Higgadtan, bátran a járvány frontvonalában – Nagy Réka infektológus a fertőzöttek kezelésében szerzett tapasztalatairól

Ami eltér, és továbbra is fenn kell tartani, az a fokozott óvintézkedések betartása, beleértve azt is, hogy az egészségügyi személyzet védőfelszerelésbe burkolózik. „Tetőtől talpig beöltözünk, ilyen körülmények között nehéz kialakítani és fenntartani a korábban megszokott orvos-beteg bizalmi kapcsolatot, hiszen csak szóval, a tekintetünkkel tudunk kommunikálni” – mutatott rá a lényeges különbségre az orvosnő. Ebben is sokat segít a rutin, ma már tíz perc alatt felveszik a szájmaszkból, műanyag védőmaszkból, szemüvegből, kapucnis öltözékből,  védőkesztyűből álló védőruhát, mely nagyon meleg, és a hangokat is tompítja.

„Ez az elején nehézséget okozott, ám ezen túljutottunk. Megszoktuk, hogy ily módon is kialakítsuk a kapcsolatot a betegekkel, biztassuk őket” – részletezte Nagy Réka. Elmondta, a betegek számától és az esetek súlyosságától függően

A sepsiszentgyörgyi koronavírus-fertőzéseket kezelő osztály személyzetét már két alkalommal is tesztelték, mindenkinek negatív volt az eredménye. „Ha megfelelően beöltözünk, viselkedünk, minimális a megfertőződés veszélye. Nem teljesen kizárt, de bízunk benne, hogy az óvintézkedéseket betartva, nem lesz gond” – összegzett a szakorvos. Hozzátette, az ebben szerzett tapasztalat sokat segített, hogy most már higgadtan, bátran kezelik a helyzetet. A fertőző betegségek osztályán ugyanis már az elmúlt években is minden alkalommal használtak legalább sebészeti maszkot, ha légzési panaszokkal érkező beteget vizsgáltak. „Tudtuk, hogy mit jelent a fertőzés, mire kell figyelni, sokkal elővigyázatosabbak voltunk” – idézte fel Nagy Réka.

„Ha biztatjuk őket, jobban viselik”

Az eddigi tapasztalatok alapján Nagy Réka elmondta: a koronavírus-fertőzés gyakran tünetmentes, ha jelentkeznek tünetek, az legtöbbször láz, száraz köhögés. Jellemző még az általános gyengeség, étvágytalanság, ám ezek minden vírusos vagy bakteriális fertőzés esetében általánosak.

A koronavírus-fertőzésnél szövődményként tüdőgyulladás jelentkezhet kisebb-nagyobb légszomjjal, oxigénhiányos állapottal. Bár sok beszámolóban elhangzott, a sepsiszentgyörgyi kórházban kezelt betegek közül senki nem panaszkodott arra, hogy elveszítette volna a szaglás- vagy ízérzékelését, és légszomj is csak azoknál alakult ki, akiknél szövődményként fellépett a kétoldali „csúnya” tüdőgyulladás.

Az infektológus szakorvos szerint a kezelés során hasonlóképpen járnak el, mint minden vírusos vagy bakteriális tüdőgyulladás esetén, ha társult betegségek vannak – szívbetegség, cukorbaj, túlsúly –, ezek is súlyosbodnak, és a vírus tüdőben kifejtett káros hatása mellett ezeket is kezelni kell.

Az orvosnő szerint a betegek többsége rábízza magát a kórházi személyzetre. „A járvány elején még előfordult, hogy elbizonytalanodtak, pánikoltak, ezt már egyre ritkábban tapasztaljuk. Megértik, hogy kezelésre szorulnak, ám a betegségből van kiút” – részletezte Nagy Réka.

Azt azonban sokan már nehezebben viselik, hogy akkor is benn kell maradniuk a kórházban, amikor már tünetmentessé váltak. Addig nem hagyhatják el ugyanis a kórházat, amíg nem lesz negatív a teszteredmény, és előfordul, hogy erre egy hetet is várni kell, miután elmúltak a tünetek. Így továbbra is be vannak zárva a kórterembe, ami sokakat megvisel.

– jelentette ki az orvosnő.

„Nem feltétlenül ezen a vonalon kellett volna elindulni” – állapította meg.

Az első időszakban inkább fiatalabb betegek érkeztek a kórházba, a külföldről hazatért vendégmunkások, turisták, ám utána megjelent a közösségi fertőzés, ami most érte el a krónikus betegeket, időseket. „A járvány még nem csengett le, a kockázati csoportba tartozó krónikus betegek, idősek még ezután fertőződhetnek meg. Nem arra számítunk, hogy százával érkeznek, de ők nehezebben küzdenek meg a vírussal az alapbetegségeik miatt” – hívta fel a figyelmet.

„Benne van a pakliban”

A szakember rámutatott, egy járvány nem ér véget meghatározott időpontban, nem mondhatjuk azt, hogy mostantól többé nem találkozunk ezzel a fertőzéssel. Elszórt esetek az ősz folyamán, jövőre is lehetnek, nem látható előre, hogy a fertőzés mennyire lesz tömeges, fellángol-e újra a járvány, szögezte le. Arra sincs még tapasztalat, hogy mit jelent, ha kialakult az immunitás, mennyi ideig nyújt védettséget, magyarázta a szakorvos. Kérdésünkre kifejtette, infektológusként nem lepte meg a világjárvány kitörése.

„Benne volt a pakliban, hogy bármikor kitörhet egy járvány, hiszen csak a koronavírus-csoportnak legalább 90 ismert válfaja van, eddig négy-ötről tudtuk, hogy veszélyt jelenthet az emberre. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még az volt az általános vélekedés, hogy a fertőző betegségeket legyőztük, azóta beigazolódott, hogy mégis felbukkannak. Vírusok, baktériumok, paraziták vannak körülöttünk, bármikor előfordulhatnak járványos megbetegedések” – szögezte le Nagy Réka.