
A cím a kultúrán keresztül segítheti Temesvár fejlődését is
Fotó: Facebook/Dominic Fritz
Temesvár, Veszprém és a görög Elefszína vette át 2023 kezdetével az Európa Kulturális Fővárosa címet – közölte az Európai Bizottság.
2023. január 06., 20:222023. január 06., 20:22
Ezzel a három város felzárkózik annak a több mint 60 városnak a sorába, amelyek a korábbi években már megkapták ezt a címet. Európa idei kulturális fővárosai 2023 folyamán számos rendezvénnyel, kiállítással és előadással teszik emlékezetessé a számukra kiemelkedő jelentőségű évet.
Ebből az alkalomból január 9-én Margarítisz Szhinász, az Európai Bizottság alelnöke részt vesz az athéni Akropolisz Múzeumban tartott címátadási rendezvényen, ahol felolvassák Mariya Gabriel, az innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős uniós biztos üzenetét. Az esemény alkalmat ad a 2022-es kulturális fővárosok, Esch-sur-Alzette (Luxemburg), Kaunas (Litvánia) és Újvidék (Szerbia) megünneplésére is.
A cím hosszú távon pozitív társadalmi és gazdasági hatást gyakorol a városokra és a környező régiókra is. A rangos címre pályázó városoknak a lakói és közösségei aktív részvételét bátorító kulturális programegyüttest kell kidolgozniuk – derül ki az Agerpres által idézett közleményből.

Több mint 2500 művész látogat el jövőre Temesvárra, amikor a bánsági város lesz Európa kulturális fővárosa – jelentették be a szervezők a hétfő este tartott, a jövő évi programot ismertető sajtóeseményen.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
szóljon hozzá!