényt, az egyházi és magánlevéltárak teljes körű visszaszolgáltatásáról szóló javaslatot, illetve a művelődési intézmények menedzsmentjéről szóló törvénymódosítást is elutasításra javasolta a bizottság. Márton Árpád elmondta, a levéltári törvény a decentralizációt szorgalmazza, a magán- és egyházi levéltárak pedig a visszaszolgáltatás után is közlevéltárként működhetnek. A művelődési intézmények esetében azt javasolták, hogy azokon a településeken, ahol meghaladja a 20 százalékot a kisebbség aránya, a versenyvizsgákra jelentkezők ismerjék a kisebbség nyelvét is.
– szögezte le Márton Árpád. A képviselő hangsúlyozta, nem lehet tudni, ezek a tervezetek mikor kerülnek a plénum elé, hiszen legalább 500 visszautasításra javasolt tervezet hever az alsóházban, miközben jelenleg 8-10 törvénykezdeményezést tudnak tárgyalni az online üléseken. A politikus hangsúlyozta, a kezdeményezéseiket újra és újra be fogják terjeszteni, akár módosító javaslatként is a román pártok vagy a kormány tervezeteihez. Márton Árpád rámutatott, a parlament jelenleg a kormány „butaságait” javítgatja, de jobb is, ha a választások előtti időszakban nem szavaznak egyébről, mert csak populista intézkedések születnének.
Trianon-nap: gyors aláírást várnak a román történészek Iohannistól
A trianoni döntés napját ünneppé nyilvánító jogaszabály mielőbbi aláírását, kihirdetését várja Klaus Iohannis államfőtől a Romániai Történészek Országos Bizottasága (CNIR), amely közleményben üdvözölte a törvény parlamenti elfogadását. „Míg 1918 december elseje a román nemzet egyesülésének kinyilvánítását jelenti, addig a Trianonban 1920. június 4-én aláírt szerződés ennek az akaratnak a nemzetközi szintű elismerését jelenti” – fogalmaznak a történészek. A CNIR tagiai azzal érvelnek a gyors államfői aláírás mellett, hogy a törvény minél előbb „hatékony legyen”, annál is inkább, mert Románián kívül több más közép-európai ország is megemlékezik a trianoni szerződésről.
A bizottság egyik legismertebb tagja, Ioan Aurel Pop történész, a Román Akadémia elnöke korábban a következőképpen foglalta össze a szerződés lényegét román szempontból: „Magyarország, a nagy háborúban legyőzött ország visszatért az etnikai határai közzé, vagyis – a szövetséges és társult hatalmak (Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok, Olaszország, Japán és sok más) nyomására – elismerte, hogy volt történelmi tartományainak nagy része, melyeknek magyartól eltérő többségeik voltak, a következőkben Horvátországhoz, Csehszlovákiához, Romániához, Ausztriához fog tartozni". A kolozsvári Babeș-Bolyai egyetem korábbi rektora szerint az 1920. június 4-ei trianoni szerződés, mint ahogy különben az 1919–1920-as párizsi szerződések egész rendszere, nem tett egyebet, mint elismerte a románok által meghozott saját döntéseik jogosságát. „Trianon Románia számára nyugati irányban a szinte természetes etnikai határunk elismerését jelentette” – fogalmazott egy korábbi interjúban Pop. (Pataky István)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
A Kolozs megyei egészségbiztosítási pénztár a Krónika kérdéseire válaszolva közölte: tudnak az európai egészségbiztosítási kártya kézbesítési késedelmeiről, melyek nem abból adódnak, hogy intézményi szinten késve dolgoznák fel a kérelmeket.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás