A Kelemen Hunor vezette RMDSZ számításai szerint a szövetség mintegy 550 ezer szavazatot kaphatott a vasárnapi megmérettetésen
Fotó: Rostás Szabolcs
A magyaroknak a parlamenti választáson tanúsított magas részvétele bebizonyította, hogy erős, szolidáris a romániai magyar közösség, amely felelősséget vállal az ország további éveiért, évtizedeiért – jelentette ki a 21 órás urnazárást követően Kolozsváron Kelemen Hunor, aki szerint a szövetség mintegy 550 ezer szavazatot kaphatott a vasárnapi megmérettetésen.
2024. december 01., 21:442024. december 01., 21:44
2024. december 02., 00:232024. december 02., 00:23
A szövetség elnöke az alakulat kincses városi ügyvezető elnökségén állt újságírók elé nem sokkal azután, hogy Bukarestben a román pártok vezetői értékelték a törvényhozási megmérettetést. Kelemen Hunor az eredményvárón elmondta, az első szó a köszöneté mindazon szavazóknak, akik minden időben, a legnehezebb, legsötétebb időszakokban is kitartottak az RMDSZ mellett.
Kelemen Hunor nem kívánta kommentálni a közvélemény-kutatók által az urnazárást követően közzétett exit poll eredményeket, amelyek szerint a szövetség átlépte az 5 százalékos parlamenti küszöböt. A szövetségi elnök ugyanakkor hozzátette, az alakulat számításai alapján magas, 10 millió fős részvétel közepette az RMDSZ megszerezhette a szavazatok 5,5-5-7 százalékát, 540-550 ezer szavazatot. „Biztos vagyok abban, hogy bent leszünk a parlamentben a bő félmillió szavazattal” – jelentette ki derűlátóan a politikus.
Az RMDSZ elnöke szerint a magyar közösség megértette, hogy a választás nagyon komoly tét a jövőt illetően
Fotó: Rostás Szabolcs
Ha beigazolódnak az RMDSZ számításai akkor ez azt jelenti, hogy a szövetség legutóbb 20 évvel ezelőtt, 2004-ben – 58,47%-os országos részvétel közepette – kapott a mostaninál több szavazatot, akkor képviselőjelöltjeinek 624 717-en szavaztak bizalmat (6,20%), míg a szenátorjelöltjei 633 735 (6,26%) voksot kaptak (lásd alább választási visszatekintésünket).
Kelemen kiemelte, az a tény, hogy Hargita megyében volt a legmagasabb a részvételi arány és a magyarlakta megyék az élvonalban végeztek, az erdélyi magyar közösségek tenni akarását jelzi nehéz időkben. Úgy értékelt, nagyon nehéz időszakot él át az ország, a polgárok szerinte egyértelműen a mainstream pártokat büntették az államfőválasztás egy héttel ezelőtti első fordulója alkalmával. „Az emberek a mostani parlamenti választáson már az egyensúlyt keresték, és azt akarják, hogy megfelelő korrekciókkal azon az úton haladjunk, ami a fejlődést és a jobb élet reményét jelenti” – állapította meg a szövetség vezetője.
Kelemen hozzátette, hétfőre összehívta a Szövetségi Állandó Tanácsot (SZÁT), hogy a hivatalos eredmények ismeretében kiértékeljék a megmérettetést. Kelemen ugyanakkor kérdésre válaszolva elmondta, hétfőn este, ugyancsak Kolozsváron fogja ismertetni, hogy az RMDSZ milyen álláspontot alakít ki az államfőválasztás második fordulójával kapcsolatban.
