HIRDETÉS

Időigényes folyamat a magyar pedagógus-továbbképző központ létrehozása

Bíró Blanka 2017. július 12., 10:31

Noha a tanügyi törvény 2011 óta garantálja, csak most nyílt lehetőség a magyar nyelvű erdélyi pedagógus-továbbképző központ létrehozására, az illetékesek szerint pedig a tényleges munka elkezdéséig még éveket kell várni.

Fotó: Kristó Róbert

Legalább két évet kell még várni arra, hogy létrejöjjön a kifejezetten a magyar oktatóknak szánt erdélyi pedagógus-továbbképző központ. Bár tisztázták az intézmény jogi hátterét, és a szükséges anyagi források is rendelkezésre állnak, az érintett felek

hosszas egyeztetéseknek néznek elébe, továbbá a gyakorlati tennivalókat is tisztázni kell, például, hogy melyik város adjon otthont a központnak.

HIRDETÉS

Cseke Attila, a létesítmény létrehozását kezdeményező RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónikának arról számolt be: már két-három éve elindították a folyamatot, de akadtak buktatók. Az oktatási minisztérium költségvetésében két éve létezik keret a központ megalapítására és működtetésére, a következő lépés pedig a jogi háttér tisztázása volt, ami június végén végre megoldódott, miután a szenátus döntéshozó kamaraként elfogadta a szövetség vonatkozó törvénymódosító javaslatát.

 

Cseke Attila rámutatott:

amint Klaus Johannis államfő kihirdeti, a jogszabály hatályba lép, akkor mehetnek tovább – a következő lépésben egy kormányhatározatra van szükség a továbbképző központ tényleges megalakulásához.

A frakcióvezető hangsúlyozta: a gyakorlati tényezőkről természetesen egyeztetni fognak a pedagógusokkal, becslése szerint pedig még legalább két évet kell várni arra, hogy a tevékenység beinduljon.

Jelenleg nem biztosított az anyanyelvi képzés

Cseke lapunknak kifejtette: az intézmény azért is fontos, mert a hazai közoktatási rendszer különböző továbbképző tanfolyamokat ír elő a pedagógusok számára,

jelenleg azonban nincs mód arra, hogy ezeket egy helyen, szervezetten, anyanyelvükön végezzék el.

Helyszínként egyelőre Nagyvárad jött szóba, kiszemeltek egy önkormányzati tulajdonban levő ingatlant, amelyet azonban még át kell alakítani, illetve fel kell újítani. „Lépésről lépésre haladunk előre. Most elfogadtuk a törvénymódosítást, ha az érvénybe lép, akkor a központ megalakításáról szóló kormányhatározatra összpontosítunk” – összegzett a nagyváradi szenátor.

Fotó: Veres Nándor

A humánerőforrás-fejlesztő központ megalakítására régóta vár az erdélyi magyar pedagógustársadalom, így annak létrehozása óriási előrelépést jelentene – vélekedett Burus-Siklódi Botond. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott:

a központ egyike lenne a létfontosságú, a magyar nyelvű oktatást támogató háttérintézményeknek,

amelyek létjogosultságát a 2011-es tanügyi törvény ugyan garantálja, de mindeddig nem sok valósult meg ezekből a gyakorlatban.

„Szakmailag is, de üzenetében is fontos, hogy a magyar nyelvű közoktatást és a pedagógusokat szolgáló saját továbbképző központunk legyen. Nem általános, más kisebbségeket is integráló intézményre, hanem

a magyar kisebbség saját, önálló intézményére van szükség. Ez a tanügyi törvény alapján is jár nekünk,

és nem a többi kisebbség ellenében kinyilvánított elvárásunk” – szögezte le az RMPSZ elnöke.

„Ideje, hogy a román állam is hozzátegye a részét”

Burus-Siklódi Botond emlékeztetett: az RMPSZ a kilencvenes évek eleje óta szervez továbbképző programokat a tanítók és tanárok számára, idén ünnepli például fennállásának 25 éves évfordulóját a Bolyai Nyári Akadémia.

Eddig viszont nagyrészt a magyar kormány támogatásából gazdálkodtak,

Burus-Siklódi szerint pedig „ideje, hogy a román állam is hozzátegye ehhez a minket megillető, a szakmai munkát és előrehaladást segítő részét a különböző intézmények létrehozásához és működtetéséhez. A tanügyi szakember hangsúlyozta: a központ beindítása előtt egyeztetni kell a szakma képviselőivel, a pedagógusokkal, a képzésben és továbbképzésben érdekelt egyetemi, főiskolai oktatókkal, az egyetemeink keretében működő pedagógiai intézetek illetékeseivel.

Az RMPSZ elnöke ugyanakkor nem sietné el a helyszínválasztást:

úgy vélte, a központnak és fiókintézményeinek otthont adó települések kijelölésénél figyelembe kell venni, számszerűen hogyan oszlanak el az egyes régiókban a romániai magyar nyelvű oktatásban tevékenykedő pedagógusok, illetve nem szabad megfeledkezni a szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításáról.

A romániai magyar tanítók és tanárok egyébként közel 160 ezer gyermek oktatásáért felelnek.

Közel két évtizede működik a német nyelvű központ

A kifejezetten egy kisebbség számára létrehozott pedagógus-továbbképző központ nem új keletű Romániában,

a román és a német állam közötti egyezmény részeként ugyanis közel két évtizede, 1999 óta működik ilyen jellegű német nyelvű intézmény.

A medgyesi székhelyű központ számos térségben, többek között Csíkszeredában, Brassóban, Nagyszebenben, Szatmárnémetiben, Temesváron és Resicabányán működtet fiókintézményeket.

Hat alkalmazottat foglalkoztatnak, külön szakember felel az óvodai, az elemi, az általános és a középiskolai németnyelv-oktatásért. A központ honlapján elérhető információk szerint nemcsak az oktatási minisztériummal, illetve az ennek alárendelt intézményekkel, hanem németországi intézetekkel is együttműködnek.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS