A Z és alfa generáció tagjai már „digitális bennszülötteknek” számítanak
Fotó: Veres Nándor
Nemcsak a fiatalabb nemzedékek tagjai, de a nagyszülők korosztálya is rendszeresen használja az internetet, közösségi oldalakat, mondhatni mindenki „felköltözött” a világhálóra, azonban az egyes generációk internethasználati szokásai eltérőek. A különböző nemzedékek közti „hídépítés” fontosságáról Gergely Orsolya szociológust, a Sapientia EMTE csíkszeredai kara Társadalomtudományi Tanszékének adjunktusát kérdeztük.
2023. december 02., 19:072023. december 02., 19:07
Mindenik korosztály életében határozottan érezhetően érvényesül a digitális világ egyre erősödő dominanciája. Már a nagymamák nemzedéke is jó ideje „felköltözött” a Facebookra, a fiatalok, iskoláskorúak pedig az Instagramot, TikTokot, Snapchatet használják percről percre, kommunikációra, szórakozásra, stb.
Így az idősek, fiatalok „közös keresztmetszete”, interakciós felülete talán keskeny mezsgye, külön utakon haladnak. Gergely Orsolya szociológust, a Sapientia EMTE csíkszeredai kara Társadalomtudományi Tanszékének adjunktusát arról kérdeztük, mik a legfontosabb viselkedésbeli különbségek az egyes generációk közt (baby bommerek, X, Y, Z, Alfa) a virtuális világhoz való viszonyulás tekintetében.
Különbözik az egyes nemzedékek esetében az eszközhasználat és munkához való viszony is
A gazdaságilag aktív, vagyis jelenleg 15–65 év közötti generációk közé tartoznak a nyugdíjba készülő baby boomere, valamint az X, Y és Z generáció tagjai. Az egyes generációkat határoló születési időszakok eltérőek lehetnek egy-egy évvel a különböző módszertanok szerint.
A két legfiatalabb generáció közül a Z-nek nevezett nemzedék tagjai 1995 és 2009 között látták meg a napvilágot, az alfa generáció tagjai pedig 13 évesek vagy annál fiatalabbak: 2010-ben vagy utána születtek.
Fotó: Haáz Vince
„Az eszközhasználat tekintetében alapvetően jelentős a különbség a különböző nemzedékek közt. Rengeteg példát lehetne sorolni, csak egyet teszek: a tévénézési szokások. Nemzetközi és országos adatok alapján is látjuk, hogy a klasszikus tévézés egyre inkább a baby boomer és X generáció médiafogyasztási gyakorlatát uralja, a fiatalabbak körében egyre ritkább” – fejtette ki a szociológus. Hozzátette, az Y, de főleg a Z generáció már sokkal szabadabban szeretne tartalmakat nézni, hallgatni, olvasni – vagyis amikor ideje van, és nem akkor, amikor épp egy adott műsor fut a tévében. „Azt látjuk, hogy a streaming szolgáltatók gombamód szaporodnak, ugyanígy a podcast csatornák.
Hozzátette, ha az eszközhasználatról kicsit más vizekre evezünk, mint mondjuk a munkához való viszony, ott is azt tapasztaljuk, hogy másképp viszonyulnak a fiatalabbak a munkához.
A nagymamák korosztálya is „felköltözött” jó ideje a világhálóra, sokan közülük rendszeresen használják a közösségi oldalt. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
„Nem azért, mert büdös nekik a munka, vagy ne szeretnének dolgozni. Hanem főleg azért, mert az ő értékvilágukban a szabadidőtöltés, a pihenés kultúrája másképp jelentkezik, más tartalmat kap, mint a baby boomer vagy az X generáció esetében. És ezen nem szabad sem meglepődni, végképp nem elítélni” – hívta fel a figyelmet Gergely Orsolya. Mint fogalmazott, gondoljuk el, hogy az adott generációk mennyire más társadalmi-gazdasági-politikai környezetben szocializálódtak, mennyire más-más üzeneteket kaptak gyermekkorukban a világról, az életről. „Fontos tudatosítani, mennyire más lehetőségekkel rendelkezett az 1950-es években felnövő baby boomer, mint mondjuk a 2000-es években felnövő Z generációs. És mennyit változott azóta a munkaerőpiac, a munkaerőpiaci elvárás-rendszer. Ma már nincsenek nyugdíjas állások, vagy ha igen, nagyon kevés.
A fiatal és idősebb felnőttek nemzedékeinek mindennapjaiban dominál az internet használata
Fotó: Pixabay.com
például az idősebb generációkhoz tartozók azt, hogy a munka-magánélet egyensúlyra nagyobb hangsúlyt kell fektetni” – fejtette ki a szociológus.
Nem szabadna lekezelően beszélni egymás szokásairól
A különböző generációk egymáshoz való viszonyának változásaira is kitértünk beszélgetésünk során. Felvetettük, hogy a régebbi társadalmakban – akár nagyanyáink, dédnagyapáink korában is – egyazon légtérben, háztartásban éltek a különböző korosztályokhoz tartozó családtagok, így részt vettek egymás mindennapjaiban, örömeiben, gondjaiban, munkájában. Ez manapság nem így történik, hiszen az egyes generációk mintha el lennének szigetelve egymástól: más helyen élnek, másak a gondjaik, stb.