Kelemen Hunor szerint több feltételnek kellett teljesülnie, az alakulat a júniusi helyhatósági és európai parlamenti választáson, továbbá a mostani parlamenti megmérettetésen is magas részvételre számított. „A mi közösségünk megértette, hogy a választás nagyon komoly tét a jövőt illetően. Az idősek, akiknek történelmi tudással rendelkeznek a közelmúltról, a kommunizmus éveiről, nem akarták, hogy a közösség olyan veszélyeknek legyen kitéve, mint amit a szélsőséges magyarellenes erők képviselnek. Óriási veszélyt jelent ugyanis, hogy a magyarellenes erők 30 százalék körüli, sőt azt is meghaladó arányban lesznek jelen a parlamentben. Ugyanakkor a programunk is a társadalom reális problémáiról beszélt” – válaszolta lapunknak az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor az RMDSZ számos jelöltjével, vezetőjével a kolozsvári eredményvárón
Fotó: Rostás Szabolcs
Hozzátette, a mozgósításban sokan részt vettek, mindenki megszólaltatta a társadalom egy bizonyos rétegét, így sikerült elérni a magyarok magas részvételét. 55 alaphangon megvan. „Egyházfők, pedagógusok, vállalkozók, gazdák, művészek, értelmiségiek buzdítottak szavazásra. Amikor baj van, ez így helyes, mindenki a saját közösségét tudja megszólaltatni” – állapította meg a politikus.
Az RMDSZ szenátusi jelöltlistája 348 262 szavazatot szerzett a 2020-as parlamenti választáson, ami a voksok 5,89 százalékát jelentette; a képviselői lista 339 030 voksot kapott (5,74 százalék). Ezzel a magyar alakulat megőrizte 9 szenátori és 21 képviselői mandátumát a bukaresti törvényhozásban. Négy évvel ezelőtt mindössze 31,95 százalékos részvételt mértek a megmérettetésen.
A 2016-os törvényhozói megmérettetés valamivel magasabb, 39,79 százalékos részvétel mellett zajlott. Ekkor az RMDSZ képviselőházi listájára 435 969-en ütötték a pecsétet (6 százalék), míg a szenátusira 440 409-en (6,24 százalék). Vagyis 100 ezerrel többen szavaztak a szövetségre, mint 2020-ban, aminek meg is lett az eredménye: a 9 felsőházi mandátum megőrzése mellett az alakulat alsóházi mandátumainak száma 18-ról 21-re emelkedett 2012-höz képest. Négy évvel korábban, 2012-ben – 41,76 országos részvétel mellett – az RMDSZ képviselői listája 380 656 szavazatot gyűjtött be (5,13 százalék), míg a szenátusi 388 528 voksot (5,23 százalék).
A 2008-as parlamenti választáson sem érte el a részvétel országos szinten a 40 százalékot (39,20%). Akkor az RMDSZ szenátusi jelöltlistája 440 449 szavazatot szerzett, ami a voksok 6,39 százalékát jelentette; a képviselői lista 425 008 voksot kapott (6,2 százalék). Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben – 58,47%-os részvétel közepette – az RMDSZ képviselőjelöltjeinek 624 717-en szavaztak bizalmat (6,20%), míg a szenátorjelöltjei 633 735-öt (6,26%).
Akkor az RMDSZ felsőházi listája 751 310 szavazatot kapott (6,9%), ami 12 szenátori mandátumot eredményezett. A képviselői listára 736 863-an szavaztak (6,8%), és mindez 27 mandátumot ért az alsóházban. 1996-ban ennél is magasabb, 76,01%-os részvétel közepette tartották a parlamenti választást, az RMDSZ szenátusi listája akkor 837 760 (6,82%), míg a képviselőházi 812 628 (6,64%) szavazatot kapott (11 szenátori és 25 képviselői mandátum).
1992-ben a választópolgárok 76,29%-a járult urnák elé, az RMDSZ szenátusi listája 831 469 (7,58%), míg a képviselőházi 811 290 (7.46%) szavazatot kapott. A ‘89-es rendszerváltás után rendezett első szabad törvényhozási megmérettetésen, 1990-ben – 86,19%-os részvétel közepette – a magyar szövetség képviselői listája 991 601 szavazatot gyűjtött be (7,23%), míg a szenátusira 1 004 353-an voksoltak (7,2%). Akkor volt a legtöbb honatya a bukaresti parlamentben: 12 szenátor és 29 képviselő.
A kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte az 1989-es romániai rendszerváltást követően 10. alkalommal rendezett parlamenti választást a 21 órás urnazárás után közzétett felmérések eredményei alapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!