Csak játékosan. A szórakoztató foglalkozások érdekesebbé teszik a gyerekek számára a román nyelvet, oldják gátlásaikat (képünk illusztráció)
Fotó: Gábos Albin
Egyre több magyar szülő járatja román nyelvű foglalkozásokra, románnyelv-tanfolyamokra a gyerekét Kolozsváron annak érdekében, hogy oldódjanak a román nyelvvel kapcsolatos rossz élményei, gátlásai, és valós élethelyzetekben is meg merjen szólalni, bátran tudjon kommunikálni az állam nyelvén. „Olyan gyerek is jár hozzánk, aki nem tud lemenni a boltba kenyeret vásárolni, mert nem tud megszólalni románul” – példálózott a Krónikának a kincses város egyik nyelviskolájának vezetője.
2020. január 29., 13:442020. január 29., 13:44
A mai gyerekeknek kötöttebb a programjuk, több délutáni foglalkozáson kell részt venniük, kevesebb alkalmuk van a szabadban játszani, ahol új barátságok köttethetnek, akár román gyerekekkel is. Így a nagyvárosi szórványnak számító Kolozsváron is számos szülő panaszkodik arra, hogy miközben gyerekkorában a játszótéren „ráragadt” a román nyelv, az ugyanazon városban cseperedő csemetéje a legbanálisabb élethelyzetben is képtelen használni az állam nyelvét, meg sem mer szólalni románul. Mivel az iskolai románóra messze nem elegendő a nyelv elsajátításához, a szülők délutáni programokkal próbálják rászoktatni csemetéiket a román beszédre, oldani a gátlásaikat, melyek olykor épp az iskolában, az állam nyelvének nem megfelelő oktatása miatt keletkeztek.
Bár a több mint 80 százalékban románok lakta Kolozsváron született, a 7. osztályos Tamás nehezen értette a román beszédet, nem tudta kifejezni magát románul, emiatt az édesanyja úgy döntött, magánórára járatja. Az anyuka a Krónikának elmondta, két éve egy nyugdíjas romántanár foglalkozik heti egy alkalommal a fiával, aki mellesleg az első olyan évfolyam tagja, mely alternatív tanterv alapján, idegen nyelvként tanulja a románt. A magántanár alkalmanként 40 lejért a házi feladatok megoldásában, a nyelvtani szabályok megértésében, begyakorlásában segít az egyik belvárosi magyar elitiskolába járó kisdiáknak.
„Az iskolában csak románórán beszélnek románul, máshol sincs alkalma megtanulni, pedig a javára válik” – indokolta döntését a neve elhallgatását kérő anyuka. Aki tavaly ősszel újabb román foglalkozásra íratta be csemetéjét:
Az évharmadonként 60 lejbe kerülő, heti másfél órás alkalmakat többnyire román gyerekek látogatják, köztük olyanok, akik külföldön születtek, nevelkedtek, így alig vagy rosszul beszélik anyanyelvüket. „Egyáltalán nem éreztetik a fiammal, hogy ő magyar” – mesélte a légkörről az édesanya, aki szerint ennek köszönhetően Tamás is bátrabb, rá mer kérdezni, ha valamit nem ért. Az interaktív foglalkozásokon a román gyerekek szívesen segítenek. „Arra is volt példa, hogy összedugták a fejüket, és segítettek megoldani a házi feladatát, amit nem értett – illusztrálta a klubban uralkodó bajtársiasságot az édesanya. – Nagyon jó eredményeket ért el. Nagyon jól olvas, önszántából lapoz román könyveket, már nem morcos, ha elő kell venni a román házi olvasmányt.”
A délutáni románozás ennél is nagyobb hozadéka, hogy fia feltalálja magát román környezetben, képes segítséget kérni, magabiztosan vásárol.
– vonta le a következtetést az anyuka, aki a sikerélmény hatására tovább járatná gyerekét a foglalkozásokra. „Anyagilag nem érzem tehernek, amit a gyerekemért teszek, csak azt sajnálom, hogy szinte két teljes délutánt elvesz a szabadidejéből” – mondta, amikor a programok anyagi vetületéről kérdeztük.
„A legtöbb magyar szülőhöz hasonlóan mi is azzal szembesültünk, hogy a gyerek nem tud románul. Ma már nem mennek le a tömbház elé, ahol mi csak úgy »magunkba szívtuk« a román nyelvet. Kötöttebb a programjuk, jobban vigyáznak a mai gyerekekre, kevésbé köttetnek román–magyar barátságok” – vázolta a probléma fő gyökerét egy másik kolozsvári anyuka. Mint mesélte,
„Lenne magyar is, de tudatosan döntenek a román mellett, és meg is van az eredménye. Ismerek gyerekeket, akik így tanultak meg románul” – mesélte. Két lányának – 9 és 11 évesek – más megoldást választott: a nagyobbat az egyik kolozsvári nyelviskola románnyelv-tanfolyamára íratta be, de Sepsiszentgyörgyön is járatta vakációs nyelvtáborba csemetéit. „Ragadtak rájuk új szavak, szókincsben gazdagodtak itt is” – mondta.
