
Fotó: MTI
Bár a polgármesteri hivatalok szociális ügyekkel foglalkozó alkalmazottai attól tartottak, hogy a gazdasági válság, illetve a munkanélküliek számának növekedése miatt idén jóval több igényléssel szembesülnek majd, a módosítás miatt a tavalyinál kevesebben részesülhetnek a támogatásban. A kispénzű lakosok szomorúan fogadták a hírt, mint mondták, így még az eddiginél is többet kell majd takarékoskodniuk a fűtőanyaggal.
Sepsiszentgyörgyön 30 százalékkal csökkenhet a fűtéstámogatásra jogosultak száma a tavalyihoz képest – derül ki abból a felmérésből, amelyet a háromszéki megyeközpont népjóléti igazgatósága végzett. Az illetékesek arra szerettek volna választ kapni, hogy milyen hatása lesz a kormány azon, hétfőn érvénybe lépett határozatának, mely csökkentette a fűtéspótlék értékküszöbét.
Tankó Vilmos, az igazgatóság vezetője a Krónikának elmondta, előrejelzéseik szerint a drasztikus intézkedés egyharmadával csökkenti majd a városban a fűtéstámogatásra jogosultak számát. Kovászna megyében tavaly közel húszezer család részesült az állami támogatás ezen formájába. Sepsiszentgyörgyön több mint 7000 család kapott gázártámogatást, míg 1200 család a tűzifára kapott szubvenciót.
A gázzal fűtő családoknál az állami támogatást levonják a számla értékéből, míg a fával tüzelők az öt hónapra járó segélyt egyszerre, készpénzben kapják kézhez. Az igényléseket hétfőtől október 31-éig lehet benyújtani, a formanyomtatványokat a hivatalban kaphatják meg az érdeklődők, részletezte Tankó Vilmos.
Mint mondta, a kéréseket egyszer kell beadni, az iroda a támogatás folyósításának egész időszakában – 2009 novembere és 2010. március vége között – fogadja az igényléseket, a segélyt azonban visszamenőleg nem folyósítják.
A háromszéki hatóságok az év elején arra kérték a kormányt, hogy hegyvidéken hosszabb ideig folyósítsák a támogatást, mivel hosszabb a tél, a háromszékiek közel fél évig kénytelenek fűteni. A kormány azonban nem vette figyelembe a javaslatot. Tankó ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Kovászna megyében alacsonyabb az átlagbér az országos átlagnál, tehát több a szegény ember, így ebben a térségben még nagyobb szükség van a támogatásra.
A gazdasági válság miatt Bihar megyében is sokkal több a munkanélküli, mint az elmúlt években volt, ezért arra számítottak, hogy idén ősszel jóval többen igényelnek majd fűtéstámogatást, mint tavaly – közölte lapunk megkeresésére Gáti Gizella, a Nagyváradi Szociális és Közösségi Ügyek Hivatala (ASCO) szociális részlegének vezetője. A jövedelemküszöb módosulása miatt azonban a kérvényezők száma nemhogy nőni, de csökkenni fog.
Nagyváradon kedden volt az első nap, amikor a fafűtésre kérhettek szubvenciót a rászorulók. Gáti elmondta: reggel nagyobb hullámban jöttek az igénylők, ám kora délután már szinte senki nem állt a pultoknál. Az ASCO kedden kezdte el az újfajta formanyomtatványok kézbesítését, amelyeken már az új, csökkentett határérték szerepel. A városban tavaly mintegy 15 ezren részesültek fűtéspótlékban, idén ez a szám bizonyára csökkenni fog.
Brassóban csupán 1329-en igényeltek eddig fűtéstámogatást az idei télre, ebből 1167 gáz-, 162 pedig távfűtésre vonatkozik – közölte tegnap George Scripcaru polgármester. Az elöljáró szerint bár a kérvényezők száma nőni fog, jóval kevesebb lesz, mint tavaly, amikor több mint 16 ezren kértek szubvenciót.
Ebből csupán mintegy hatezer a távfűtéssel rendelkezők száma, a Cenk alatti városban ugyanis az elmúlt években egyre többen váltak le a távhőhálózatról és szereltek be saját hőközpontot. Jelenleg csupán 30 ezer lakásban van központi fűtés, míg 1990-ben 80 ezerben volt.
Hidegzuhanyként érte a kormány döntése – közölte lapunkkal a sepsiszentgyörgyi G. Gyöngyvér, aki nyugdíjas édesanyjával lakik. Mint mondta, éppen kiszámolták, beleférnek a 615 lejes értékszintbe, és már a formanyomtatványt is kivették, amikor értesültek a határérték módosításáról. „Évek óta kaptunk fűtéstámogatást, nem volt nagy összeg, de sokat segített.
A módosítás miatt idén télen még többet kell majd fagyoskodnunk, az eddiginél is kevesebbet tudunk majd fűteni” – panaszolta Gyöngyvér. P. D. nagyváradi egyetemista nyugdíjas édesanyjával él egy fafűtéses magánházban, és mivel ő maga nem keres, szüksége lenne a támogatásra.
A baj csak az, hogy édesanyja jövedelme havi 900 lej, és ez tavaly még elegendő lett volna az igényléshez, idén azonban épp egy hajszálnyival több a megengedettnél. Kettéosztva ugyanis 450 lej jut egy főre a megengedett 425 helyett.
„Az, hogy épp túllépjük a plafont, nem jelenti azt, hogy nincs szükségünk a szubvencióra” – mondta el lapunknak P. D. Számításai szerint naponta mintegy öt lejbe kerül a fa, ám ehhez még az elektromos fűtőkészülék által használt áramot is hozzá kell számolni, a régi kályha ugyanis nem működik megfelelően.
Mint arról beszámoltunk, a kormány hétfőtől csökkentette azt a maximális összeget, amelynél kevesebbet keresők a téli hónapokban fűtéstámogatásban részesülhetnek. A tavaly érvényes 615 lejes értékszint helyett idén azoknak egészítik ki a fűtésszámlájukat, akiknél a háztartásban élők egy főre eső jövedelme nem haladja meg a 425 lejt.
A kormányhatározat értelmében az egy főre eső 155 lejnél alacsonyabb havi jövedelem esetében a családok távfűtési számláját 90 százalékban támogatják a téli hónapok idején, ha pedig az egy főre eső jövedelem 355 és 425 lej között van, a támogatás értéke nem haladhatja meg a számla 40 százalékát.
Eddig a törvény lehetővé tette, hogy azok a családok is 20, illetve 10 százalékos szubvencióban részesüljenek, amelyekben az egy főre eső nettó havi jövedelem legtöbb 440 lej, illetve 500 lej volt.
A kormány a válsággal indokolta a küszöb csökkentését, azt állítva, hogy ezáltal több mint hetvenmillió eurót spórol. A kabinet szerint idén 126,7 millió lejjel kevesebbet kell költenie a szociális juttatásokra, és jövő év elején a megspórolt összeg eléri a 190 millió lejt.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.