Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét arra a vezérgondolatra építette, hogy az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű.
2014. július 27., 20:182014. július 27., 20:18
A miniszterelnök a szabadegyetemen úgy foglalt állást, szakítani kell a liberális társadalomszervezési elvekkel és módszerekkel, mivel szerinte a korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, az országot az eladósodottságtól, és nem kötelezte a mindenkori kormányokat arra, hogy ismerjék el a világban élő magyarok nemzethez tartozását.
„A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell. Ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy illiberális állam” – fogalmazott Orbán Viktor. Közölte azt is, hogy ezt a fajta építkezést egy sajátos civil szféra próbálja akadályozni az anyaországban, ahol „külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk”, akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon.
A magyarországi baloldali ellenzéki pártok részéről a miniszterelnöknek a nem liberális állam kiépítéséről tett kijelentése váltotta ki a legtöbb bírálatot. Tóbiás József, az MSZP elnöke úgy értékelte, tusnádfürdői beszédével a kormányfő kilépett az európai és a magyar polgári demokráciák értékrendszeréből. Miközben a Jobbik azt kifogásolta, hogy a magyarság ügye hiányzott a beszédből, Schiffer András, az LMP társelnöke szerint a liberális demokráciának nem a közmunkaalapú társadalom vagy a „rabszolgatartás” az alternatívája, hanem a részvételi demokrácia.
Kerék-Bárczy Szabolcs, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja úgy fogalmazott: a miniszterelnök „sajnos vagy elmeháborodott és/vagy hazaáruló”, mivel szerinte Orbán lényegében azt hirdette meg, hogy a szabadságra épülő demokráciával szemben „egy fasiszta, szabadságot lebontó államszervezés” a követendő példa.
Román részről kevés, de annál keményebb reakciók érkeztek a magyar kormányfő kijelentéseire. Cristian Diaconescu, a Traian Băsescu államfő védnökségével alakult Népi Mozgalom Pártja (PMP) államfőjelöltje szombaton leszögezte: egyetlen bukaresti közméltóság sem nyilatkozott tiszteletlenül a magyarokkal kapcsolatban, ilyen gesztusok szerinte éppenséggel Budapestről érkeztek.
Băsescu volt tanácsadója hozzátette: a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén Románia messzemenően tiszteletben tartja az európai szabványokat, az ország regionális átalakítását pedig nem etnikai, hanem kizárólag gazdasági szempontok alapján hajtják végre. „Magyarország geopolitikai törekvéseitől függetlenül a Moszkva–Budapest-tengely sohasem szeli majd át Románia egyetlen régióját sem” – fogalmazott Diaconescu.
A szélsőségesen nacionalista, soviniszta kirohanásairól elhíresült Bogdan Diaconu szociáldemokrata képviselő vasárnap blogján arról írt, hogy „elegünk van abból a Magyarországból, amely a román törvények iránti megvetéséért vár tiszteletet”. A PSD honatyája szerint a budapesti „szupernemzeti törekvések” a román állam szuveranitásának és létének megszűnését célozzák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!