2008. október 13., 00:002008. október 13., 00:00
A moldvai csángók magyar nyelvű misézéséről szóló, XVI. Benedek pápának címzett levelet adott át Szili Katalin házelnök Juliusz Janusz apostoli nunciusnak, akit pénteken fogadott dolgozószobájában. Szili Katalin és Bogdan Olteanu román házelnök azt kéri levelében XVI. Benedek pápától, hogy tegye lehetővé a romániai Iaş-i Püspökség területén élő magyar ajkú csángók magyar nyelvű misézését. Erről a két házelnök még áprilisi, csángóföldi hivatalos találkozóján állapodott meg, ennek eredményeként közös levélben fordultak a pápához.
A magyar, román és olasz nyelven írt levelet Bodgan Olteanu október eleji hivatalos budapesti látogatásán írta alá, ezután adták át a Szentszék magyarországi, illetve romániai képviselőjének.
Hegedűs Dóra, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke úgy fogalmazott: kulcsfontosságú, történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi a moldvai magyar nyelvű miséért folytatott küzdelemben. A történtek diplomáciai szempontból is kiemelkedő jelentőségűek – tette hozzá. Az elnök nagyon fontosnak tartotta, hogy éppen a román házelnök kezdeményezte a levelet. „Nagyon fontos lépés, hogy nem egyoldalúan, Magyarországról indított kérésről van szó csupán, hanem a két állam egyik legnagyobb közjogi méltósága együtt lépett e kérdésben” – emelte ki. Mint elmondta: az anyanyelvű mise soha nem adatott meg a Kárpátokon túli magyarságnak. Utalt arra, hogy eredetileg latin, majd olasz nyelvű, napjainkban pedig román nyelvű liturgiát hallgathatnak csak a moldvai csángók a templomaikban. A csángók számára ugyanakkor a legnagyobb összetartó, közösségformáló erő a hitük, a római katolikus vallásuk, amit az is jól mutat, hogy naponta egyszer vagy kétszer járnak templomba – mondta. Hozzátette: a nyelvi megmaradás egyik kulcsa épp azért az lehetne, ha naponta egyszer vagy kétszer magyar nyelven hangozhatna el a liturgia. A nyelvnek már önmagában is megtartó ereje lenne, s nemcsak a magyar oktatási programban részt vevő gyermekeket, hanem az idősebbeket is megérintené.
Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) oktatási felelőse is úgy nyilatkozott: a szervezetben dolgozók remélik, hogy a mostani levélnek nagyobb hatása lesz, mint a Szentszékhez korábban eljuttatott leveleknek. Maguk a csángók hiába fordultak a Vatikánhoz, eddig nem találtak meghallgatásra. „A Szentszéknek főképpen a csángók szavára kellene hallgatnia, de ezt nem tette az elmúlt húsz esztendőben. Remélem, hogy most végre kimozdulhatunk a holtpontról” – mondta Hegyeli Attila.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
Látogatottsági adatok