Hírzárlat a Teleki Tékánál

Hiába kopognak Erdély egyik leghíresebb közkönyvtára, a marosvásárhelyi Teleki Téka kapuján a turistacsoportok, a nemrég restaurált boltíves kapu nem nyílik meg. Pontosabban egy őr jelenik meg, aki nyomban közli az érdeklődőkkel, hogy az intézmény tatarozás és leltározás miatt zárva van. Már fél esztendő eltelt, amióta a gróf Teleki Sámuel által alapított közkönyvtár nem fogadja vendégeit. „Én csak annyit tudok, hogy a belső munkálatok miatt a volt munkatársaim a hatalmas könyvállományt egyik teremből a másikba költöztetik, és közben  leltároznak” – mondta el lapunknak Spielmann Mihály, az intézmény augusztus elsején nyugdíjba vonult részlegvezetője.

Az áldatlan állapot nagyjából a tavaly november végén kirobbant könyvlopási botrány óta tart. Mint arról lapunkban akkor beszámoltunk, több száz kiadvány, többek között a 16. században kiadott könyvritkaság tűnt el az intézmény polcairól.

A rendőrség akkor indított eljárást, amikor az egyik helyi román nyelvű napilapban bizonyos Dan Apostol olvasói levélben hívta fel a figyelmet a jelentős hiányra. A városban már legalább egy évtizede szóbeszéd tárgyát képezi a szervezett könyvlopás, amely egyes források szerint még a ’89-es rendszerváltás előtt elkezdődött. Időközben kiderült, hogy a könyvtár vezetősége már 2007 óta tud a hiányról, amely a 17. századi könyvek katalógusának összeállításakor vált nyilvánvalóvá. Az eltűnt kötetek értékét nem ismerik, hiszen jelen pillanatban szakemberek híján egyetlen romániai könyvtárban sem történt értékbecslés. Spielmann Mihály szerint a hiányzó könyvek egy része igencsak értékes, 17–18. századi, köztük Magyarország történelmével, általános történelemmel foglalkozó kötetek, albumok, különlegességek.
A tolvaj vagy tolvajok dolgát az is megkönnyítette, hogy 1990 óta minden egyes kiadványhoz hozzá lehet férni, nincs zárolt állomány.

Ugyanígy 2007-ig pénzhiány miatt a megyei önkormányzat szinte semmiféle biztonsági intézkedést nem hozott. Azóta minden terembe kamerákat szereltek és őröket alkalmaztak. Segélyhívásra azonban hónapok óta nincs lehetőség: a több mint kétszáz évvel ezelőtt épült ingatlan egyetlen vezetékes telefonvonala meghibásodott, és a számos beadvány ellenére a Romtelecom munkatársai a mai napig sem orvosolták a hibát. „Ilyen szempontból még mindig ott tartunk, mint a szocializmus idejében. Még szerencse, hogy a munkatársak többsége rendelkezik maroktelefonnal, amelynek számlájába a megyei könyvtár azonban egyetlen fillért sem pótol” – kifogásolta a helyzetet a leköszönt részlegvezető.

A nyomozási folyamat zökkenőmentesítése érdekében a rendőrség elzárkózott a fejlemények ismertetésétől, a nyomozás eddigi eredményeiről még a könyvtár vezetőségét sem tájékoztatják. A hatóság februárban a magyar rendőrség segítségét kérte az ügyben, melyről annyit tudni, hogy a főgyanúsított Dobos Ferenc János magyarországi állampolgár, akit korábban Segesváron tetten értek, amint az ottani könyvtárból akart köteteket lopni. Az illetőt a Teleki Téka rendszeres látogatójaként ismerik, azonban semmiféle bizonyítékuk nincs arra, hogy esetleg az illető személy követte volna el a lopásokat. Monica Avram, a megyei könyvtár igazgatója azt mondja, hogy a nyilvántartások szerint a hiányzó könyvek közül mindössze egyetlen kötet járt korábban az olvasóterembe beülő Dobos kezében.

Deé Nagy Anikó, a Teleki Téka anyagi és szellemi támogatására létrejött Teleki Alapítvány tiszteletbeli elnöke korábban a Krónikának úgy nyilatkozott, javasolni fogja az alapítványnak, hogy a világhálón tegyék közzé a hiánylistát, hisz szerinte van remény arra, hogy antikváriumokból, gyűjtőktől előkerüljenek a felmérhetetlen szellemi és anyagi értékkel bíró kiadványok. Hangsúlyozta, olyan könyvritkaságokról van szó, melyek „nem tűnnek el csak úgy”. Példaként említette az egyik, a Bolyaiak magángyűjteményéből eltűnt könyvet, Carl Friedrich Gauss 1801-ben megjelent Disquisitiones Arithmeticae című művét, amelyet a neves fizikus tiszteletpéldányként adott barátjának, Bolyai Farkasnak, s amelyben az erdélyi magyar tudós két bejegyzése is szerepel. Ez a Bolyaiak magántékájának legértékesebb darabja, amelynek másik öt, szintén nagy értékű művel együtt nyoma veszett, mondta a szakember, aki szerint nem az a legfontosabb, hogy ki a vétkes, hanem a könyvek, illetve hogy egyáltalán visszakerülnek-e valaha.

A marosvásárhelyi Teleki Tékát 1802-ben alapította gróf Teleki Sámuel, a könyvgyűjtemény mintegy 40 ezer kötetet tartalmaz, közöttük olyan könyvritkaságokat, amelyek a bibliofil főnemes saját gyűjteményéből származnak. Teleki állandó kapcsolatot tartott a nagy európai nyomdákkal, könyvkiadókkal, így sikerült megvásárolnia a könyvnyomtatás kezdeteitől a 19. század elejéig kiadott legjelentősebb munkák nagy részét.