Egyre fiatalabb korban válnak internetfelhasználóvá a gyerekek
Fotó: 123RF
Gergely Orsolyától azt kérdeztük, milyen fajta hidakat lehet építeni egymás felé az online tér által uralt világban, és mik a legfőbb akadályai az effajta „hídépítésnek”. „Az egymástól való elszigetelődés nem fizikai, vagy nem mindig fizikai. Nagyon más-más online terekben élnek a generációk, vagy a másfajta társadalmi közegekben mozgók. Viszont nem lehetetlen, hogy hidak épüljenek és ez a hídépítés az én meglátásom szerint abban gyökerezik, ha megértjük a többi generáció sajátosságait, és megértetjük a saját generációnk jellemzőit, döntéseinek motivációit, az eltérő értékvilágok eredőit” – fejtette ki a szociológus.
„Közeledés, ha mindannyian látjuk és elfogadjuk, hogy ez a digitális világ már olyan, mint az elektromos áram, vagyis nem tűnik el. Kivonulhatunk belőle, de akkor nagyon szűk csoport leszünk, a többség nem kapcsolja ki az „áramot”. És ha már van és marad ez a világ, jó lenne szembenézni, hogyan tudnánk úgy élni, hogy a lehetőségeit használjuk. A villanyáramból sem kizárólag rövidzárlat-okozta tűzvész tud lenni vagy áramütés. Ennek is vannak veszélyei, de megtanulhatjuk ezeket kivédeni” – mutatott rá a szociológus. Mint fogalmazott,
„Innovatív módon, úgy kellene használni ezeket a felületeket, hogy az életünk jobb, kényelmesebb és kellemesebb legyen. De ezt nem érjük el olyan mondatokkal, hogy „ezek a Z-seket vagy Alfákat nem érdekli más csak a telefon”. Ehelyett sokkal közelebb visz egymáshoz, ha kérdéseket teszünk fel: miért érdekli jobban a másik generációhoz tartozót az adott téma? Mit tud, amit mi nem? Hogyan lehet megtanítani az egyensúlyt? Hogyan lehet megtanulni? Hogyan lehet ezzel egészségesebben együtt élni” – fejtette ki Gergely Orsolya.
Rugalmasság, egymás megértése szükséges
A szociológus november eleji, csíkszeredai, Generációk a görgetés évszázadában című előadásában többek közt a generációs elmélet fontosságáról beszélt. Arra kértük, foglalja össze ennek az elméletnek a lényegét, valamint azt, hogy miként lenne hasznosítható az emberek társas életére nézve, a különböző nemzedékek egymáshoz közelítése szempontjából.
Gergely Orsolya szociológus, a Sapientia EMTE csíkszeredai kara Társadalomtudományi Tanszékének adjunktusa
Fotó: Beliczay László
A generációs elméletnek talán az a lényege, hogy kiemeli, aláhúzza, magyarázatokat és indokokat próbál mutatni arra, miért alakult másképp egyes generációk habitusa, értékvilága, fogyasztói magatartása, munkához való viszonya, digitális jelenléte stb.” – fejtette ki a szociológus. Mint magyarázta, ha ezeket a különbségeket ismerjük, értjük, elfogadóbbak lehetünk – magunkkal szemben is. „Ha görcsösek vagyunk, nem tudunk változni. Persze nagyon más dolgok határozták meg az életünk alakulását, de az egyes nemzedékek tagjai nyitottak, befogadóak lehetnek egymással szemben, vitapartnerekké válhatnak. Láthatjuk, hogy adott generációknak melyek az erősségeik.
Romániában is egyre fiatalabbak az internetes zaklatások áldozatai
A szociológust arról is kérdeztük, hogy készültek-e felmérések Romániában az utóbbi időben az internethasználati szokásokra vonatkozóan, és ha igen, milyen következtetések születtek. „Romániában is zajlanak például az EU Kids (statisztikai felméréseket végző cég) online adatfelvételei. 2020-ban végeztek egy nagy kutatást legutóbb, 19 európai országban. Romániára vonatkozva azt lehet olvasni a kutatási jelentésből, hogy a gyermekek negatív online tapasztalatai egyre gyakoribbakká válnak, és egyre korábbi életkorra tevődnek át. A legnagyobb növekedés a 9-10 évesek körében tapasztalható, ami egyre korábbi online kitettséget jelent ezzel együtt kockázatokat” – mutatott rá a szociológus.
„Ezekből az eredményekből az látszik, hogy egyre fiatalabb életkorban egyre több a kitettség, így nem lehet ezzel a kérdéssel nem foglalkozni. Szülőknek, nagyszülőknek, pedagógusoknak, de a teljes társadalomnak is feladata odafigyelni a kiskorúak internetezésére” – hívta fel a figyelmet Gergely Orsolya.
A médiatudatosság kihívásait, a mesterséges intelligencia fejlődésével megjelenő lehetőségeket, veszélyeket, illetve a gyermekvédelem és a médiaszabályozás összetett kapcsolatát tárgyaló konferencia zajlott a Filmtettfeszt keretében Kolozsvárt.
Egyedülálló és hiánypótló felmérést végzett a Bálványos Intézet az erdélyi magyarság körében. Mint az internethasználati szokásokat vizsgáló kutatás első eredményeiből kiderül, csupán a megkérdezettek 16 százaléka nem internetezett még soha.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!