Fotó: Gecse Noémi
„Ez kizárólag a román állampolgárságról szól” – nyilatkozta lapunknak Antal Árpád, miután kiderült: tavaly több mint félezer moldovai állampolgár intézte Sepsiszentgyörgyön honosítási ügyeit. A polgármester szerint az igénylők zöme Nyugat felé veszi az irányt.
2020. január 14., 08:422020. január 14., 08:42
2020. január 14., 08:532020. január 14., 08:53
A Moldovai Köztársaság több mint ötszáz állampolgára honosította iratait tavaly Sepsiszentgyörgyön. A számok hallatán többen aggódva tették fel a kérdést, hogy ezáltal megváltozik-e a város etnikai összetétele, és az intézkedéssorozat befolyásolhatja-e az idei önkormányzati választások eredményét.
Antal Árpád polgármester a Krónika megkeresésére úgy reagált a félelmekre:
Az elöljáró felidézte, hogy 2018 elejétől változott a szabályozás: a megszerzett vagy visszaszerzett román állampolgárság esetében az anyakönyvi kivonatokat az ország bármelyik megyeszékhelyén honosíthatják az érintettek. Korábban ez csak Románia konzulátusain vagy a főváros kerületi polgármesteri hivatalaiban volt lehetséges. Miután a szabályozás megváltozott, az összes megyeszékhelyi polgármesteri hivatalnak meg kellett határoznia egy órarendet, amikor a születési bizonyítványok és házassági kivonatok honosítása érdekében fogadja a dokumentációt.
Sepsiszentgyörgyön hetente mintegy tíz iratcsomót vesznek át, ez a szám még nem terheli túl a városháza apparátusát. „Ez gyakorlatilag csak az állampolgárságról, a romániai anyakönyvi dokumentumokról szól, semmi köze a városhoz. Persze előfordulhat, hogy egy moldovai–román állampolgár beleszeret Sepsiszentgyörgybe és letelepedik itt – ezt nem lehet kizárni, de nem jelenség. Én két itt lakó moldovai családról tudok” – részletezte a polgármester.
Mivel az anyakönyvi kivonatok, majd a személyazonossági igazolvány birtokában útlevélért is folyamodni lehet, ezek a polgárok valószínűleg Nyugaton szeretnének letelepedni.
– vázolta Antal Árpád.
A polgármester rámutatott, a kettős magyar állampolgárság megszerzésével sem lettek magyarországi lakosok a romániai magyarok, hasonlóképpen működik ez a moldovaiak esetében is. A Partiumból is átjártak a határ menti magyarországi településekre, és ott honosították az irataikat, de ez nem azt jelenti, hogy ott laknak. A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a konzulátusok, a bukaresti polgármesteri hivatalok leterhelődtek, ezért is változtatták meg a szabályozást. Ugyanakkor bizonyára túl sok kérés fut be a román–moldovai határ menti megyeszékhelyek anyakönyvi hivatalaihoz, ezért jutnak el az igénylők Sepsiszentgyörgyre.
Tavaly tavasszal Peter Costea független europarlamenti képviselő petíciót indított, hogy Bukarest egyszerűsítse a román állampolgárság megszerzésének procedúráját és a dokumentumok honosítását. A kezdeményező szerint a Moldovai Köztársaság állampolgárai kénytelenek voltak több alkalommal is elutazni Romániába, hogy megszerezzék az iratokat. Kálváriájuk pedig nem ér véget, miután az anyakönyvi iratokat honosították, mert csak akkor kapnak személyazonossági igazolványt, ha bizonyítani tudják, hogy van lakóhelyük is. Ezt kihasználják az ügyeskedők: előfordul, hogy egy fiktív lakcímre több száz állampolgárt jelentenek be – érvelt a politikus. A román állampolgárságot szerzett moldovaiak száma 2018 közepén érte el az egymilliót. Évről évre többen igénylik a román állampolgárságot: míg 2010-ben 98 ezren, két évvel ezelőtt már 120 ezren fordultak ez ügyben a hatóságokhoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!