
Iskolai tanóra. A diákok többsége külső segítség nélkül is elboldogulhat
Fotó: Jakab Mónika
A közoktatásban tanuló diákok számára divattá vált a magánóra-látogatás. Miközben a szülők egyre nagyobb összegeket költenek a szolgáltatásra, hozzáértő pedagógusok szerint erre sok esetben nincs szükség. A tanulni nem akaró gyerekeken ez nem segít, és igazából csak kivételes körülmények között indokolt. Két, nagy tapasztalattal rendelkező pedagógussal jártuk körül a témát.
2024. február 20., 19:002024. február 20., 19:00
2024. február 21., 08:062024. február 21., 08:06
Az iskolákban ismét vita tárgya lett a magánóra, miután a román tanügyminisztérium arra kötelezte a közoktatásban résztvevő intézmények tanítóit és tanárait, hogy 2024. február elsejéig írásban nyilatkozzanak arról, miszerint saját diákjaiknak – akiket tanórákon oktatnak – nem tartanak magánórákat. Sok kollégium etikai kódexében ez már korábbról bevett gyakorlat volt, azonban az új tanügyi törvénnyel a rendelkezés immár országszerte kötelezővé vált a közoktatásban dolgozó pedagógusok számára.
Mindez azonban csupán részletkérdés diák és tanár számára, hiszen
A kérdés igazából úgy tevődik fel, hogy nagyon sok diák számára miért van szükség plusz magánórákra, miután naponta legalább hat-hét órát töltenek el az iskolapadokban. Mennyire hatékony a közoktatás, ha diákok tízezrei kényszerülnek arra, hogy a szülők által borsos áron megvásárolt magánórákra járjanak? Legtöbben a nyolcadik osztályt záró képességvizsgára és az érettségire szükséges tantárgyakból – román, magyar, matematika – vesznek magánórákat.
Van-e reális igény a magánórák nyújtotta többlettudásra, vagy „divathullám”, menő trend áldozataivá válnak a diákok és szülők? Erről beszélgettünk két tapasztalt pedagógussal: a 2005-től a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatói tisztségét ellátó Szőcs Ildikó kémia-fizika szakos tanárnővel, és Kulcsár Gabriella angol szakos tanárnővel, a Kolozsvári Református Kollégium pedagógusával.
,,A magánórák nem csak Romániában vannak elterjedve. És nem csak középiskolások, hanem elemisek is szép számban járnak magántanárhoz. Úgy látom, bizonyos esetekben a szülők túllőnek a célon” – vezeti fel beszélgetésünket Szőcs Ildikó, aki igyekszik felvázolni azokat az eseteket is, amikor valóban szükség lehet magánórára. Úgy véli, hogy elsősorban
A nagyenyedi pedagógus fölöslegesnek tartja az utóbbi időben belendült magánórákat a kis- és nagyérettségire készülő nyolcadikosok és az tizenkettedikesek körében, ami eleve rossz fényt vet a közoktatásra. Sok gyerek úgy érzi, ha a szülei magánórára küldik, ezzel letudja a tanulnivalót. „Azt szoktam mondani, hogy az a legrosszabb, amikor a diák a postás szerepét játssza: a házifeladatot megoldja a magántanárral, és visszahozza az iskolai tanárnak” – fogalmaz Szőcs Ildikó a Krónikának.
A bő három évtizedes pedagógusi tapasztalattal rendelkező intézményvezető arra is figyelmeztet, hogy
A tanügyi törvény az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet a differenciált oktatásra, amikor a különböző tudásszintű gyerekek felzárkóztatását tűzi ki célul. Sok esetben ezt a célt szolgálták a magánórák, amikor a szülő úgy gondolta, hogy a gyengébb iskolai teljesítményt nyújtó gyerekét ilyen módon ,,tuningolja” fel.
A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint a legtöbb esetben nincs reális igény a magánórák nyújtotta többlettudásra
Fotó: Gecse Noémi
Szőcs Ildikó szerint a mai közoktatási rendszer erre is képes, ha a tanár kellőképpen motivált, és a differenciált oktatást gyakorolja. ,,Nálunk bevett gyakorlat, hogy
A tanár ezért nem kap külön javadalmazást, de mivel heti negyven órás munkaszerződése van 18 tanóra-munkakötelezettséggel, a plusz tevékenységet a fennmaradó óraszám teszi ki. Aki tanórák utáni felkészítőt vállal, az mentesül más iskolai pluszmunka alól” – mutat rá a megoldás kulcsára az igazgató asszony. Ugyanakkor ha alkalmazzák a tanügyi törvényben szereplő előírást, miszerint a fizetésalap két százalékát az iskolák vezetőtanácsára bízzák, Szőcs Ildikó szerint ebből lehetne a felkészítőt tartó tanárokat szimbolikusan honorálni.
