Házról házra jár a csillag

A Börvelyben még élő karácsonyi népszokás, a csillagjárás régi betlehemes játék. Már a 16. századból is maradtak fenn történeti adatok erről a népszokásról, a Magyar Néprajzi Lexikon szerint „jellegzetes viseletdarabja a díszes papírsüveg, fontos kelléke a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag”. „Régebben felnőttek is jártak betlehemezni. Amikor fiatalabb voltam, a régi gyártelepre minden évben eljöttek a pásztorjátékkal – emlékszik vissza Bántó Zoltán, a helyi kultúrcsoport vezetője. – Ma már egyre kevesebb gyerek vállalkozik betlehemezésre. Az utóbbi néhány évben a hagyományőrző kultúrcsoport mutat be a karácsonyi szokást megidéző előadást a művelődési házban. Szerencsére még elég sokan kíváncsiak a műsorra.”

Korona színes papírból

A gyerekek egymástól tanulják a mondókákat, és a jelmezeket is saját kezűleg készítik. „Kifestjük egymást korommal. Az öregeknek rajzolunk bajuszt, szakállat. A királyoknak színes papírból koronát, díszes vándorbotot készítünk. Az összegyűlt pénzt, amit a csillaggal keresünk, elosztjuk egymás között” – meséli az egyik gyerek. A társaságot egy beköszönő vezeti, aki a csillag bebocsátását kéri. Őt követi a csillaghordozó, a huszár, a csikós, a háromkirályok és az öregek. Mindenkinek van szövege, a csillagot házról házra viszik. „A gyerekeket pénzzel szoktuk megjutalmazni, amit a huszár perselyébe teszünk. Régebben a terített asztalról is megkínáltuk őket, kalácsot, gyümölcsöt kaptak. De ma jobban örülnek a pénznek” – véli az egyik falubeli.

A hívás nélkül érkezők

Az idősebbek szerint régebben szenteste több csoport is járta a falut, és mindegyiket szívesen vendégül látták a házaknál. Nádas Gyula börvelyi lakos feljegyzései szerint az 1970-es karácsonyi csillagjárásban a következő szereplők játszottak: beköszöntő, két angyal, csikós, betyár, császár, öreg, Peti és katona. Börvelyben nem kell hívni a csillagosokat, ők kopognak be a házak ajtaján, és műsorukat félkörben állva mutatják be. „Sötétedéskor indultunk, és éjfélig jártunk, hogy a katolikus szentmisére elérjünk” – részletezi Kőrösi Tibor, aki gyerekkorában minden évben eljátszotta a csikós szerepét. Ma már nagyon leegyszerűsödött és lerövidült a betlehemes játék, de általában attól függ az időtartama, hogy hány vállalkozó kedvű fiatal csoportosul. A gyerekek tarthatják életben ezt a népszokást, ami nyomokban tartalmazza az egykori alföldi betyárélet emlékét.

A beavatás

„A csillagjárásnak fontos társadalmi vonatkozásai vannak, hiszen ezzel a népszokással a közösségbe vezetik be a serdülő fiúkat. Bemutatkoznak a rokonoknak, szomszédoknak, barátoknak, akik számba veszik őket. Ez életük egyik meghatározó szereplése, hiszen az illető szám szerint tudja, hány ünnepen járt a csillaggal, és évek múlva is pontosan emlékszik ezekre az alkalmakra” – fejtette ki Keszeg Vilmos néprajzkutató. A szakember szerint ezek a fellépések emlékeket generálnak, a megfelelő korba lépett fiatalok a betlehemes csillagjárásokkor egyfajta minősítést kapnak a faluközösségtől. Véleménye szerint a hagyomány lényege, hogy mindenki részesülhet benne, mindenkinek megadatik a részvételi lehetőség, és így személyes emlékek kötik hozzá, ezért él tovább generációkon át.