Helytálltak a magyarországi kalandorok

Idén nyolc székelyföldi gazda fogadott kilenc magyarországi városi fiatalt, akik már vasárnaptól aktívan bekapcsolódtak a gazdaságok tevékenységeibe. A nyolc házigazda között van a csíkbánkfalvi Sándor Zoltán Zsolt is, aki a huszonhét éves Gálos Annának mutatta meg a gazdálkodás fortélyait.

Reggel nyolc órakor érkeztünk a csíkbánkfalvi ötventehenes gazdaságba, ahol már mindenki talpon volt. Gálos Anna, aki Kecskemétről érkezett, hétköznapjaiban pedig közmunkásként dolgozik a Kiskunsági Nemzeti Parkban, éppen a fejőgéppel fejte a teheneket. Rutinosan mozgott az egymás mellé kötött állatok között, a kedvünkért pedig a két napja tanult kézifejő-tudományát is megmutatta.

Az okleveles környezetkutató véletlenül talált rá a Vidék Kaland programra, s mivel ő is szeretne gazdálkodni, jó tapasztalatszerzési lehetőségnek gondolta. Mivel családja nem foglalkozik gazdálkodással, abban bízott, hogy egy székelyföldi családi gazdaságban sokat tanulhat. Bár Bánkfalván elsősorban fejőstehenekkel dolgozott, a gazdaságban eltöltött idő megerősítette elhatározásában, hogy kevésbé igényes magyar fajtákat – szürke marhát, bivalyt, mangalicát, racka juhot – tenyésszen.

Az elmúlt napokban megtanult kaszálni, traktort vezetni, kipróbálta a kombájnt, a fejőgép használata mellett a kézzel való fejést is elsajátította. Emellett rendszeresen besegít az állatok etetésébe, tisztán tartásába, a házimunkába. Szerdán esztenalátogatni is volt, leginkább a fenyvesek, a táj szépsége tetszett meg neki. Az elmúlt napok tevékenységei közül a traktorozást szerette leginkább, bár elmondása szerint az volt a legbonyolultabb is.

Családi örökség

A 29 éves Sándor Zoltán idén első alkalommal fogad kalandort, a lehetőségről a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesületénél hallott. Azért vállalta a fogadó gazda szerepét, mivel segíteni akart a városi fiataloknak, hogy felmérhessék, eldönthessék: valóban nekik való-e ez az életforma. Mivel ő és családja elsősorban tejtermeléssel foglalkozik, az azzal járó gyakorlati és adminisztratív teendőkbe vonta be Gálos Annát.

„Feltűnően könnyedén tanulta meg a teendőket, elég volt egyszer megmutatni, rögtön jókedvűen és ügyesen fogott hozzá a munkához” – mondta a gazda. „Nagytatám már gazdálkodással foglalkozott, tőle átvette édesapám, így ketten egy olyan alapot teremtettek meg, amelyet én most már könnyen fenn tudok tartani” – magyarázta Sándor Zoltán. Elmondta, bár földmérő mérnöki diplomával rendelkezik, szívesen foglalkozik a gazdálkodással, csak másodállásban végez topográfusi munkát.

Irodából a mezőre

Szintén édesapjától vette át a gazdaságot Bálint András lázárfalvi gazda, aki Németh Kovács Eszter 32 éves HR-szakembert látja vendégül egy hétig. A budapesti családanya nagymamájától örökölt területeit szeretné majd megművelni.

„Sokkal rosszabbra számítottam, otthon mindenki csak riogatott” – vallotta be a háromgyermekes anyuka. Számára a nagyon poros széna elrakása bizonyult a legnehezebbnek, azt leszámítva jól boldogult. A munka mellett Eszter a nyergestetői megemlékezésen is részt vett. Habár a környék teljes bejárására nem volt lehetősége, azért a helyi nyírfürdői kéngödröt és borvizes medencét megmutatták neki.

A 30 hektáron gazdálkodó húszéves Bálint András elsősorban gépi erővel műveli földjeit. Öt-hat éve kapcsolódott be a családi gazdaság munkájába, azóta átvette a gyakorlati munka nagy részét, édesapja már csak az adminisztratív dolgokat intézi. Tavaly is fogadott kalandort, s mivel pozitív élményekkel gazdagodott, idén is vállalta a gazda szerepét.