A nyelviskolák tanfolyamainak legfőbb előnye, hogy az iskolában alkalmazott didaktikus megközelítés helyett a gyerekek játszva ismerkedhetnek a román nyelvvel, ami érdekesebbé teszi számukra. „Azáltal, hogy játékos volt a foglalkozás, a kislányomnak oldódtak a gátlásai, utána az üzletben is meg mert szólalni románul – összegezte a kolozsvári foglalkozás hozadékát az anyuka. – Ez az áttörés megérte, jó lett volna folytatni, de anyagilag nem tudtuk megengedni maguknak.”
Román nyelvű sportfoglalkozásokon, például úszótanfolyamon is gyakorolni lehet az állam nyelvét (képünk illusztráció)
Fotó: Kristó Róbert
Bár a díjszabásaik szinte vetekszenek a magánórákéval, a nyelviskolák romántanfolyamai iránti igényt mi sem bizonyítja jobban, mint az egyre több jelentkező. „Kolozsváron nagyon nagy az érdeklődés ez iránt” – erősítette meg a Krónikának Gyöngyösi Csilla, a Musafir nyelviskola és kulturális központ vezetője. Tudomása szerint 2016-ban elsőként ők kezdtek románnyelv-tanfolyamokat tartani magyar ajkú gyerekeknek a kincses városban. Jelenleg óvodás-, iskolás-, illetve felnőttcsoportjaik vannak, legtöbb tízfősek, és rendszerint megtelnek.
„Az a cél, hogy megértsék a sajátos román hangsúlyt, egy anyanyelvi beszélővel beszéljenek, tőle hallják, hogyan formálja a szavakat. Illetve, hogy egyáltalán meg merjenek szólalni románul – magyarázta a Musafir vezetője. – Valós kommunikációs helyzetekre próbáljuk a gyerekeket felkészíteni. Nagyon sok magyar gyerekben megvan a gátlás, nem akar megszólalni románul, mert történt valami, rossz élmény érte a román nyelvvel kapcsolatban. Ilyenkor azon dolgozunk, hogy ez megszűnjön. Ez hosszadalmas folyamat, igyekszünk annyira bevonni a tevékenységbe, hogy átszakadjon a gát, és megszólaljon románul.”
Gyöngyösi Csilla szerint a magyar gyerekek román nyelvvel kapcsolatos gátlásaiért sokszor maga a tanintézet okolható. „Az iskola nem jutalmazza, ha valaki 70-80 százalékban tud egy nyelvet – ami már jó szint –, hanem bünteti, ha hibázik. Nem a valós tudást jutalmazzák, hanem a nem tudást büntetik. Sok gyereknek van olyan élménye, hogy elkövet egy kis nyelvtani hibát, és kinevetik – mutatott rá a Musafir vezetője. – Olyan gyerek is kerül hozzánk, aki nem tud lemenni a boltba kenyeret vásárolni, mert nem tud megszólalni románul. Innen kell kezdeni. Hiába olvasnak hosszú szövegeket, amit vagy értenek, vagy nem, ha kommunikálni nem tudnak. Egy 25-30 fős osztályban nincs is rá lehetőség, hogy minden gyerek megszólaljon.”
Éppen ezért a foglalkozásaik lényege, hogy segítsék a gyerekek román nyelvvel való valós találkozását. Hogy amikor éles helyzetben van – például eltöri a lábát, és bekerül a kórházba –, tudja elmondani, hol fáj, mi történt vele. Vagy ha megkérdezi a rendőr az utcán: hogy hívják, és hova megy, ne essen pánikba, hanem tudjon válaszolni. „Akik hozzánk jönnek, többnyire a belvárosi magyar iskolákban tanulnak. Ez a magyar közeg egyik sajátos problémája” – fogalmazott Gyöngyösi Csilla, amikor a jelentkezők felől kérdeztük. Elmondta, ezek többnyire a „suttogó propaganda” hatására jelentkeznek.
– mesélte.
A nyelviskola honlapján feltüntetett árak szerint a nagyobb gyerekeknek szóló féléves nyelvklub látogatása 900 lejbe kerül, ezért 15 héten keresztül heti egy alkalommal másfél órát foglalkoznak a gyerekekkel. A kisebbekkel heti három órában foglalkoznak, a szintén féléves programért 1200 lejt kell fizetni.