Kulcsár Gabriella kolozsvári pedagógus úgy látja, hogy a magánóra csak ritkán indolkolt. Olyan esetben például, ha a gyermek semmiképp nem boldogul egyedül egyik vagy másik tantárgyból, azaz képtelen megtanulni valamit úgy, hogy átmenő jegyet kapjon, vagy folyamatosan kudarc éri, esetleg szorongani kezd emiatt. Ilyenkor segíthet egy kis biztatás, más szempontból való megközelítése a témának – vagy épp ellenkezőleg, tovább ronthat a helyzeten.
Kulcsár Gabriella tévhitnek tartja azokat a véleményeket is, hogy idegen nyelvet nem lehet megtanulni magánórák nélkül.
Fotó: Rab Zoltán
,,Az idegennyelvórák ma talán a legszínesebb, legkorszerűbb, leginteraktívabb módszereket felhasználva zajlanak, dinamikus, naprakész tartalmú tankönyvekkel és segédanyagokkal, a technika minden újdonságát bevetve. Épp ezért bárki könnyedén, szinte észrevétlenül megtanulhat egy idegen nyelvet az iskolai foglalkozások alatt – ha akar. Persze a minimális személyes hozzájárulás nélkül eredmény sincs” – fogalmaz portálunknak az angol szakos tanárnő, hozzátéve, hogy általában a nemzetközileg elismert nyelvvizsgákra készülő diákok szoktak többet dolgozni magánúton.
Szőcs Ildikó szerint mielőtt a szülő magánórákról döntene, beszélje meg a gyerekkel, hogy valóban külső segítségre szorul-e. Ne a jegyek, vagy egy stresszhelyzet alapján döntsön, ne az legyen az apropó, hogy egy év múlva jön az érettségi. ,,Főleg az érettségi előtt álló diákokkal kell sokat beszélgetni. A legtöbb esetben nem a magánóra a megoldás! Találkoztam már olyan diákokkal, akik sokat és sok pénzért jártak magánórára, ami mégsem szült jó eredményt. Alaposan meg kell keresni az okát annak, hogy a szülő miért akarja magánórára küldeni a gyerekét” – vonja le a végkövetkeztetést Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója.

Az oktatási törvénybe foglalva erősítenék meg, hogy a pedagógusok ne adhassanak magánórát saját diákjaiknak. A Krónikának nyilatkozó illetékesek úgy látják, szakmailag nem helyes, és összeférhetetlenséget jelent, ha a tanár magánórán is tanítja diákjait.

Nem kevés pénzbe, időbe és energiabefektetésbe kerül az iskolán kívüli magánóra, mégis számos szülő hajlandó gyerekének magántanárt fizetni, azzal érvelve, hogy az iskolában nincs idő mindent megtanulni. Valós a szülő aggodalma, vagy csak trendet követ?
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum közös vándorkiállítása Bukarestbe érkezik.
Bíróság elé állította a kézdivásárhelyi ügyészség Maksa község volt polgármesterét, volt alpolgármesterét és egy korábbi helyi tanácsosát, mert a vád szerint ingatlanokat, ingóságokat és jelentős pénzösszegeket hallgattak el vagyonnyilatkozataikban.
Az egyházak tiltakozása ellenére megtartják a Halloween-fesztivált október 30. és november 1. között Segesváron, a Világörökség részét képező középkori várban. A rendezvény ellen közös petíciót nyújtott be hat felekezet.
Újra napirendre került egy 2024-es törvénytervezet, amelynek célja Bálványos(fürdő) nevének (vissza)románosítása Bălvănișre.
Hazaengedték hétfőn a kórházból azt a 28 éves matematikatanárnőt, akit egy 13 éves diák múlt hétfőn késsel megsebesített egy besztercei iskolában – közölte kedden a Beszterce-Naszód megyei sürgősségi kórház szóvivője.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
szóljon hozzá!