Hiányos metropoliszövezet

Nem sieti el a Marosvásárhelyi Metropoliszövezet Egyesületbe való belépését Marosszentanna. A Marosvásárhellyel összenőtt nagyközség az egyetlen település a város közelében, amely nem volt hajlandó csatlakozni a tömörüléshez. Az egyesület tagjai a szentannaiak két évvel ezelőtti döntését eddig a szociáldemokrata párti volt polgármester, Viorel Bubău különcködésének tartották. Utólag kiderült, hogy a jelenlegi RMDSZ-es községvezetés sem támogatja fenntartások nélkül az elképzelést. A község távolmaradásával azonban a megyeközpont csak részlegesen gondolkodhat regionális stratégiákban.

Nem tájékoztatták őket

„Ha a csatlakozásunk csak annyit jelent, hogy hidat építsenek, és Szentannán, Udvarfalván és Várhegyen haladjon át a nehézforgalom meg a vasút, akkor köszönjünk szépen, nem kérünk a metropoliszövezetből, megvagyunk e nélkül is” – fejtette ki a Krónikának Ráduly György polgármester. A júniusban megválasztott elöljáró, aki korábban önkormányzati képviselőként tevékenykedett, nehezményezi, hogy az évek során a tanácsosokat senki nem tájékoztatta az egyesület céljairól és konkrét elképzeléseiről. „Nem is csodálom, hogy Marosszentannán az emberek nem lelkesednek Vásárhely metropolisszá válásáért, hisz jóformán mi, a községházán dolgozók sem tudjuk, mi lenne a hasznunk belőle” – mondta Ráduly. Éppen ezért a peremközség önkormányzati képviselői legutóbb arról szavaztak, hogy a fontos döntés előtt látni szeretnék az egyesület alapszabályzatát és célkitűzéseit. Amint a polgármester fogalmazott, az érdekeltek ne csak bírálják a marosszentannaiakat szkepticizmusuk miatt, hanem vegyék a fáradságot, és szálljanak ki a helyszínre tájékoztatni a testület tagjait a kezdeményezésről.

Nincs jövő a város nélkül

A Metropoliszövezet Egyesület marosvásárhelyi képviselője, Csegzi Sándor meglepettnek mutatkozott, amikor lapunktól értesült a marosszentannaiak hajthatatlanságáról. „Mindaddig, amíg a vizet Vásárhelyről kapja, a szennyvíz meg hozzánk folyik vissza, mi biztosítjuk a két település közötti közszállítást, ráadásul a vásárhelyi beruházóknak köszönhetően fejlődik a falu és nem fordítva, gondolom, egy peremközség nem képzelheti el a jövőjét a város nélkül” – fejtette ki lapunknak Marosvásárhely alpolgármestere. A szentannaiak fenntartásairól szólva Csegzi úgy vélekedett, hogy a község hozzájárulásával vagy anélkül, előbb-utóbb megépül a Maros-híd. Az elöljáró szerint ez nemcsak a várost szolgálná, hanem Szentanna, Udvarfalva és Várhegy lakóit is. Példaként a vásárhelyi terelőutat említette, amelyet ma már sokkal több városlakó használ, mint áthaladó kamionsofőr. „Ez nem azt jelenti, hogy a marosvásárhelyieknek kell eldönteniük, hol létesüljön a Maros-híd, és hol haladjon át a terelőút meg a vasút. Ezt a kérdést közvitára kell bocsátani, és bölcs, kompromisszumos, de konszenzusos döntésnek kell születnie” – vélekedett Csegzi, aki elismerte, hogy első lépésként a környező településeknek egymás fejlesztési programját kell megismerniük és összehangolniuk.

Az elkövetkező években a marosvásárhelyi egyesület és a megyeszékhely polgármesteri hivatala, mint a fejlesztési pólus központja, összesen 70 millió euróra pályázhat, az uniós pénzalapok szétosztásáért a fejlesztési minisztérium felel.