
Csökkentik? Az USR lefaragná a parlament létszámát, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek azonban ellenzik
Fotó: Miklós Zoltán/Facebook
A költségvetési hiány lefaragását célzó kiadáscsökkentő intézkedések mellett újabb konfliktus feszíti a bukaresti kormánykoalíciót: a parlament létszámának 300 főre csökkentése, amely miatt egyes értesülések szerint az RMDSZ a kormányból való kilépéssel fenyeget – legalábbis ezt állítja a Digi 24 hírcsatorna saját értesülésre hivatkozva. Csoma Botond képviselő, az RMDSZ szóvivője a Krónikának nyilatkozva árnyalta a képet.
2025. október 08., 16:282025. október 08., 16:28
2025. október 08., 16:372025. október 08., 16:37
A vita a csatorna szerint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által még idén májusban benyújtott törvénytervezet miatt tört ki, amely a jelenlegi 464 fős parlament helyett 200 főben maximalizálná a képviselőház létszámát, a szenátusét pedig százban.
„A képviseleti normát továbbra is az Országos Statisztikai Intézet által a választásokat megelőző év január 1-jén hivatalosan közzétett népességszám alapján határozzák meg. (...) Ugyanakkor a minimális területi képviselet elve is megmarad, garantálva legalább egy szenátort és egy képviselőt minden megyének, a diaszpóra pedig legalább két szenátori és négy képviselői helyet kap” – áll a törvényjavaslat indokolásában.
A Digi 24 hírcsatorna értesülése szerint
A találkozó során felmerült a nemzeti kisebbségek törvényhozásban való képviseletének kérdése is, és Bolojan állítólag arra kérte a párttársait, hogy a viták során vegyék figyelembe ezt a kérdést, hogy a kisebbségek ne veszítsenek sokat. „A PNL 300 képviselő mellett fog szavazni. Ez egy választási ígéret, amelyet a legutóbbi választási kampányokban tettek. (...) De a nemzeti kisebbségeknek is meg kell találniuk a helyüket, ahogyan az Romániában jó gyakorlat” – mondta a PNL szenátusi vezetője, Daniel Fenechiu a parlamentben.
A felvetés azonban koalíciós vitához vezetett. A törvényhozók számának 300 főre csökkentése kedd este a koalíciós vezetők találkozóján is szóba került, amely során a Digi 24 szerint
A Digi 24 szerint megszólaltattak egy RMDSZ-es képviselőt, aki névtelenséget kérve nyilatkozott a csatornának. „A koalícióban nem született megállapodás erről a törvényjavaslatról. Ha megállapodás nélkül kezdünk törvényjavaslatokat készíteni, akkor miért van még koalíció?” – mondta a Digi24.ro-n megjelent írás szerint. A nemzeti kisebbségek tekintetében az USR törvényjavaslata a számítási képlet megváltoztatását és a törvényhozásba való megválasztásukra vonatkozó különleges feltételek eltörlését írja elő, mivel ők mentesülnek a mandátumok megszerzéséhez szükséges 5 százalékos országos küszöb alól.
Hargita megyében a jelenlegi 5 képviselő és 2 szenátor helyett 3 képviselő és 1 szenátor maradna, Kovászna megyében pedig a képviselők száma 4-ről 2-re, a szenátoroké pedig 2-ről 1-re csökkenne. Az RMDSZ viszont határozottan ellenzi a felvetést.
„A népszavazás két elemre vonatkozott: 300 képviselőre és egykamarás parlamentre. Nem helyes azt állítani, hogy a törvényjavaslat támogatja a nép döntését. Ha 100 szenátor mellett döntünk, akkor egyes megyéknek, súlyuknak megfelelően, csak egy szenátoruk lenne, vagy egyáltalán nem lenne.
– írta a Digi 24, ugyancsak a neve elhallgatását kérő RMDSZ-es képviselőre hivatkozva.
Ugyanakkor Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerdán a Krónikának nyilatkozva azt mondta: nem tudja megerősíteni a Digi 24 értesüléseit, sőt azt a „hipotézist” vetette föl, hogy valójában nem is nyilatkozott senki a csatornának az RMDSZ részéről. „Nem hiszem, hogy valamelyik kollégám erről nyilatkozott volna. Csak olyan nyilatkozhatott, aki ott volt a koalíciós ülésen, képviselő pedig nem volt ott ezen az ülésen” – mondta.
A Krónika felvetésére, hogy az RMDSZ hogyan viszonyul az USR felvetéséhez, nem kívánt nyilatkozni. „Nem tárgyaltunk még erről. Amikor lesz egy álláspont, akkor közzétesszük” – mondta.
Az RMDSZ jelenleg 21 képviselővel és 9 szenátorral rendelkezik.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
szóljon hozzá!