
Fotó: Gecse Noémi
„Ez kizárólag a román állampolgárságról szól” – nyilatkozta lapunknak Antal Árpád, miután kiderült: tavaly több mint félezer moldovai állampolgár intézte Sepsiszentgyörgyön honosítási ügyeit. A polgármester szerint az igénylők zöme Nyugat felé veszi az irányt.
2020. január 14., 08:422020. január 14., 08:42
2020. január 14., 08:532020. január 14., 08:53
A Moldovai Köztársaság több mint ötszáz állampolgára honosította iratait tavaly Sepsiszentgyörgyön. A számok hallatán többen aggódva tették fel a kérdést, hogy ezáltal megváltozik-e a város etnikai összetétele, és az intézkedéssorozat befolyásolhatja-e az idei önkormányzati választások eredményét.
Antal Árpád polgármester a Krónika megkeresésére úgy reagált a félelmekre:
Az elöljáró felidézte, hogy 2018 elejétől változott a szabályozás: a megszerzett vagy visszaszerzett román állampolgárság esetében az anyakönyvi kivonatokat az ország bármelyik megyeszékhelyén honosíthatják az érintettek. Korábban ez csak Románia konzulátusain vagy a főváros kerületi polgármesteri hivatalaiban volt lehetséges. Miután a szabályozás megváltozott, az összes megyeszékhelyi polgármesteri hivatalnak meg kellett határoznia egy órarendet, amikor a születési bizonyítványok és házassági kivonatok honosítása érdekében fogadja a dokumentációt.
Sepsiszentgyörgyön hetente mintegy tíz iratcsomót vesznek át, ez a szám még nem terheli túl a városháza apparátusát. „Ez gyakorlatilag csak az állampolgárságról, a romániai anyakönyvi dokumentumokról szól, semmi köze a városhoz. Persze előfordulhat, hogy egy moldovai–román állampolgár beleszeret Sepsiszentgyörgybe és letelepedik itt – ezt nem lehet kizárni, de nem jelenség. Én két itt lakó moldovai családról tudok” – részletezte a polgármester.
Mivel az anyakönyvi kivonatok, majd a személyazonossági igazolvány birtokában útlevélért is folyamodni lehet, ezek a polgárok valószínűleg Nyugaton szeretnének letelepedni.
– vázolta Antal Árpád.
A polgármester rámutatott, a kettős magyar állampolgárság megszerzésével sem lettek magyarországi lakosok a romániai magyarok, hasonlóképpen működik ez a moldovaiak esetében is. A Partiumból is átjártak a határ menti magyarországi településekre, és ott honosították az irataikat, de ez nem azt jelenti, hogy ott laknak. A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a konzulátusok, a bukaresti polgármesteri hivatalok leterhelődtek, ezért is változtatták meg a szabályozást. Ugyanakkor bizonyára túl sok kérés fut be a román–moldovai határ menti megyeszékhelyek anyakönyvi hivatalaihoz, ezért jutnak el az igénylők Sepsiszentgyörgyre.
Tavaly tavasszal Peter Costea független europarlamenti képviselő petíciót indított, hogy Bukarest egyszerűsítse a román állampolgárság megszerzésének procedúráját és a dokumentumok honosítását. A kezdeményező szerint a Moldovai Köztársaság állampolgárai kénytelenek voltak több alkalommal is elutazni Romániába, hogy megszerezzék az iratokat. Kálváriájuk pedig nem ér véget, miután az anyakönyvi iratokat honosították, mert csak akkor kapnak személyazonossági igazolványt, ha bizonyítani tudják, hogy van lakóhelyük is. Ezt kihasználják az ügyeskedők: előfordul, hogy egy fiktív lakcímre több száz állampolgárt jelentenek be – érvelt a politikus. A román állampolgárságot szerzett moldovaiak száma 2018 közepén érte el az egymilliót. Évről évre többen igénylik a román állampolgárságot: míg 2010-ben 98 ezren, két évvel ezelőtt már 120 ezren fordultak ez ügyben a hatóságokhoz.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
szóljon hozzá!