Emellett nyári táboraikban is lehet gyakorolni a román nyelvet, ráadásul ezek vegyes nemzetiségű rendezvények, román gyerekek is részt vesznek rajtuk – ők angolul vagy más nyelven tanulnak. Gyöngyösi Csilla szerint itt kifejezetten arra szocializálják a gyerekeket, hogy találkozzanak, és rájöjjenek, hogy a másik „nem eszi meg”.
Két éve ajánl románnyelv-fejlesztő tanfolyamokat magyar ajkú gyerekeknek az egyik legnagyobb kolozsvári nyelviskola, a Bridge Language Study House is. Pillich-Wright Gyöngyvér tanulmányi igazgató a Krónikának elmondta, kezdetben a bukaresti Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) támogatásával falusi gyerekeknek oktattak román nyelvet. „Kolozsvári anyukákkal egyeztetve rájöttünk: nagy szükség van arra, hogy megtanítsuk, gyakoroljuk a gyerekekkel a mindennapi, beszélt román nyelvet, fejlesszük a szókincsüket, beszédkészségüket” – vázolta a folytatást.
„Egyre nagyobb az érdeklődés. Több olyan kérésünk is van, hogy egyes osztályokból a románból gyengébb gyerekek közösen jöjjenek hozzánk tanulni. Van báthorys osztályunk, a Református Kollégiumból is érdeklődtek – mesélte a nyelviskola vezetője. – A létszám egyre növekszik, februártól négy párhuzamos csoportra van ígéretünk.” Ősszel két, tavaly három csoport működött, és nyáron is több ízben hirdettek románnyelv-tábort. A februárban ismét induló románnyelv-fejlesztő klubba való felvételért 30 lejt kell fizetni óránként, a 15 hetes, féléves modul teljes ára 900 lej.
Sok magyar gyereknek rossz élményei vannak a román nyelvvel, ezért meg sem mer szólalni románul (képünk illusztráció)
Fotó: Biró István
Főleg az 5. osztályos gyerekeknek van szükségük segítségre, sokaknál az elemi után jön ugyanis a felismerés, hogy a gyerek nem beszéli a román nyelvet, rossz jegyei vannak. Ezért elsősorban abban próbálnak segíteni a diákoknak, hogy jobban boldoguljanak az iskolában. „Nem tudnak beszélni románul, nincs aktív szókincsük, hiába kiterjedt a passzív. Nem tudják kiejteni a román szavakat, és a mondatba fűzés is probléma. Ebben próbálunk segíteni, szókincset gyarapítunk, beszédhelyzeteket teremtünk az órákon. A nyelvtant is gyakoroljuk, de a fő cél a szókincs aktiválása, a beszédkészség fejlesztése” – magyarázta Pillich-Wright Gyöngyvér.
Minden csoportban akad olyan gyerek, akiben akkora a gátlás, hogy meg sem mer szólalni románul. Ilyenkor elsőként meggyőzik arról, hogy nem gond, ha hibázik.
– mutatott rá a hozzáállásbeli különbségre a nyelviskola vezetője. Ez nagy segítség a haladásban, akárcsak a visszacsatolás, a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás is.
„Az iskolai oktatás nagyon elméleti, nincs idő gyakorlatba ültetni a tanultakat. Mindent hall, és mindent leír a gyermek – ez a passzív románnyelv-tanulás, amit az iskolai rendszer alkalmaz, nálunk viszont nem ez a cél” – vont párhuzamot Pillich-Wright Gyöngyvér. Hangsúlyozta, nem a nyelvtanon van a hangsúly, hanem az iskolában megtanult nyelvtani szabályok alkalmazásán. Mivel erre nem létezik tankönyv, a pedagógusok találják ki a tananyagot, így teljesen személyre szabottak az órák.
A Bridge nyelviskola tanfolyamainak különlegessége, hogy a románt második nyelvként tanítják, ami különbözik a románt idegen nyelvként oktató programoktól. „A román nem anyanyelvünk, de mivel román nyelvközegben élünk, nagyon sok passzív ismerettel rendelkezünk. Nem nulláról kell megtanuljuk a nyelvet, hanem a nyelvi készségek aktiválására, önbizalomnövelésre tevődik a hangsúly. Arra, hogy legyen mersze a gyermeknek elmenni az üzletbe, és kérni egy kenyeret, vagy az úszótanfolyamon beszédbe elegyedni egy román gyerekkel” – összegzett lapunknak az oktató.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás