
Horthy István, Magyarország volt kormányzó-helyettese mellszobrát avatták fel a Bihar megyei Hegyközpályi református templomának kertjében a hét végén.
2014. január 19., 16:252014. január 19., 16:25
A szombaton igét hirdető paptamási református lelkész – aki a Történelmi Vitézi Rend tagja –, Bereczki András úgy fogalmazott: csak az hal meg, akit elfelejtenek, az utókor pedig tiszteli a nemzet megtartásáért küzdő politikust. A Hajdúpress.hu internetes újság beszámolója szerint pedig a pilóta apját, Horthy Miklóst zsidóellenességgel vádolóknak egy kérdéssel üzent. „Hogyan került a kenderesi családi kriptába a hálás zsidóság koszorúja?” – tette fel a lelkész a költői kérdést.
Meglátása szerint a volt kormányzó neve a nürnbergi perek során háborús bűnösként fel sem merült, az idősebb Horthyt mint az utolsó országgyarapító és nemzetépítő politikusként tartja számon. Elmondása szerint egyébként ez az első Horthy-szobor Magyarország határain kívül. A helyi lelkész, Katona János szerint ugyanakkor olyan embernek állítottak szobrot, aki óvta nemzetét és életét áldozta hazájáért.
A szobrot Horthy Éva, Meleg Vilmos nagyváradi színművész és az egyik alkotó, Glatz Sándor leplezte le, míg az adományozó vitéz Zetényi Csupás Ferenc, a Horthy István Repülő Hősök Alapítvány elnöke elhelyezte a talapzaton azt az órát is, amely a repülőgép lezuhanásakor állt meg.
Mint ismeretes, Horthy Miklós kormányzó idősebbik fia vadászpilóta volt, gépével a második világháború idején, 1942. augusztus 20-án zuhant le a keleti fronton. A főhadnagy halálos balesetének okait máig kérdések övezik, miközben korabeli feltételezések szerint a nácik okozták a Héja típusú vadászrepülő meghibásodását, addig a kommunista érában a pilóta mulasztásával magyarázták a tragédiát. A magyarországi Hadtörténeti Intézet és Múzeum megállapította: emberi hibák, a kiképzés hiányosságai és a „Héja” vadászgépek repülési tulajdonságainak a megváltozása okozta a balesetet.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
szóljon hozzá!