
Fotó: A szerző felvétele
– Hogyan kezdõdött el a történet?
– A PER kezdeményezte a tankönyv elõkészítését. 1998–2000 között még azon dolgoztunk, hogy a már meglevõ, hazai tankönyvekben említés történjen arról, hogy itt kisebbségek is élnek. Ez meg is történt. Annak idején azt is felmértük, hogy a román ajkú történelemtanárok mit tudnak a hazai kisebbségekrõl. Az volt a válasz: semmit nem tudnak, mert ilyesmit nekik nem tanítnak az egyetemen. Elhatároztuk, hogy tenni kell valamit. Közben azért is lobbiztunk, hogy a különbözõség, másság mint fogalom kerüljön be a tantervekbe. Tavaly született meg az ezzel kapcsolatos minisztériumi határozat, amely azt is elõírja, hogy szükség van az opcionálisan választható interkulturális és kisebbségtörténelmi tantárgyra. Ezeknek a tantervét is kidolgozzuk. Ennek érdekében minden hazai kisebbséget, ezek szervezeteit felkértük, hogy küldjenek hozzánk történelemtanárokat.
– Ki foglalkozik a tankönyveknek a kidolgozásával?
– Természetesen a PER csak a keretet adja, de létezik egy szakértõi csoport, amely egyetemi tanárokból, a minisztérium történelem szakos felügyelõjébõl, valamint a hazai történelemtanárok egyesületének a vezetõjébõl, illetve kisebbségi történelemtanárokból áll. Az õ feladatuk elsõsorban az, hogy a kisebbségiek képviselõitõl érkezõ részeket egységes formába öntsék. Az anyag elsõsorban tehát a román történelemtanároknak készül, de a kisebbségieknek is, hiszen egymásról se tudunk túl sokat.
– Körülbelül milyen terjedelmû lesz a tankönyv?
– 150–160 oldalasra tervezzük, és a könyvet kiegészíti egy DVD is, amely a szemléltetõanyagokat tartalmaz majd.
– Ki fogja finanszírozni a kiadását, és hány példányban fog megjelenni?
– Az oktatási minisztérium nem fedezi a kiadvány költségeit, csupán arra volt hajlandó, hogy részt vegyen annak elõkészítésében.
– A tankönyvkiadónak Dáné Károly személyében magyar igazgatója van. Nem lehetett elérni, hogy felvállalja a tankönyv megjelentetését?
– Ez nem így mûködik, hogy mi felkérjük a kiadót... De valószínûleg a kormány keretében mûködõ kisebbségügyi hivatal fedezi majd a költségek nagy részét, a PER pedig biztosítja a hiányzó részt. Azt szeretnénk, hogy a Romániában dolgozó 10 ezer román történelemtanár mindegyike megkapja a kiadványt. De nem biztos, hogy ez már az elsõ fázisban sikerülni fog.
– Mi történt Dánoson, az utolsó elõkészítõ konferencián?
– Nagyon nehézkesen haladt az elõkészítõ munka. Minden kisebbség csak magával törõdik, azzal már nem, hogy megmutassa magát a többi, Romániában élõ népcsoportnak. A 19 nemzetiségbõl csak öt küldte el az anyagot a megadott határidõre, de most már nagyjából összeállt. Nagyon nehezen fogadták el azt, hogy a saját történelmüket egy ország egészének a történelmébe ágyazva kell ismertetni. Dánoson 11 kisebbség képviselõje volt jelen, és megnéztük, mit kellene még változtatni az egyes fejezeteken ahhoz, hogy összecsiszolhatóak legyenek. Magyar részrõl Wolf Rudolf kolozsvári történelemtanár vett részt a tanácskozáson. Meg kell érteniük a népcsoportok képviselõinek, hogy itt elsõsorban nem az eredetükrõl, a régmúltról, hanem a 18–20. század történelmérõl van szó, fõleg azt kell megtanítani a román ajkú gyerekeknek, hogy mi történt ezekkel a kisebbségekkel a mai Románia területén. Persze, ahol az eredettörténet az identitástudat megõrzésének az elengedhetetlen feltétele, ott arról is szólni kell. Sokat vitatkoztunk azon, hogy mi is kerüljön be azokba a rövid szövegekbe, amelyekbõl összeáll a tankönyv, és a DVD anyagának az összeállítása is vitát szült. A továbbiakban e-mailen tartjuk a kapcsolatot. Azt reméljük, hogy 2008-ban, az európai interkulturális párbeszéd évében a román gyerekek a minisztérium által akkreditált tankönyvbõl fogják tanulni a hazai kisebbségek történetét.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.