Helyi „kezelésben” a kórházak

„Az egészségügyi rendszer decentralizációja szerves része a 2005-ben kezdeményezett egészségügyi reformnak. A ma (tegnap – szerk. megj.) elfogadott jogszabály lényege, hogy az eddig a minisztérium által birtokolt jogköröket a helyi önkormányzatokra ruházzuk, megteremtve a kórházi menedzsment decentralizációjának jogi kereteit. Ezzel egy időben erősíteni kívánjuk a helyi hatóságok felelősségét is” – értékelte a döntést Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter.

Székely Ervin egészségügyi államtitkár a kormányrendeletet ismertetve lapunknak elmondta: a rendelkezés célja jobban bevonni az önkormányzatokat az egészségügy tevékenységébe, hogy ne csak felelősségük legyen, hanem jogkörökkel is rendelkezzenek. „Jelenleg az épületek jelentős része az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, a menedzsment viszont nem, így a helyi vezetők joggal nehezményezték, hogy míg a munka rájuk marad, a hatalmat a minisztérium gyakorolja” – fogalmazott a politikus. Mint mondta, az intézkedés révén nagyobb feladat hárul a polgármesteri hivatalokra, de több lehetőségük is adódik számukra, és a kísérleti időszak során derül ki, működőképes-e.

Első lépésben az iskolaorvosi hálózat, a romák egészségi állapotát felmérni hivatott dolgozók  és a közösségi egészségügyi asszisztensek kerülnek át az önkormányzatokhoz, majd a városi és a községi kórházak is. A megyei kórházak ügyében még nem született döntés, ez a bukaresti tapasztalatok függvénye, míg a sürgősségi kórházak és az országos szinten egyedülálló egészségügyi intézmények – például a kovásznai szívkórház – a szaktárca felügyelete alatt maradnak. Székely becslése szerint a mintegy 400–450 romániai kórház közül mintegy 200 kerül önkormányzati hatáskörbe. A finanszírozást úgy képzelik el, hogy a beruházásokra szánt összegek egy részét a minisztérium utalná át, míg a kórházak működtetéséhez szükséges forrásokat továbbra is az egészségbiztosító állná.

Pénzt a felelősség mellé

Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere nemrég úgy vélekedett: a rendelet csupán az önkormányzatok munkáját nehezíti meg. Szerinte nem derül ki, honnan lesz pénz a kórházak fenntartására, az újonnan létrehozott intézmények működtetésére, mint például az iskolaorvosi hálózat, amelyek a minisztérium költségvetésében sem szerepeltek. „Attól tartok, hogy egy év múlva az égig ugrik Szatmárnémeti költségvetése, emiatt nem látom a megoldást erre a helyzetre” – mondta Ilyés, aki szerint a jogszabály számos rendellenességet tartalmaz. A kórházfenntartáshoz szükséges pénzügyi források azonosítását szorgalmazza Bunta Levente is.

„Ha úgy dönt a kormány, hogy helyi ügykezelésbe adja a kórházat, állunk elébe, természetesen akkor, ha a feladat mellé a forrásokat is megkapjuk” – fogalmazott a Krónikának Székelyudvarhely polgármestere. Elmondta, a helyi kórház költségvetése közel akkora, mint magáé a városé, fenntartása emiatt csakis úgy képzelhető el, hogy a minisztériumtól átveszik a teljes keretösszeget. Az elöljáró szerint ésszerűbben lehet gazdálkodni, ha a döntéshozatal közelebb kerül az érintettekhez, de ez nem jelentheti, hogy a városvezetés beleszólhat a kórház vezetésébe.

