
Sebesi Karen Attila (mikrofonnál) a Romániai Örmények Szövetsége ünnepi rendezvényén
Fotó: Sebesi Karen Attila
Az örmény–román baráti kapcsolatok megerősítésében és fejlesztésében való jelentős hozzájárulásáért, valamint az örmény identitás megőrzéséért Armen Szargszján, Örményország államfője állami kitüntetést adományozott Sebesi Karen Attila kolozsvári újságírónak.
2019. december 21., 13:232019. december 21., 13:23
2019. december 21., 13:242019. december 21., 13:24
A Román Televízió (TVR) kolozsvári román stúdiójának főmunkatársa a Krónika megkeresésére elmondta, nagyon jóleső érzés számára, hogy az örmény elnök megbecsülése jeleként ilyen magas rangú kitüntetésben, Érdeméremben részesítette. A kitüntetett öröme kettős: egyrészt épp a Romániai Örmények Szövetsége megalakulásának 100. évfordulóján vehette át, másrészt pedig azért, mert mindössze négyen kaptak ilyen jellegű elismerést, melyet maga az örmény köztársasági elnök adományozott.
Sebesi Karen Attila a romániai örmény közösség és az anyaország közötti kapcsolatápolásról lapunk kérdésére elmondta, az itteni örmények egyre többször látogatják meg örményországi rokonaikat, de növekszik a „civil” látogatók száma is, hiszen napjainkban már több repülőjárat indul Jereván és Örményország irányába. A Román Közszolgálati Televízió igazgatótanácsának tagja kifejtette, a hazai magyar ajkú, illetve román kultúrán felnőtt örmények sok közös programot szerveznek különböző alkalmakkor.
„Örvendetes, hogy egyre nagyobb az érdeklődés az örmény kultúra, turizmus, sőt az örmény konyha iránt is. Én azt szeretném, ha mindenki, aki körülöttünk él és tevékenykedik, legalább egyszer ellátogasson a világ első keresztény államába, azaz Örményországba. Biztosan nem fogja megbánni” – hangsúlyozta a Krónikának a magyar és örmény származású Sebesi Karen Attila. Hozzátette, az örmény kultúrával foglalkozó szervezetek egyre jobban kihasználják a hagyományok ápolását különböző szinteken, együttműködve és külön-külön is. Ehhez segítséget nyújtanak az egyre nagyobb számú fesztiválok, de a nem örmények közeledése is.
Fotó: Sebesi Karen Attila
Az örmény állami kitüntetésben részesült televíziós szakember lapunknak arról is beszélt, hogy Romániában jelenleg néhány ezerre tehető az örmények száma. Vannak egyrészt az erdélyi magyar ajkú örmények, akik örmény katolikus vallásúak. Ugyanakkor a Kárpátokon túl nagyobb örmény közösség él, amely örmény apostoli vallású, ilyen volt Sebesi édesanyja is, aki Kaukázusból, Tbilisziből érkezett Kolozsvárra évtizedekkel ezelőtt.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
szóljon hozzá!