Orbán Viktor tusnádfürdői beszédét arra a vezérgondolatra építette, hogy az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű.
2014. július 27., 20:182014. július 27., 20:18
A miniszterelnök a szabadegyetemen úgy foglalt állást, szakítani kell a liberális társadalomszervezési elvekkel és módszerekkel, mivel szerinte a korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, az országot az eladósodottságtól, és nem kötelezte a mindenkori kormányokat arra, hogy ismerjék el a világban élő magyarok nemzethez tartozását.
„A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell. Ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy illiberális állam” – fogalmazott Orbán Viktor. Közölte azt is, hogy ezt a fajta építkezést egy sajátos civil szféra próbálja akadályozni az anyaországban, ahol „külföldiek által fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk”, akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon.
A magyarországi baloldali ellenzéki pártok részéről a miniszterelnöknek a nem liberális állam kiépítéséről tett kijelentése váltotta ki a legtöbb bírálatot. Tóbiás József, az MSZP elnöke úgy értékelte, tusnádfürdői beszédével a kormányfő kilépett az európai és a magyar polgári demokráciák értékrendszeréből. Miközben a Jobbik azt kifogásolta, hogy a magyarság ügye hiányzott a beszédből, Schiffer András, az LMP társelnöke szerint a liberális demokráciának nem a közmunkaalapú társadalom vagy a „rabszolgatartás” az alternatívája, hanem a részvételi demokrácia.
Kerék-Bárczy Szabolcs, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK) elnökségi tagja úgy fogalmazott: a miniszterelnök „sajnos vagy elmeháborodott és/vagy hazaáruló”, mivel szerinte Orbán lényegében azt hirdette meg, hogy a szabadságra épülő demokráciával szemben „egy fasiszta, szabadságot lebontó államszervezés” a követendő példa.
Román részről kevés, de annál keményebb reakciók érkeztek a magyar kormányfő kijelentéseire. Cristian Diaconescu, a Traian Băsescu államfő védnökségével alakult Népi Mozgalom Pártja (PMP) államfőjelöltje szombaton leszögezte: egyetlen bukaresti közméltóság sem nyilatkozott tiszteletlenül a magyarokkal kapcsolatban, ilyen gesztusok szerinte éppenséggel Budapestről érkeztek.
Băsescu volt tanácsadója hozzátette: a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén Románia messzemenően tiszteletben tartja az európai szabványokat, az ország regionális átalakítását pedig nem etnikai, hanem kizárólag gazdasági szempontok alapján hajtják végre. „Magyarország geopolitikai törekvéseitől függetlenül a Moszkva–Budapest-tengely sohasem szeli majd át Románia egyetlen régióját sem” – fogalmazott Diaconescu.
A szélsőségesen nacionalista, soviniszta kirohanásairól elhíresült Bogdan Diaconu szociáldemokrata képviselő vasárnap blogján arról írt, hogy „elegünk van abból a Magyarországból, amely a román törvények iránti megvetéséért vár tiszteletet”. A PSD honatyája szerint a budapesti „szupernemzeti törekvések” a román állam szuveranitásának és létének megszűnését célozzák.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!