„A kórházaknak már kialakult egy menedzsmentgyakorlata, ezt kell erősíteni. Azt pedig, hogy az ügykezelését a város maga végzi, akár az autonómia irányába tett lépésként is értékelhetjük” – fogalmazott Bunta. Hasonlóan látja Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is, aki az általános decentralizáció keretében az egészségügyét is támogatja. Fontosnak nevezte azonban, hogy ne csak a felelősséget ruházzák át az önkormányzatokra, hanem az intézmények fenntartásához szükséges forrásokat is jelöljék meg. A sepsiszentgyörgyi kórházat idén sürgősségi kórházzá nyilvánították, így a 800 beteg befogadására alkalmas intézmény nem kerül az önkormányzat fennhatósága alá.

Elosztanák a költségeket

Rácz Károly, Kézdivásárhely elöljárója úgy véli, a helyi kórház működtetése újabb terheket ró a költségvetésre, főleg, hogy az intézménynek az alacsony fejkvóta miatt nagy adóssága gyűlt fel. Szerinte a tartozás nagy részét régebbi beruházási és javítási munkálatok ellenértéke teszi ki. Mivel Felső-Háromszék egészét kiszolgáló intézményről van szó, elemezni fogják a jogszabályt, hogy lehetővé teszi-e a fenntartási költségek elosztását a térség többi települése között. Dr. Kelemen András, a kórház menedzsere a Krónikának elmondta: örül az intézkedésnek, hisz ez mérföldkő a decentralizáció irányában.

„Várhatóan szorosabb és hatékonyabb együttműködésre lesz lehetőség, hisz sok döntés helyben fog megszületni. Az intézkedés ugyanakkor azt is jelenti, hogy a kórház karbantartása, javítása, víz-,gáz- és energiaszámláinak kifizetése az önkormányzat feladata lesz” – nyilatkozta a menedzser. Hozzátette, a kiadások nagy része továbbra is a beszállítók irányába megy, ezeket pedig a biztosítási pénztárnak kell átutalnia. Különben a kézdivásárhelyi kórház adóssága jelenleg kétmillió lej, amelynek nagy részét az elmaradt gyógyszerszámlák teszik ki. Logikus lépésnek tartja a kórházak önkormányzati kezelésbe kerülését Delorean Gyula nagyváradi tanácsos is, hisz egy kézben összpontosulna az intézmények irányítása.

Figyelmeztetett viszont: ha az önkormányzat nem kap ehhez anyagi támogatást, le kell mondania bizonyos beruházásokról. Delorean szerint az intézmények fenntartását akár az állam is támogathatná, de a Bihar Megyei Tanács is részt vállalhatna a költségekből, hisz ezek a megye lakosait is kiszolgálják. Az önkormányzat amúgy nemrég döntött a fennhatósága alá tartozó kórházak egyesítéséről: a szülészetnek, a városi kórháznak, az ideggyógyászatnak, a tüdőkórháznak és a járványkórháznak közös vezetősége lesz.

Hozzá kellene járulniuk

„Lehet, hogy első látásra a polgármesterek így érzékelik, de a rendszer egésze fog jobban működni, ha azok látják el a feladatokat, akik helyben vannak, hiszen a teher eddig is rájuk hárult. Mivel az esetek többségében ők a kórházak tulajdonosai, nekik kellett volna javításokat eszközölniük. Ugyan nem tették meg, de a törvény szerint kötelesek lettek volna. Most megkapják a jogkört is” – reagált kérdésünkre az elöljárók álláspontjára Székely Ervin. Az államtitkár hangsúlyozta: az egészségügyi szolgáltatások minősége egyértelműen hozzájárul a lakosság életszínvonalához, amelyért az önkormányzatok is felelősek, így hozzá kell járulniuk a kórházak korszerűsítéséhez. „A kórház helyben van, nem a minisztériumnál, amely eddig annyi pénzt fordított erre, amennyit tudott. Ha ez nem elég, akkor pótolni kell az állampolgárok érdekében” – hangsúlyozta Székely, aki szerint kényszeríteni nem lehet az önkormányzatokat, ebben az esetben viszont elveszíti értelmét a decentralizációs folyamat.